Menő magyarországi gimnáziumban tanulni – Hazavárják a diaszpóramagyarság fiataljait
A diaszpórában, a Kárpát-medence határain túl élő magyarság fiataljainak indul gimnáziumi képzés a Sárospataki Református Kollégiumban ez év szeptemberétől – jelentették be a Nemzetpolitikai Államtitkárság és az intézmény közös sajtótájékoztatóján. Mint ismert, mintegy 2,5 millió magyar él a diaszpórában, akik számára a visszajelzések szerint vonzó a magyarországi gimnáziumi oktatás, különösen egy olyan időszakban, amikor a fiatalok amúgy is saját identitásukat keresik. Buzásné Nagy Gabriella igazgató-helyettes portálunknak elmondta: ami a külhoni fiataloknak kezdetben kaland lehet, az később egész életre szóló lelki bázist jelent, hiszen a sárospataki gimnáziumi lét mindenkit magával ragad. A bejelentés kapcsán Szilágyi Péter miniszteri biztos portálunknak kiemelte: a diaszpóra magyarsága éppen azt mutatja egyes ellenzéki pártok nemzetellenes törekvéseivel szemben, hogy lehet a nagyvilágban büszke magyarként élni, és külföldön is kiállni a magyar érdekek mellett. Úgy vélte, a külhoni magyarság elismeréssel fogadja és büszke arra, hogy Magyarország az elmúlt években kiáll saját igazáért, megvédi nemzeti érdekeit és ezer éves keresztény gyökereit.
Diaszpóra-osztály indul 2020 szeptemberétől a Sárospataki Református Kollégiumban – jelentette be a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága. A gimnáziumi képzés célja a diaszpórában élő magyar származású, magyar gyökerekkel rendelkező, 8. osztályt végzett 14-15 éves diákok megszólítása, akik 4+1 éven keresztül, az érettségi letételéig vehetnek részt a magyar középiskolai oktatásban. A képzés része a tanítási év során hétvégenként, szakkollégiumi rendszerben a magyar kultúra különböző szegmenseinek megismerése is. A felvételi eljárásban részt vehet az a felhívás feltételeinek megfelelő fiatal, aki 2020. március 15-ig beadja a kitöltött jelentkezési lapját, amely az iskola honlapján érhető el.
Életre szóló lelki bázis
Buzásné Nagy Gabriella igazgató-helyettestől elsőként azt kérdeztük, miben mások a diaszpórából érkező diákok, mekkora pedagógiai kihívást jelent egy hullámhosszra terelgetni a más kulturális, szociális közegből érkező fiatalokat. Az igazgató-helyettes elmondta: a gimnáziumnak jelenleg is vannak Kárpát-medencei, de távolabbról érkező diákjai is, akik eltérő oktatási rendszerekből érkeznek, de erre megfelelő áthidaló megoldásokat tudott találni a tantestület. Hozzátette: a szülők, akik az iskolába íratják gyermekeiket, egyházi intézményről lévén szó, tudják, hogy elvárásokra, szabályokra számíthatnak; felkészítik a gyermekeiket, így a diákok könnyen beilleszkednek. Elmondta: általánosságban a szülők hatására választják a külföldről érkező tanulók is a gimnáziumot, a fiatalok számára egy különösen fontos időszakban, amikor amúgy is keresik saját identitásukat, helyüket a világban; a magyar gyökerű diákoknál is ebben az időszakban merül fel, mit jelent a magyarságuk. Erre pedig megfelelő választ tud adni a Református Kollégium. Felvetettük: egy külföldi diák számára olyan kaland lehet, akkora különbséget jelenthet a sárospataki gimnáziumi élet, mint Harry Potter számára a Roxfort. Az igazgató-helyettes elmondta: örül a hasonlatnak, hiszen van olyan öregdiák, aki így emlegeti az gimnáziumot. Úgy vélte, ami kezdetben kaland, az később egész életre szóló lelki bázist jelenthet; a sárospataki gimnáziumi lét mindenkit magával ragad.
Felvetettük: a magyar oktatási rendszerre egyrészt egyfajta büszkeséggel tekintünk, mert keményebbnek, nagyobb tudást megkövetelőnek gondoljuk a külföldiekhez képest, másrészt pont ezért éri idehaza a legtöbb kritika is. Buzásné Nagy Gabriella úgy reagált: kétségtelenül keményebb az oktatásunk, és más jellegű. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a szülők éppen ezt a színvonalú oktatást várják el, tehát elmondható, hogy a külföldi magyarok szemében legalábbis "menőnek", magas színvonalúnak számít a hazai oktatás.
