Pesti Srácok

Öt év nyolc hónapot kapott az afgán "kebabos" erőszakoló (Frissítve!)

Öt év nyolc hónap börtönre ítélte nem jogerősen a bíróság azt az afgán migránst, akit azzal vádolnak, hogy másfél éve egy belvárosi kebabos mosdójában megerőszakolt egy fiatal lányt. A vádlott mindent tagad és azt állítja, a lány beleegyezett a szexuális együttlétbe, az ügyészség pedig súlyosabb büntetés kiszabását kérte másodfokon az afgán férfire.

A vádirat szerint a vádlott, Sarhadi Bilal Ahmad az V. kerület, József Attila utcában dolgozott egy gyorsétteremben. 2018. szeptember 9-én, hajnali 2 óra körül egy a belvárosban szórakozó nő megkérte, hogy engedje meg a török étterem mosdójának használatát. A vádlott a személyzeti mosdóhoz kísérte a sértettet, majd az ajtó előtt várakozott, miközben több alkalommal megpróbált benyitni a helyiségbe. Mikor a nő ki akart jönni, a férfi belépett a mosdóba, és annak ajtaját belülről kulcsra zárta, a kulcsot pedig kivette a zárból. Az afgán férfi ezt követően közel lépett a sértetthez, és kényszerítette, hogy csókolja meg, azt ígérte, hogy utána kiengedi. A kényszerhelyzetben lévő nő a kérésnek eleget tett, azonban a vádlott folytatta erőszakos cselekményét és szexuálisan bántalmazta a sértettet, ezt követően engedte csak ki.

Ausztriában fogták el

A fiatal lány egy a gyorsétterem előtt tartózkodó embertől kölcsönkért mobiltelefonról értesítette a rendőrséget. Ezt látva a vádlott elmenekült a helyszínről. A Magyarországon oltalmazott státuszban lévő afgán férfit az osztrák rendőrök fogták el 2018. szeptember 10-én késő este Ausztriában, Linz környékén egy Frankfurtba tartó vonaton. A vádnak tárgya még két 2018. júniusi, az éjjeli órákban a VII. kerületben egyedül közlekedő nők sérelmére elkövetett szeméremsértő cselekmény is. A vádirat szerint a 19 éves férfi egyszer a nemi a szervét vette elő, a másik alkalommal pedig akarata ellenére átkarolta és fogdosta az áldozatát. Az V. kerületi rendőrkapitányság nyomozói, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, az Interpol Magyar Nemzeti Irodával és az ügyészséggel együttműködve, európai elfogatóparancs útján kapták el a férfit. Az V. és XIII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen mindezek miatt tavaly szexuális erőszak bűntette és kétrendbeli szeméremsértés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

PestiSracok facebook image

Ahmad, az ártatlan

A vádlott a bírósági eljárás során a gyrosozóban történt esettel kapcsolatban az aktust elismerte, de azt mondta, nem történt erőszak. Azt mondta, a nő az aktus után 150 ezer forintot vagy a telefonját kérte tőle, és hiába ígérte meg neki, hogy másnap odaadja neki a pénzt, mégis a rendőrséghez fordult. A másik két eset elkövetését pedig tagadta. Az ügyész perbeszédében letöltendő börtönt és kiutasítást kért a vádlottra, akinek az oltalmazotti státuszát tavaly júliusban megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból, az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint ugyanis Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A védő szerint a szexuális erőszak sértettjének vallomása nem volt következetes, a nő semmilyen sérülést nem szenvedett el, és a "testi ellazult állapota" is arra utal, hogy a beleegyezésével történt az aktus. Az utolsó szó jogán az afgán férfi azt mondta, igazságtalannak érzi, hogy erőszakosnak, agresszívnek gondolják, pedig nem követte el azt, amivel vádolják. Hozzátette: azért menekült el, mert nem beszélte a nyelvet, nem ismerte a magyar jogszabályokat, az itteni életmódot, és félt, hogy ugyanúgy megverik a rendőrök, mint Bulgáriában. Azt kérte, ha kiutasítják az országból, akkor Szerbiába és ne Afganisztánba kelljen mennie, mert ott veszélyben lenne az élete.

Életszerűtlen volt a vádlott magyarázkodása

A bíróság szerdán bűnösnek mondta ki a férfit a szexuális erőszak vádjában és szeméremsértésekben is. A bíróság szerint a vádlott védekezése a szexuális erőszak vádja ellen "szürreális" volt, életszerűtlen, ráadásul a menekülése is arra utal, hogy tudta, nagy bajban van. A sértett vallomása ugyanakkor életszerű, következetes és hihető volt, a traumatizáltság jeleit még a tárgyaláson is mutatta. Emellett a bíróság szerint semmit nem nyert volna a hamis tartalmú feljelentéssel, ezért a bíróság elfogadta vallomását. A külsérelmi nyom hiányával kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett elmondását, amely szerint az aktusra úgy került sor, hogy a nő a vádlott fokozódó fenyegetésének hatására felhagyott az ellenállással. Emellett a vádlott nemi szerve "félig kemény állapotban" volt, maga az aktus rövid volt, ezért életszerű, hogy nem okozott sérülést - állapították meg.

Öt év nyolc hónapot kapott

A második vádponttal kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett vallomását, amely szerint felismerte az elkövetőt Ahmadban. A bíróság itt nem látta bizonyítottnak a súlyosabb szexuális kényszerítést, ezért szintén szeméremsértésben mondta ki bűnösnek a férfit. A PKKB mindezek alapján 5 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett hat évre kiutasította Magyarország területéről. Az ítélet ellen az ügyészség a szexuális kényszerítésben való bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosbításáért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A férfi letartóztatását a bíróság fenntartotta a szökés-elrejtőzés veszélye miatt. A bíróság indoklásában hangsúlyozta: az eljárásnak semmi köze ahhoz, hogy a vádlott külföldi állampolgár.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)