Pesti Srácok

Semjén Zsolt: A legsötétebb SZDSZ-es időket idézi a Momentum magyarságellenes tevékenysége

Semjén Zsolt: A legsötétebb SZDSZ-es időket idézi a Momentum magyarságellenes tevékenysége

A legpenetránsabb és legelvetemültebb SZDSZ-es időket idézi a Momentum politikai tevékenysége – jelentette ki Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésén a szélsőliberális párt miatt megerősítő nyilatkozatban kellett kijelenteni, hogy pártokon felül álló nemzetpolitikai érdekből a magyar politikai közösségeknek a szomszédos államokban az ottani magyarokat képviselő pártokat és jelölteket szabad támogatniuk. Portálunk kérdésére arról is beszélt: bölcs dolog volt Ursula von der Leyen elnökasszony részéről, hogy éppen a csatlakozás- és szomszédságpolitikai portfóliót kínálta fel Magyarországnak, mert földrajzi helyzetünkből adódóan nincs jobb helyismerettel rendelkező ország az Európai Unióban, aki a Balkán országainak csatlakozási folyamatait felügyelhetné.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák – egyebek között ezt tartalmazza a szervezet 18. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat. Az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztató után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest kérdeztük arról, hogyan vélekedik a Momentum Mozgalom szlovák és román pártok melletti kampányáról, a Demokratikus Koalíció permanens távolmaradásáról a Máérttől, és Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt meghallgatásáról.

Semjén Zsolt és Potápi Árpád János. Fotó: MTI

Konstans hazaárulás, amit a Gyurcsány-párt művel

PestiSracok facebook image

Portálunk a nemzetpolitikai szempontból is jelentős uniós csatlakozás- és szomszédságpolitikai poszt kapcsán kérdezte elsőként Semjén Zsoltot. Mint a miniszterelnök-helyettes elmondta, véleménye szerint a Demokratikus Koalíciónak már csak Gyurcsány Ferenc miatt is habitusa a hazudozás, az ellenzéki párt állításával ellentétben ugyanis Várhelyi Olivér biztosjelölt nem tagadta meg a kormány politikáját, hanem a meghallgatáson azt mondta el, ami egy biztosnak a feladata, azaz az Európai Unió politikájának a képviselete. Ugyanakkor a biztosjelölt azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti és az uniós szempontokat nem szabad szembeállítani egymással. Mint Semjén Zsolt hozzátette, abszurd dolog lenne azt várni egy embertől, aki a bizottságba kerül, hogy hátat fordítson saját nemzete szempontjainak. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte: azt, hogy a Gyurcsány-párt akadályozza a jelölt megválasztását, az ő esetükben elcsépelt hazaárulásként definiálni, mégis manifeszt hazaárulás, hiszen nem a kormány, hanem Magyarország jelöltjét próbálják minden érv és indok nélkül elgáncsolni. A miniszerelnök-helyettes kiemelte: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a Máérten kifejezetten kérte az ellenzéki pártokat, hogy támogassák a biztosjelöltet, mert minden magyar nemzetrész szempontjából fontos ez a biztosi pozíció, különösen a Vajdaság szempontjából, Szerbia uniós csatlakozása kapcsán. Semjén Zsolt úgy vélte, abszurd, hogy a Gyurcsány-párt nemcsak a biztosjelöltet támadja, de a pozíciót is elvetetné Magyarországtól. Hozzátette: bölcs dolog volt Ursula von der Leyen elnökasszony részéről, hogy éppen ezt a portfóliót kínálta fel Magyarországnak, mert földrajzi helyzetünkből adódóan nincs jobb helyismerettel rendelkező ország az Európai Unióban, aki a Balkán országainak csatlakozási folyamatait felügyelhetné.

A Momentum az új SZDSZ

Semjén Zsolt a Momentum Mozgalom kapcsán kifejtette: véleménye szerint a legpenetránsabb és elvetemültebb SZDSZ-es időket idézi a mozgalom politikai tevékenysége. Mint felidézte, a párt képviselői Amerikába is elrohantak feljelenteni Magyarországot, holott az Egyesült Államoknak semmi köze nincs a magyar belpolitikához. Mint megjegyezte, olyan ez, mint a szovjet időkben, amikor Moszkvába rohangáltak feljelenteni egymást az elvtársak. A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy a Máért az ellenzéki pártok által is aláírt zárónyilatkozatában burkolt formában elítélte a Momentumot, mivel a nemzetpolitikai érdekekkel szembemenve a párt szlovák és román pártok, képviselők mellett kampányolt a magyar jelölt ellenében. Semjén Zsolt elmondta: a Momentum ráadásul csúfosan el is bukott azzal, hogy a Mentsük meg Romániát párt mellett kampányolt, hiszen a magyarlakta vidékeken senki nem szavazott a párt jelöltjére, Dan Barnára. Úgy vélte, ráadásul Fekete-Győr Andrásnak azzal is tisztában kellett lennie, hogy Barna semmit nem ígért az erdélyi magyarság számára, ellenben arról beszélt, hogy Erdélyben fel kellene hagyni a magyarkodással és asszimilálódni.