A világ letagadott magyarsága
Szilágyi Péter, a nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos portálunk kérdésére elmondta: a 15 milliós magyarságból 10 millióan élnek az anyaországban, 2,5 millióan a Kárpát-medencében, határainkon kívül és nagyjából ugyanennyien a diaszpórában, azaz egy hatalmas, az anyaország számára eddig kevésbé ismert erőforrásról beszélhetünk. Hozzátette: a magyar állam 1990-ig tagadta a diaszpóra magyarságának létét, a kommunista rezsim sokaktól az állampolgárságot is elvette. Elmondta: a rendszerváltást követően adódott lehetőség először a kapcsolatok elmélyítésére, valójában azonban csak 2010-ben, azaz majd húsz évvel később indultak meg az érdemi programok. Szilágyi Péter megjegyezte: a 2,5 milliós diaszpóra-magyarság körülbelül 10 százaléka tekinthető aktívnak; rájuk, illetve az ő gyermekeikre számítanak a programok során. Úgy vélte, ha az első évben nem is jön össze a maximális osztálylétszám, pár év alatt – ahogy más, a diaszpórának szóló programok esetében is – egyre népszerűbb lehet az oktatási program, amely minden más magyar iskola előtt is nyitva áll. Hangsúlyozta: jogszabály-módosításra sem volt szükség az oktatás megkezdéséhez, ráadásul a kezdeményező Sárospataki Református Kollégium kidolgozta a megfelelő oktatási hálótervet is.
Van mit behozni a diaszpóra-politikában
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy örömteli az oktatás megkezdése, de sajnálatosan még mindig van mit behozni a diaszpóra-politikában. Mint kifejtette, sok más ország – az írek, az olaszok vagy Izrael – élen járnak abban, hogyan lehet bevonni a nemzet életébe a diaszpórában élőket; az ő példájuk segített a végül 2016-ban elfogadott diaszpóra-stratégia kidolgozásában. Az Alaptörvény, az Állampolgársági törvény, illetve a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása után itt fogalmazódott meg először célzottan, hogy Magyarország számít a diaszpórában élő nemzettestvérekre is, akikben hihetetlen erőforrás rejlik; ezt bizonyítják a tudományban, a gazdaságban, a művészetben elért eredményeik.
Meg kell mutatnunk a Nemzeti Összetartozás Évében, hogy sok tragédia és nehézség ellenére milyen sikereket értünk el az elmúlt száz évben, és hogy ez az év ne csak Trianon tragédiájáról szóljon, hanem az elmúlt évszázad sikereiről is, amelyeket 15 milliós világnemzetként elértünk, és amiből táplálkozhatunk
– fogalmazott.
A magyar diaszpóra bizonyítja: lehet büszke magyarként élni
Szilágyi Péter kiemelte: szégyenletes, hogy 2020-ban még vannak olyan, akár parlamenti frakcióval is rendelkező politikai erők Magyarországon, amelyek a külhoni magyarság ellen uszítanak. Kifejtette: olyan politikai erők léptek színre, amelyek egyértelműen a magyarság nemzeti egysége ellen agitálnak; azt akarják, hogy a kisebbségi sorban élő magyarság inkább váljon jó szlovákká vagy jó románná. Hangsúlyozta: a diaszpóra magyarsága éppen azt mutatja – például a Momentum Mozgalom törekvéseivel szemben –, hogy lehet a nagyvilágban büszke magyarként élni, és külföldön is kiállni a magyar érdekek mellett, ha valamilyen nemtelen, igaztalan támadás éri hazánkat.
Nem határokban, hanem nemzetben kell gondolkodnunk, hiszen egy nemzethez tartozunk, éljünk bárhol is a világban, és felismertük, hogy csak az a nemzet lehet sikeres, amelyik megbecsüli a sajátjait
– hangsúlyozta.
Portálunk arra is rákérdezett, nem jelent-e hendikepet egy szórványban élő magyar számára "Orbánisztán egyik alattvalójának lenni", vagy "Orbánisztánban" tanulni, taníttatni a gyermekeinket. Szilágyi Péter kiemelte: sokkal inkább igaz az, hogy a külhoni magyarság elismeréssel fogadja, hogy Magyarország az elmúlt években kiáll saját igazáért, megvédi nemzeti érdekeit és ezer éves keresztény gyökereit. Hozzátette: több helyről érkezik olyan visszajelzés, hogy sokan éppen az elmúlt években lettek igazán büszkék az anyaországra, amely elkötelezett identitása, kultúrája megőrzése mellett, hiszen külföldön erre egyre kevesebb példa mutatkozik, nem ez a nemzetközi trend.
A Sárospataki Református Gimnázium közel 500 éves múltra tekint vissza. A történelem mindig szánt feladatot az iskolának és diákjainak, megélt virágzó és hanyatló korszakokat. A XX. század háromszor adott lendületet a pataki oktatásnak: 1931-től az angol internátus keretei között a modern nyelvek elsajátítására nyílt lehetőség, 1987-től a két tannyelvű oktatás bevezetése az egész országból ide vonzotta a kiváló képességű diákokat. Az egyházi iskola újraindulása (1990) még nagyobb távlatokat nyitott: a szaktudományos, a nyelvi ismeretekhez a keresztyén értékrend és életvezetés régi-új nevelési stratégiáját kínálja a XXI. század elbizonytalanodó, értékválságtól szenvedő embere számára. Az itt tanuló diák magyarságát tudatosítják a múlt példái, diáktársaikként tisztelhetik Kossuth Lajost, Kazinczy Ferencet, Móricz Zsigmondot, az iskolai kapcsolatok segítségével a ma kisebbségben élő nemzettársainak életét is megismerheti.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
