Pesti Srácok

Romantikus regényben leplezi le a 168 Óra, ki döntött Gyurcsány távozásáról

Romantikus regényben leplezi le a 168 Óra, ki döntött Gyurcsány távozásáról

Mesekönyvet írt a 168 Óra Bajnai Gordon dicsőséges országlásáról, amelyből csütörtöki lapszámukban közöltek megható részleteket. A lírai igénnyel megkomponált történetből többek között megtudjuk azt is, hol és hogyan dőlt el, hogy a szocialista ámokfutás eredményeként az államcsőd felé szédelgő ország éléről távozik Gyurcsány Ferenc. Előre lelőjük a poént: Klára asszony mondhatta ki az utolsó szót. A széles nyelvcsapásokkal haladó történetben a 168 Óra propagandistái többek között így festik meg a válságában is szép eseményeket, és Bajnai Gordon fénylő politikai alakját: "arra gondolt, meg kell csinálnia, tudja a megoldást, de hogy végig tud-e menni a szűk ösvényen, az nemcsak tőle, hanem számos más körülménytől is függ. Már gimnazista kora óta lépésről lépésre egyre nagyobb felelősséget jelentő feladatokat vállalt. Úgy érezte, nem teheti meg, hogy ne vállalja, de nem volt naiv…"

A csütörtöki 168 Óra saját tanulmánykötetéből szemléz. A Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya című kötet állításuk szerint tanulmányok, elemzések, korabeli újságcikkek oldalezreinek felhasználásával dolgozza fel Bajnai Gordon tündökletes válságmenedzselését, amely „egyensúlyba állítva a gazdaságot” adta tovább a kormányzást. A szemelvényből azt tudhatjuk meg, hogy „Bajnai elődjének távozása egy titkos tokaji találkozón dőlt el”.

Romana-regényt írt a 168 Óra Gyurcsány és Bajnai országlásáról

Az írást Lakner Zoltán, Pungor András, Szabó Brigitta és Faragó József jegyzi - nevüket azért is érdemes rögvest idecitálni, hiszen ők azok a szerzők, akik sikerrel örökítették át a XXI. századba a kádári agitprop osztály negédes, relativizáló, elkenő és hazudozó irodalmi műfaját, amelyet egy korabeli Romana szerelmi regény rózsaszín környezetébe installáltak. Remélhetőleg a kötet második részében az erotikus részleteket sem hagyják majd ki, ahogy azt már a Romana-regényektől megszokhattuk, mondjuk a pajkos Bolgár György úr tollából. Előrebocsátjuk még, hogy a 168 Óra által szemlézett írás alkalmas arra is, hogy egy jövőbeli baloldali oktatási reform után bekerülhessen a nyolcadikos tankönyvekbe, hogy korunk Nagy Blankái - akik büszkén teszik ki a Facebookra ötös dolgozatukat azzal a kezdőmondattal, hogy a rendszerváltás után az MSZP nyerte a választásokat - biztos forrásból értesülhessenek a folytatásról is. Az írás három helyszín eseményeit eleveníti fel; Alföldi Róbert talán meg is rendezhetné valamikor. Vagy Sas József.

PestiSracok facebook image

Bajnai "Megmentő" Gordon tudta: a tét az ország megmentése

Első szín, 2009. március 27-e. Figyelünk a míves gonddal megkomponált szituációra.

Minden mondat maga a gyönyör. Mint megtudjuk, az átlagpolgár Bajnai azért bontotta fel családi körben az üveg bort, mert Gyurcsány Ferenc lemondott, és Bajnait tizenkét megyei elnök hívta fel, hogy vállalja el a miniszterelnökséget. Bajnai ezen merengett, majd

Most Bajnai Gordon fejébe is belepillanthatunk a mese által. Bajnai

A felelősségteljes Bajnai megmentő tudta, hogy csak akkor vállalhatja el ezt a hazafias feladatot, „ha a radikális irányváltáshoz szükséges politikai erő az ő kezében összpontosul”. Az igazságos Bajnai a feltételeken rágódik: csak egy évre vállalja el, szimbolikusan egy forintért havonta, új, hiteles szakértőket von be, de ők is csak egy évre vállalhatják. Bajnai válságkezelő programja már hónapok óta készen volt, és nem tudhatjuk, de érezzük: ha tovább vállalta volna, most már a német életszínvonalon élnénk, és mindenkinek lenne egy kávézója Bécsben.

A kép illusztráció. Fotó: Ivasivka Máté/MTI

Értsd meg, Feri, a görbe elé kell ugranunk!

Második szín, az időben visszafelé haladunk. Néhány héttel korábban Bajnai Gyurcsánynál járt, hogy bejelentse: „nem akar tovább asszisztálni a rossz kompromisszumokhoz, a sodródáshoz”, és ezért lemond a Fletó kormányában viselt fejlesztési és gazdasági miniszteri tisztségéről. Drámai párbeszéd zajlik a két megnemértett politikai zseni között.

- kérleli Gyurcsányt Bajnai.

– felelte higgadtan Gyurcsány.

A higgadt Gyurcsány megígéri, hogy megtalálja a megoldást, de akkor már megtörtént az a találkozó valahol Tokajban, ahol valójában eldőltek a dolgok, és amiről a harmadik jelenet szól.

Gyurcsány Ferenc megtalálta a megoldást. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Dobrev Klára elsírja magát és elbeszélget Dobrevné Gyurcsány Ferenccel

Harmadik jelenet, március 13-14, a Bajnai-Gyurcsány találkozó előtt pár nappal. Gyurcsány szűkebb gárdája összejön egy kétnapos megbeszélésre, amelyet Ficsor Ádám, Gyurcsány kabinetfőnöke szervez.

- jellemzi a 168 Óra propagandagárdája az esemény helyszínét. A megbeszélésen tizenhatan vesznek részt, köztük Ficsor Ádám kabinetfőnök, Keszthelyi András miniszterelnöki főtanácsadó, Daróczi Dávid kormányszóvivő, Gréczy Zsolt kommunikációs főtanácsadó, Gál J. Zoltán volt kabinetfőnök, Szigetvári Viktor és Dobrev Klára. Addigra Gyurcsány egy külföldi riportban a BBC-nek elismeri: az ország az államcsőd szélére sodródott és IMF-hitelre szorul. A megbeszélésen több változat is felmerül a jövőt illetően, többek között az, hogy Gyurcsány maradjon a háttérben, mint irányító, de kell egy „avatár” is a miniszterelnöki posztra. Végül nem találnak olyan megoldást, hogy egyszerre lehessen elkerülni a gazdasági csődöt és az MSZP várható politikai vereségét. A matiné-írás itt éri el tetőpontját:

Majd az asszony közbeszól:

Volt mit átbeszélniük az úton. Fotó: Kovács Tamás/MTI

A záróakkord: március 21-én reggel, a Syma csarnokban „kikészítették a pogácsákat” az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol Gyurcsány Ferenc röviden bejelentette lemondását. Lendvai Ildikó méltatlankodva mondta: „nem tudtam róla”, majd egyből hozzátette: helyesli a döntést. Jó éjszakát, házmester-unokák, álmodjatok szépeket.

Helyeslem a döntést, Feri! Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A teljes írást a 168 Óra csütörtöki számában olvashatják.

Forrás: 168 Óra; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.