A Máért plenáris ülése. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Necces, hogy meglesz-e az új állampolgári kezdeményezés

Semjén Zsolttól arról érdeklődtünk, nincs-e kicsit lemaradva a nemzeti régiók kialakítása érdekében indított uniós polgári kezdeményezés aláírási kampánya, amely az autonómiatörekvések egyik alternatívája lehetne, és hogy van-e feladata ezzel kapcsolatban a kormánynak és a Máértnek. Semjén Zsolt elmondta: a korábbi állampolgári kezdeményezés alkalmával, azaz a Minority Safepack aláírásgyűjtését komoly egyeztetések előzték meg, amelyeket Kelemen Hunor és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke kezdeményezett. A Székely Nemzeti Tanács azonban nem egyeztetett senkivel a kezdeményezésükről; ennek is köszönhető, hogy fél év alatt alig 22 ezer aláírás gyűlt össze, az is főleg elektronikusan. "Látjuk, hogy ég a ház, és beszállunk" – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a magyar nemzetpolitika anyagilag is megtámogatja majd a kezdeményezést a Rákóczi Szövetségen keresztül. "Necces lesz, de amennyit mögé lehet tenni, azt mögé tesszük" – fogalmazott.

Portálunk arra is kitért, hogy bár a kormányt rendszeresen azzal támadják, hogy nem tesz eleget a környezet védelme érdekében, még a Máért zárónyilatkozatába is bekerült a vizek és az erdők védelmének fontossága. Semjén Zsolt kiemelte: az LMP javaslata volt a fenntarthatóság jegyében az említett pont, amelyet mindenki támogatott. Hozzátette: eddig is támogattak határon túli környezetvédelmi programokat, amelyekre most még nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni. Mint elmondta, a teremtés védelme, a természt védelme a kereszténydemokraták számára a hitből is levezethető, ugyanakkor fontos, hogy nem szabad az embert és a természetet szembeállítani. "Olyan programokat kívánunk támogatni, amelyek ezeket a szempontokat veszik alapul" – jelentette ki.

A Máért zárónyilatkozatának legjelentősebb megállapításai:

  • A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018 decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok – is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában.
  • Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit. A program első két ütemében létrejövő több, mint száz új, illetve közel hétszáz felújított bölcsőde révén a magyar identitás megőrzésének alapjait sikerül megerősíteni. Örömüket fejezik ki annak kapcsán, hogy a program a harmadik ütemmel folytatódik.
  • A Máért résztvevői sikeresnek ítélik a kibővült Határtalanul Programot, amelynek keretében az idei évben már több, mint százezer diák utazásának támogatása valósul meg – olvasható a zárónyilatkozatban. Ugyancsak sikeresnek ítélik a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve programot, amelynek köszönhetően tovább folytatódott a nemzetünk alapját jelentő magyar családok támogatása a külhonban.
  • A zárónyilatkozat szerint a résztvevők megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen.
  • A magyar szórvány napján elismeréssel adóznak a szórványmagyarság példás kiállása, magyarságához való ragaszkodása előtt. Üdvözlik, hogy a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban.
  • Örömüket fejezik ki, hogy az idei évben is újabb közösségekben tud az anyaország az ösztöndíjasok révén személyesen is jelen lenni, támogatni a szórványban működő magyar szervezetek identitásőrző és közösségépítő munkáját.
  • A Máért támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, képviseli a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.
  • Arra biztatják a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a Nemzeti Régiókért európai polgári kezdeményezésről, hangsúlyozzák az aláírások összegyűjtésének fontosságát. Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség ezúttal is közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben.
  • A résztvevők megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztások és hatósági intézkedések megsokasodását, az úzvölgyi katonatemető ügyében történt elfogadhatatlan eljárásokat.
  • Határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Szorgalmazzák, hogy a román kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló egyezményben vállalt kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Szorgalmazzák a román jogrendben már meglévő kisebbségi jogok érvényesítését a gyakorlatban.
  • Ellenzik és aggodalommal figyelik a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós büntetőeljárást, amely célja a magyar közösség megfélemlítése.
  • Felvidék vonatkozásában fontosnak tartják, hogy a magyar nemzeti összefogáson alapuló felvidéki magyar érdekképviselet a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba.
  • A Máért résztvevői reményüket fejezik ki, hogy a szlovák állampolgársági törvény vonatkozó rendelkezését a szlovák törvényhozás akképpen módosítja, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.
  • Támogatják az Európai Unió Szerbiával való tárgyalásainak folytatását, és bíznak abban, hogy ez a folyamat felgyorsul. Elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek.
  • A tanácskozás résztvevői bíznak abban, hogy Ukrajna Magyarországgal való jószomszédi viszonyának helyreállítása megtörténik, ennek pedig egyik fontos eleme a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása.
  • A Magyar Állandó Értekezlet tagjai számot vetve az elmúlt száz esztendő közös kudarcaival és sikereivel, elismeréssel adóznak mindazon teljesítmények előtt, amelyeknek köszönhetően nemzetünk erős, összetartozó közösségként köszöntheti a 2020-as esztendőt.
  • Elkötelezettek a magyarság határokon átívelő, a többi nemzet javát és gyarapodását is szolgáló egységének további erősítésében.
  • Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését.
  • A Máért tagjai felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogaink helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.