Heves vita a parlamentben – A kormány nem hajtja végre az ENSZ migrációs csomagját
Az ENSZ globális migrációs csomagjáról volt szó az országgyűlés hétfői plenáris ülésén, ahol a külügyminiszter kijelentette: Magyarország a globális migrációs csomag egyetlen pontját sem hajtja végre. Az ellenzék kritizálta a kormány migrációs politikáját. A kérdések során szóba került még a cigányság helyzete, a magyar gazdaság teljesítménye és az idősgondozás témája is hétfőn, az országgyűlésben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: dacára minden nyomásgyakorlásnak, Magyarország az ENSZ globális migrációs csomagjának egyetlen pontját sem hajtja végre. A tárcavezető szerint a migrációval kapcsolatos brüsszeli vitáknak nem értünk a végére, most új csata kezdődik, ezúttal a titkos bevándorláspárti tervek alkotása ellen. Szijjártó Péter kiemelte: a magyar kormány ezt a csatát is megvívja, nem hajtja végre a migrációs csomagot, mert az Magyarországra és a magyar emberekre veszélyes lenne.
Az ellenzék szerint a kormány valójában a migrációt támogatja
A jobbikos Gyöngyösi Márton fontosnak nevezte a migráció elleni küzdelmet, de szerinte a kormány semmit nem tesz érdemben azért, hogy Magyarországot megvédje a migrációs veszélytől. Elmondta: a kormány az elmúlt években 86 ezer migránst telepített be a letelepedési kötvényekkel és más módon. Hiller István az MSZP felszólalójaként hangsúlyozta: Magyarországnak nem ellensége az EU, mert az ország tagja ennek a közösségnek. Ne az EU-tól akarja megvédeni a hazánkat! – hangoztatta. A DK-s Arató Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ migrációs csomagjában szerepel az, hogy nem kötelező dokumentumról van szó, amely a nemzeti szuverenitás és a nemzetek által irányított bevándorláspolitikán alapul, célja pedig a határok védelme és a szabálytalan migráció megállítása. Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke szerint az elmúlt években a magyar kormány volt az, amely tízezerszámra telepített be bevándorlókat az országba. Sorskérdésnek nevezte a globális migrációs krízis kiváltó okának, a globális klímaváltozásnak a kezelését. A magyar kormány miért akadályozza a közös fellépést a kiváltó okok kezelésében? - kérdezte.
Jobbik: Mennyire eredményes a cigányság felzárkóztatását célzó program?
Csányi Tamás a cigánytelepek felszámolását célzó komplex programok eredményességére kérdezett rá, valamint arra: szolgálják-e ezek az érintettek felzárkóztatását. Szerinte nem, mert csak a cigányság csekély részét érintik a programok, és nincs megfelelő számú szakember sem. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte a politikus egy korábbi beszédét, ahol még cigánybűnözésről beszélt, illetve felsorolta a jobbikos politikus korábbi, cigányellenes megnyilvánulásait. A projektek célja, hogy kihúzza a zárványszerű telepeken élőket a negatív spirálból - mutatott rá. Ehhez segíteni kell az ott élők társadalmi és területi integrációját.
DK: Mikor érjük utol Romániát?
Oláh Lajos azt kérdezte: mikor érjük utol Romániát? Szerinte Ausztriát csak 2076-ra érhetjük utol, 2030-ra nem lehetséges. Sorolta azokat az országokat, amelyek gazdasága megelőzte Magyarországét, és rámutatott arra is: Erdély fejlettebb, mint a teljes, Budapesten kívüli Magyarország. Egyéni fogyasztásban mögöttünk már csak Bulgária van - jelentette ki. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette: Magyarország pénzügyi mutatói stabilak. Az Európai Bizottság véleményét ismertette a román gazdaságról, amely várhatóan erőteljesen lassulni fog. Az infláció is magasabb lehet idén, mint Magyarországon, és az emberek megtakarítási rátája is negatív, míg Magyarországon pozitív - közölte.
LMP: Hogyan oldanák meg az idősgondozás problémáját?
Ungár Péter azt kérdezte, hogyan oldja meg a kormány az idősgondozás problémáját a jövőben. Az intézményekben szakemberhiány van és 2-3 éves várólistával kell számolni - mondta. Miért kapnak 1,8-szoros normát az egyházi intézmények? Lesz jelentős béremelés a szektorban? - sorolta kérdéseit. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy felelt: átlagosan 130 ezer forinttal növekedtek a bérek a szociális szektorban az elmúlt években. Cél a további emelés - hangsúlyozta, hozzátéve: bővítették a házi segítségnyújtás lehetőségét is, 15 ezerrel növelték az ellátottak számát, és emelkedett a gondozási díj is. A kormány minden ellátónak egyenlő támogatást nyújt - szögezte le.
Forrás: MTI
