Rasszizmus, migránsok, gyűlöletbeszéd – ezekben a témákban próbálta átmosni a bírók agyát a Soros-hálózat
Válaszolt az Országos Bírósági Hivatal új elnöke, Senyei György kérdéseinkre, hogy hány bíró vett részt a Soros-hálózat érzékenyítő tréningjein az elmúlt években, illetve, hogy jártak-e ezeken a képzéseken a gyöngyöspatai ügyben még a tanárverésért elítélt vagy a gyerekeiket iskolába sem járató cigánycsaládoknak is mesés kártérítést megítélő bírák. Kiderült, a kérdéses bírók nem vettek részt képzésen, ugyanakkor 2012 óta a Soros-szervezetek hét alkalommal tartottak nagyobb szabású "továbbképzést", esetenként több tucat bírónak. Érdekesség, hogy az ultraliberális nemzetközi politikai törekvéseket képviselő szervezetek éppen azokban a témákban igyekeztek megdolgozni a magyar igazságszolgáltatás képviselőit, amelyekben végül a közbotrányt keltő ítéletek születtek.
Tudjuk jól, hogy a Soros-hálózathoz tartozó világboldogító, a hatályos magyar Alaptörvénynél felsőbb hatalomban és jogforrásban hívő politikacsináló szervezetek előszeretettel pénzelnek és segítenek a szűk cellákra panaszkodó bűnözőket, határsértő migránsokat, tanárokat-diákokat terrorizáló "elnyomottakat" és mindenféle jogfosztottnak címkézett csoportokat, többnyire a kormánypolitika körüli balhékavarás és a társadalmon belüli ellentétek élezése érdekében – miként azt Saul Alinsky és Szrgya Popovics elvtársak tanításaiból ismerjük, a zavar és felfordulás a nyílttársadalmi forradalom melegágya.
Ezért sem tűnt elrugaszkodott ötletnek az Országos Bírósági Hivatal decemberben megválasztott új elnökének megkeresése avval a kérdéssel, hogy a szegregációra hivatkozva gyöngyöspatai romáknak százmillió forint kártérítést megítélő első- és másodfokú bírók, név szerint Román Tamás, az Egri Törvényszék bírája, illetve Bakó Pál, Árok Krisztián és Molnár Tibor Tamás, a Debreceni Ítélőtábla bírái részt vettek-e a pályafutásuk során civil szervezetek által szervezett érzékenyítő tréningeken.
Ez Senyei György válaszából nem derült ki, ugyanakkor sokan mások 2012 óta viszonylagos rendszerességgel ott ülhettek a (korábbi cikkeinkből tudhatóan kellemes körülmények között, csodás üdülőhelyeken megrendezett) szeánszokon. Az Origo korábbi írásából kiderült az is, hogy ezeknek a képzéseknek a díját – jól bejáratott módon – végül nem is a nagy amerikai filantróp, hanem szokás szerint Brüsszel, tehát az európai adózók fizették ki.
Az OBH elnöke által elküldött táblázatból kitűnik, hogy a Soros-hálózatból a Helsinki Bizottság szakosodott arra, hogy a bírókat rábírja: ne a törvényben előírt középmérték szerint, hanem "érzékenyen" döntsenek olyan ügyekben, amelyekben a rasszizmus is szempont, esetleg menedékkérőkről vagy gyűlölet-bűncselekmények célpontjairól van szó, netán felüti a fejét a borzalmas diszkriminációs hydraszörny. Nem meglepő, hogy ezek azok az ügyek, amelyekben a társadalom igazságérzetét mélyen sértő ítéletek sora született meg az elmúlt években, és amelyek okán most nemzeti konzultációban kér megerősítést a kormány a határozottabb és szigorúbb jogi szabályozáshoz.(A fogyatékos-szervezetek részvételével zajlott 2016-os képzés természetesen kakukktojás az alábbi listán, nem is számoltuk hozzá a hét Soros-szeánszhoz.)
Senyei György, az OBH elnöke válaszában leszögezte: a bírák jogállásáról szóló törvény alapján a bírákról személyi nyilvántartást kell vezetni. Ez tartalmazza „a szervezett kötelező képzésekre és a fakultatív képzésekre vonatkozó adatokat, valamint az azokon való részvételt igazoló okiratokat” is. Az elnök szerint ugyanakkor a törvény 148. paragrafusa szerint nem hozható nyilvánosságra a bírók személyi nyilvántartása, így az sem, hogy részt vettek-e érzékenyítő tréningeken. Ehhez képest egy megbízható, az OBH-hoz közel álló, neve elhallgatását kérő személy utólag nyomatékosította, hogy a gyöngyöspatai ügyben ítélkező négy bíró nem vett részt a fenti képzéseken.
Senyei fontosnak tarotta kihangsúlyozni, hogy "az évente megrendezett több száz képzés között sem számát, sem súlyát tekintve nem volt döntő jelentősége az érzékenyítő képzéseknek. Annak pedig még a látszata is kerülendő, hogy a bírák többletképzettsége – vagy épp azok hiánya – a jogszabályi felhatalmazás keretein túl bármilyen célból nyilvántartásra érdemes adat volna."
Senyei György ugyanakkor megerősítette azt a PestiSrácok.hu-nak a hó elején tett kijelentését, hogy a jövőben az Országos Bírósági Hivatal olyan képzéseket támogat, amelyeket nem külső szervezetek, hanem hosszabb gyakorlati idővel rendelkező bírák és a felsőoktatási intézmények oktatói tartanak.
A vezető képen a Soros-hálózathoz tartozó Helsinki Bizottság tagjai vonulnak egy kormányellenes budapesti tüntetésen.
