Pesti Srácok

Óvadék ellenében szabadlábon védekezhet az ukrán hajóskapitány - Az ügyészség szerint egy fontos indítványukkal nem foglalkozott a bíróság

Óvadék ellenében szabadlábon védekezhet az ukrán hajóskapitány - Az ügyészség szerint egy fontos indítványukkal nem foglalkozott a bíróság

Helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) elsőfokú döntését, így a halálos tömegszerencsétlenség gondatlan okozásával gyanúsított ukrán hajóskapitány 15 millió forintos óvadék ellenében Budapest területén, nyomkövetővel, szabadlábon védekezhet - erősítette meg a PestiSrácok.hu információit dr. Szabó József, a törvényszék szóvivője.

A szóvivő hozzátette: a kapitány akkor kerülhet bűnügyi felügyelet alá, ha a bíróság hivatalos tudomására jut, hogy befizette az óvadékot. A törvényszék annyit szigorított még az elsőfokú döntésen, hogy a kapitánynak heti két alkalommal jelentkeznie kell a nyomozó hatóságnál. Az ukrán hajóskapitányt korábban nem jogerősen harminc napra helyezte letartóztatásba a bíróság azzal a kitétellel, hogy a döntés jogerőssé válása után, 15 millió forintos óvadék ellenében, nyomkövetővel, Budapest közigazgatási területén belül szabadon mozoghat. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, ezért került az ügy a másodfokon döntő törvényszékhez.

Az Fővárosi Törvényszék szerda délután kiadott közleményében azt írta: a másodfokú végzés megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartva vizsgálta a gyanúsítottal szemben fennálló megalapozott gyanú meglétét. Kiemelték, hogy a kényszerintézkedésről való döntéskor sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem bocsátkozhat a már beszerzett bizonyítékok összevető mérlegelésébe. A bíróságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e olyan terhelő tényadatok, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy bűncselekmény történt és az elkövető a gyanúsított. A másodfokú bíróság megjegyezte azt is, hogy bár az ügyészség hivatkozott arra, hogy a terheltet más ügyben külföldön gyanúsítottként hallgatták ki, ez a jelen döntés meghozatala során relevanciával nem bír, már csak azért sem, mert az ügy tárgya, állása és annak kimenetele nem ismert, továbbá az ügyészi indítvány szerinti szökés, elrejtőzés veszélyével nem hozható összefüggésbe. Az elsőfokú bíróság a kényszerintézkedés szükségessége körében tett megállapításai is helytállóak. A törvényszék megállapította, helyesen mutatott rá a BKKB arra is, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye a letartóztatás elrendelését indokolja. Hangsúlyozták: a bíróságnak vizsgálnia kellett az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt is, amelynek során azt állapította meg, hogy a védelem által megjelölt összegnél jóval magasabb óvadékkal és a mozgását nyomon követő technikai eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet ellensúlyozhatja a szökés, elrejtőzés veszélyét. A másodfokú bíróság a büntetőeljárás érdekeire tekintettel az elsőfokú végzést annyiban egészítette ki, hogy az óvadék letétele esetére elrendelt bűnügyi felügyelet további magatartási szabályaként előírta, hogy a gyanúsított köteles heti két alkalommal személyesen jelentkezni a nyomozást végző hatóságnál - írta a Fővárosi Törvényszék.

Ügyészség: a bíróság egy fontos indítvánnyal nem foglalkozott

PestiSracok facebook image

A döntés tényét dr. Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője is megerősítette portálunknak. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a bíróság – végzéséből és közleményéből is kitűnően – nem foglalkozott azzal a - bizonyítási eljárás meghiúsítására vonatkozó - ügyészi indítvánnyal, hogy a gyanú szerint a hajóskapitány adatokat törölt a telefonjáról. A helyettes sajtószóvivő szerint ez azért lett volna fontos, mert ha a bíróság megállapította volna, hogy fennáll a veszélye a gyanúsított részéről a bizonyítási eljárás meghiúsításának, akkor jelen ügyben nem lehetett volna óvadék ellenében szabadlábra helyezni. Emellett a bíróság kifejtette, hogy az, hogy a gyanúsított egy hollandiai balesetben érintett volt, nem hozható összefüggésbe a szökés-elrejtőzés veszélyével. Az ügyészség erre nem is emiatt, hanem a tényállás teljessége és a korábbi védői nyilatkozatok miatt hivatkozott - tette hozzá a helyettes szóvivő.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)