Juhász Hajnalka: A Bősz Anett által emlegetett történelmi bűn az, ha a keresztényüldözés tényét ideológiai alapon meri megkérdőjelezni valaki
Megkérdőjelezhetetlen szimbolikája van a Srí Lanka-i robbantás alkalmával a Krisztus-szoborra fröccsenő keresztény áldozatok vérének - hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Juhász Hajnalka miniszteri biztos, arra reagálva, hogy Bősz Anett korábbi Facebook-bejegyzésében történelmi bűnnek nevezte az Iszlám Állam által elkövetett keresztényellenes terrortámadást a keresztényüldözéssel. Juhász Hajnalka hozzátette: a történelmi bűn, amelyről Bősz Anett beszél, az, amikor ezeket a tényeket politikai vagy ideológiai alapon meri megkérdőjelezni valaki.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, Bősz Anett, a Liberálisok szóvivője egyik legújabb Facebook-bejegyzésében nyílt levelet intézett Azbej Tristanhoz. Az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetőjének Bősz Anett azzal támadt neki, hogy történelmi bűn, ha az Iszlám Állam által elkövetett Srí Lanka-i keresztényellenes merénylet kapcsán keresztényüldözésről merészel valaki beszélni. A politikusnő szerint a terrortámadással összefüggésben keresztényüldözésről beszélni álszentség, uszítás, amellyel más vallásokat megbélyegzünk, morálisan alsóbbrendűnek minősítünk. Mint írásában egy helyütt Bősz Anett fogalmaz:
az, hogy a regnáló magyar kormány ismételten a vallások és a különböző kultúrájú népek közti különbségtételre használta a Srí Lankán történt robbantásokat, mélyen mutatja a kormánypártok valódi erkölcsössége helyetti álszentségét, és azt, hogy a hatalomnak semmi sem drága azért, hogy egymás ellen uszítson embereket, valamint hogy egyes vallásokat és népeket felsőbbrendűnek, míg másokat morálisan alsóbbrendűnek bélyegezzen.
Portálunk a Facebook-bejegyzés kapcsán megkereste Juhász Hajnalka nemzetközi jogászt, miniszteri biztost, akit arról kérdeztünk, valóban szégyellnivaló ilyen nyers párhuzamot vonni az Iszlám Állam keresztényellenes terrorcselekménye és a keresztényüldözés között. A miniszteri biztos már elöljáróban is megjegyezte: a nemzetközileg is közismert és elismert tények tagadása bizonyos felkészületlenségre vall...
Amikor tényeket vitatunk, az a felkészületlenség hiánya
Juhász Hajnalka, a Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elöljáróban arról beszélt: nemzetközi jogászként, akinek kutatási területe a vallásközi párbeszéd és a vallási kisebbségek jogainak kérdésköre, kijelentheti: amikor tényeket vitatunk, az nem ideológiai vagy politikai kérdés, hanem a felkészültség hiányának a kérdése. Mint kifejtette: nemzetközi hírű kutatóintézetek foglalkoznak a keresztényüldözés problémájával, mint konkrét ténnyel. A European Center for Law and Justice: The Persecution of Oriental Christians, what answer from Europe? c. kiemelkedő tanulmányában, mint az egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi jogászprofesszorokat tömörítő kutatóintézet 2011 óta vizsgálja ezt a problémát, és azt, hogy milyen jogi lépéseket lehet tenni a keresztényüldözés csökkentése, megállítása érdekében. Juhász Hajnalka hozzátette: nemcsak a nemzetközi kutatóintézetek kezelik tényként a keresztényüldözést, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is. A testület 2011-ben a közel-keleti keresztényüldözéssel kapcsolatban kiadott egy jelentést, ehhez kapcsolódóan maga a Parlamenti Közgyűlés fogalmazott meg ajánlásokat. A 2011-es közgyűlés ajánlására vonatkozóan Juhász Hajnalka, mint az ET PKGY tagja adott be egy follow up-ot, egy utánkövetést, mert az elmúlt nyolc évben az tapasztalható, hogy a keresztényeket ért terrortámadások nemhogy nem csökkennek, hanem egyenesen egyre inkább elharapóznak, így felvetődik a nemzetközi szervezetek hatékonyságának kérdése is. Ha az elmúlt egy-két évet nézzük, 2017-ben összesen 99 egyiptomi keresztényt öltek meg szélsőséges csoportok, 47 főt egyetlen napon, Virágvasárnapon Tantában és Alexandriában. Az egyiptomi kopt keresztények a szélsőséges csoportok által folyamatosan fenyegetésének vannak kitéve, ha csak Egyiptomot nézzük.
A keresztényüldözés mértékére és jellegére úgy tekinthetünk, mint amely kimeríti a népírtás büntetőjogi fogalmát
Juhász Hajnalka portálunknak elmondta: Bősz Anett legutóbbi blogbejegyzésében tehát nemzetközi és nemzetközi jogi ténykérdéseket vitat. A keresztényüldözés tényének hangsúlyozása, amely Bősz Anett értelmezése szerint csak vallásközi feszültségeket eredményez, olyan tények felvállalása, amelyekkel szembe kell néznünk. Juhász Hajnalka hozzátette: az Iszlám Állam vagy a Boko Haram terrorszervezeteknek a keresztények kiirtása deklarált célja. Úgy vélte: ha azt vizsgáljuk, hogy az ezekhez a terrorszervezetekhez köthető terrorcselekmények, emberrablások, gyilkosságok 90 százalékban a keresztényeket érintik, és ezt fel is vállalják, emellett nem szabad szó nélkül elmenni. Az Iszlám Állam célzott támadásokat követett el az iraki, szíriai, egyiptomi, Srí Lanka-i keresztények, mint csoport ellen, de nevükhöz köthető a franciaországi katolikus pap meggyilkolása is.
