Országgyűlés - Csúnyán elszólta magát az MTA-ért aggódó Mellár Tamás

A kormány klímastratégiáját bírálta Schmuck Erzsébet a napirend előtti felszólalásokat megnyitva, mondván, az nem megfelelő adatokra épül, abban nincsenek konkrét számok, eszközök, intézményrendszerek és források, nincs hozzá még cselekvési terv sem. Az LMP-s képviselő a brit parlament által meghirdetett klímavészhelyzetre és a német kormány által létrehozott klímakabinetre hivatkozott, és klímatörvényt sürgetett. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára több intézkedés felsorolásával igazolta, hogy a kormány elkötelezett a klímavédelemben, de visszautasította, hogy a stratégia nem megfelelő adatokra épülne. Egyúttal kérte az LMP-től a Paks II. beruházás támogatását, amely „a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb ellensége”.

Mellár Tamás a Párbeszéd részéről volt a mai soros aggódó az Akadémia sorsáért. Szerinte 1949-ben intézett utoljára ilyen „brutális támadást” az MTA ellen a hatalom, és a kormánypárti képviselőké lesz a történelmi felelősség a „Széchenyi által létrehozott intézmény szétveréséhez” való hozzájárulásért. Arra nem tért ki, hogy ha a kommunisták 1949-ben már szétverték a Széchenyi által létrehozott Akadémiát, akkor hogyan lehet most Széchenyi Akadémiáját ismét szétverni. Annak kifejtésére sem pazarolta a szót, hogy ha a kommunista diktatúra 1949-ben szétverte és átalakította az MTA-t, és azóta nem történt ott ilyen átalakítás, akkor most mitől változott kommunista intézményből ismét Széchenyi akadémiájává.

A jobbikos Mirkóczki Ádám a Nyugat-Európába elvándorló magyarok és a velük párhuzamosan keletről beáramló olcsó munkaerő miatt aggódott. Sok százezer magyar elvándorlót és ezzel szemben két év alatt 73 ezer külföldi munkavállalót említett. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára felhívta a figyelmet, hogy a Jobbik 2015-től folyamatosan támadja az illegális bevándorlás kérdésében a kormányt, a külföldiek hiányszakmákban történő, legális munkavállalása ügyében pedig riogatnak, rémhíreket keltenek. Azt is megemlítette, hogy a kivándorlási trend megfordulni látszik, hiszen tavaly már többen tértek vissza, mint ahányan kimentek.

Csökken a szociális hozzájárulási adó

Az Országgyűlés szerdai döntése értelmében júliustól 17,5 százalékra mérséklődik az eddigi 19,5 százalékról a szociális hozzájárulási adó, valamint ahhoz kapcsolódóan csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat érintő része. A kormány azzal indokolta az általa kezdeményezett adócsökkentést, hogy a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, a növekedés az idei első negyedévben az unióban a legmagasabb volt, és a kabinet adócsökkentéssel, a foglalkoztatás ösztönzésével kívánja megvédeni a magyar gazdaság eredményeit.

Megszűnne a képviselőjelölt mentelmi joga, ha már korábban vád alá helyezték

Czeglédy Csaba mentelmi jogi ügye is komoly figyelmet kapott a szerdai ülésnapon. Kósa Lajos elmondása szerint a Fidesz a DK listáján szereplő politikus miatt javasolta a mentelmi jogi szabályozás módosítását. Mint mondta, az idei EP-választáson történt eset 29 éve fennálló szokásjogot sértett meg, eddig ugyanis közmegegyezés volt arról, hogy köztörvényes bűncselekmény esetén a parlament, illetve a választási bizottság kiadja a mentelmi joggal rendelkező képviselőt, illetve képviselőjelöltet. A DK azonban az EP-listáján szerepeltette a büntetőeljárás alá vont Czeglédy Csabát, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az ellene folyó bírósági eljárás megálljon – mondta Kósa Lajos, Gyurcsány Ferenc ügyvédjeként és „Gyurcsány Ferencné Dobrev Klára” üzlettársaként említve Czeglédyt. Arra is emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság összes ellenzéki delegáltja Czeglédy mentelmi jogának fenntartása mellett szavazott.

A Fidesz törvénymódosítási előterjesztésének lényege, hogy ha valaki képviselőjelöltté válik, de a jelöltté nyilvánítása előtt ellene már vádirat készült, illetve ellene kényszerintézkedés van érvényben, akkor erre az ügyre ne illesse meg őt a mentelmi jog. Az MSZP részéről Harangozó Tamás erre úgy reagált, hogy kiüresítenék a mentelmi jog intézményét, azon dolgoznak, hogy ellehetetlenítsék a képviselőjelölteket, bármikor büntetőeljárás alá vonathassák őket a fideszes legfőbb ügyésszel. Szerinte a fideszes politikusoknak nagyobb szerénységre lenne okuk. Felidézte azt, hogy 2008-ban a fideszesek nem járultak hozzá frakciótársuk, Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséhez; most is országgyűlési képviselő politikus ellen egy olyan ügyben akartak eljárást lefolytatni, ahol az összes többi vádlottat elítélték köztörvényes bűncselekmény, költségvetési csalás miatt.

A DK szerint a mentelmi jog az utolsó védvonal a diktatúrában

A DK-s Arató Gergely szerint, ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor bármikor lehetőség lesz arra, hogy az ügyészség „egy kellemes vádemeléssel” megvonja a mentelmi jogot a képviselőjelölttől. Szerinte egy demokráciában a mentelmi jognak nincs különösebben nagy jelentősége; abban a féldiktatúrában vagy teljes diktatúrában, amit a kormánypártok építenek, van jelentősége: a mentelmi jog az utolsó védvonal, ami védi az ellenzékieket a hatalmi önkénnyel szemben. Az ellenzéki politikus furcsállta, hogy az a Kósa Lajos beszélt a törvényjavaslatról, akinek ügyvédjének és üzleti partnerének, Fiák Istvánnak sajtóhírek szerint érdemi befolyása van arra a diákszövetkezetre, amely a legnagyobb nyertese annak, hogy hatalmi úton eltávolították a konkurenciát.

Ungár Péter (LMP) azt firtatta, hol van a törvényjavaslat politikai megrendelője, Hende Csaba (Fidesz), hiszen Czeglédy Csaba több embert is megbuktatott a szombathelyi városházán. Ezt az embert nagyon nem szeretik és ezért hoztak egy törvényt, ez egy személyre alkotott törvény – hangsúlyozta. A képviselő azt mondta, a kormánypártok úgy tesznek, mintha valami hatalmas jogi hiátust küszöbölnének ki. Négy hétig állt Czeglédy Csaba ellen az eljárás úgy, hogy már négy éve folyik ellene – mutatott rá.