Ha nem lenne keresztényüldözés, akkor hogyan magyarázná Bősz Anett, hogy a Közel-Keleten és Afrikában 20 százalékról 5 százalék alá csökkent a keresztényeknek a lélekszáma az üldöztetés, gyilkosságok, terrorcselekmények, mindennapos atrocitások következtében
- fogalmazott a miniszteri biztos. Hozzátette:
nemzetközi jogászként egyetértek azokkal a kutatókkal, akik azt állítják: a keresztényeket ért üldöztetés szintje és jellege kimeríti az ENSZ által meghatározott népírtás fogalmát, azaz a genocídium nemzetközi büntetőjogi fogalmát.
A hazai politikai közéleti szereplők által megkérdőjelezett közel-keleti és afrikai jelenségekkel kapcsolatban Juhász Hajnalka elmondta: azokban az országokban - például Libanonban, Szíriában vagy Irakban -, ahol a szekuláris politikai berendezkedés jogi eszközei elvileg lehetővé teszik a vallásszabadságot, a legtöbb esetben mégsincs lehetősége a keresztényeknek a szabad vallásgyakorláshoz a felekezeti intolerancia és erőszak miatt. Az Öböl-országokban, amelyek politikai identitását és működését kizárólag az iszlám határozza meg, a törvények tiltják a kereszténységre történő áttérést, vagy korlátozzák az őshonos keresztények vallási jogait, és legjobb esetben is csak titkos vallásgyakorlást tesznek lehetővé számukra. Hozzátette: Iránban vagy Pakisztánban a nem iszlám vallású állampolgárokat a blaszfémia, azaz az istenkáromlás vádjával a mai napig életfogytiglani börtönre, vagy akár halálbüntetésre is ítélhetik. Az International Religious Freedom Report - amelyet Bősz Anett is nyilvánvalóan figyelemmel kísér - 2015 óta folyamatosan foglalkozik azzal, hogy a közel-keleti vagy az afrikai keresztények milyen atrocitásoknak vannak kitéve. A jelentés egyértelműen rámutat, hogy Iránban és Szaúd-Arábiában a keresztények és más vallási kisebbségek elleni intolerancia, a gyűlőletbeszéd a médiában, az állami vezetők nyilatkozataiban, de még az állami oktatásban is helyet kap.
A Krisztus-szoborra fröccsenő keresztény áldozatok vére szimbolikus
Juhász Hajnalka úgy vélte, Bősz Anett blogbejegyzésében igyekezett kisebbíteni annak súlyát, hogy a Srí Lanka-i terrortámadás alkalmával keresztényeket gyilkoltak meg, holott ez volt az Iszlám Állam kinyilvánított szándéka. Hozzátette: az iszlám terrorszervezetek célja a keresztények elpusztítása, a templomok, keresztény vallási szimbólumok lerombolása, katolikus papok elrablása és kivégzése.
Megkérdőjelezhetetlen szimbolikája van a Srí Lanka-i robbantás alkalmával a Krisztus-szoborra fröccsenő keresztény áldozatok vérének
- hangsúlyozta a miniszteri biztos. Hozzátette: a történelmi bűn, amelyről Bősz Anett beszél, az, amikor ezeket a tényeket politikai, vagy ideológiai alapon meri megkérdőjelezni valaki.
Az Alaptörvény is arra predesztinál, hogy az üldözött keresztények hangja legyünk
Juhász Hajnalka portálunknak arról is beszélt: Bősz Anett hiába tiltaná meg a kormánynak, hogy a keresztényüldözés jelenségéről beszéljen, hiszen az Alaptörvényben sem véletlenül deklarálták a magyarság ezer éves keresztény múltját; ennek a jelenre is vonatkoztatható missziós jelentősége, küldetéstartalma is van.
Az Alaptörvényben büszkén valljuk ezeréves keresztény kultúránkat, amely kijelöli az utat, hogy az üldözött keresztények hangja legyünk; a keresztényüldözés ténye részben már elfogadott, a világ, vagy annak egy bizonyos része mégsem akar erről beszélni
- jelentette ki a miniszteri biztos. Hangsúlyozta: amennyiben a Közel-Keletről a keresztényüldözés következtében a keresztények teljesen eltűnnek, felvetődik a vallásközi párbeszéd egyensúlyának felbomlása, biztonságpolitikai szempontból pedig az egész Közel-Kelet békéjének a kérdése. Hozzátette: a libanoni főmufti is kijelentette, hogy a keresztények fontos szerepet játszanak a Közel-Kelet vallásközi békéjének fenntartásában. Ha ez az egyensúly megroppan, az az európai és az afrikai kontinensre is hatással lesz.
Hibás megközelítés egy vélt egyensúly megőrzésére hivatkozva letagadni a keresztényüldözés tényét
Juhász Hajnalka végezetül elmondta: Bősz Anettnek - vagy a liberális megközelítésnek, ha tekinthetjük ezt egyáltalán annak - az egyik legnagyobb hiátusa az elköteleződés hiánya. Ha valaki erős az identitásában, hitében, mentalitásában, és kellően bátor elköteleződni egy ügy képviselete iránt, az tiszteletet érdemel. A miniszteri biztos úgy vélte: amikor az egyensúlyt úgy próbáljuk meg fenntartani, hogy nem vállaljuk fel sem a tényeket, sem azok következményét, az nemhogy a vallásközi párbeszéd megsértése – ahogy Bősz Anett állítja –, hanem a párbeszéd teljes felbomlásához vezet.
Forrás: Bősz Anett/Facebook, PestiSrácok.hu
