Elsőként Budapestre vezetett az ukrán külügyminiszter útja – Új fejezet nyílhat az ukrán-magyar kapcsolatokban
Most nagy lehetőség nyílt arra, hogy Ukrajna és Magyarország újból jóban legyen egymással, hiszen a személyi feltételei ennek mindkét oldalon adottá váltak – hangsúlyozta portálunk kérdésére Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszterrel tartott közös pénteki sajtótájékoztatón. A magyar külügyminiszter kiemelte: a párbeszéd csatornái nyitva állnak a két ország között, és reményét fejezte ki, hogy Kárpátalja a két ország közös sikertörténetévé válhat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a sajtótájékoztatóján kiemelte: saját elvi döntése volt, hogy beiktatását követően Magyarországra fog elsőként ellátogatni. Portálunk kérdésére továbbá hangsúlyozta: az ukrán kormány hivatalos álláspontja az, hogy történelmi és kulturális értéket képvisel a kárpátaljai magyarság, és nincs olyan információs politika, amely a magyarok negatív színben történő feltüntetését célozná Ukrajnában.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter pénteken megbeszéléseket folytatott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, amelynek során az ukrán fél tolmácsolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos meghívását is Orbán Viktor miniszterelnök számára. A miniszterek a sajtótájékoztató előtt jegyzőkönyvet írtak alá a pénzügyi együttműködési keretprogramról szóló megállapodás módosításáról, valamint szándéknyilatkozatot az együttműködésről az energiahatékonyság területén.
Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt héten adott interjújában közölte, hogy kész találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közti vitás kérdések rendezéséről. A bejelentéssel kapcsolatos külpolitikai elemzésről ITT, a kisebbségpolitikai államtitkárság véleményéről pedig ITT olvashatnak bővebben.
Elsőként hazánkba látogatott az ukrán külügyminiszter
Szijjártó Péter elöljáróban elmondta: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszer a repülőforgalom hiánya miatt komoly áldozatot hozott azért, hogy mintegy 14 órás autóutat vállalva Budapestre látogasson. Hangsúlyozta: az ukrán külügyminiszter első hivatalos látogatása a magyar fővárosba vezetett, amelyet a koronavírus-helyzeten túlmutató gesztusnak nevezett. A magyar külügyminiszer hangsúlyozta: a járványhelyzet rámutatott a két ország szoros egymásrautaltságára, a felmerülő problémák kapcsán hazánk igyekezett segíteni a külföldön dolgozó ukrán állampolgárok hazatérésében, illetve mintegy nyolc és fél tonnányi védőfelszerelést ajánlott fel a járványhelyzet enyhítése érdekében.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: nem lehet eltagadni, hogy továbbra is vannak vitás pontok a két ország között – ilyen a magyar nemzeti közösség oktatáshoz és nyelvhasználathoz való jogának kérdése –, a pénteki találkozón ugyanakkor világossá vált, hogy mindkét fél meg akarja oldani ezeket a problémákat. A magyar külügyminiszter kiemelte: Magyarország várja azt a pillanatot, amikor a kárpátaljai magyar közösség azt mondja, minden rendben van a kisebbségi jogok tekintetében, és akkor hazánk átértékelheti Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatos korlátozó álláspontját.
Kárpátalja lehet a közös sikertörténet
Szijjártó Péter elmondta: a pénteki találkozón megállapodtak egy javaslattervezetben, amely a magyar-ukrán kapcsolatok jövőjéről szól, és amely magában foglalja az oktatási, nyelvhasználati és gazdasági kérdéseket is. Ennek első lépéseként júniusban összehívják a gazdasági, kisebbségi és oktatási vegyesbizottságokat, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy a vitás kérdésekben megoldási javaslatokkal álljanak elő. A magyar külügyminiszter megjegyezte: több pozitív példa, például a magyar-szerb kapcsolatok is arra utalnak, hogy könnyebb a vitás kérdések rendezése, ha vannak közös sikertörténetek. Ezért örömét fejezte ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök komoly infrastrukturális fejlesztéseket tervez Kárpátalján, amelyekhez Magyarország is hozzájárul, mintegy 50 millió dolláros kötött segély, továbbá az újabb határátkelők, valamint a záhonyi Tisza-híd felújítása révén. Hangsúlyozta: a kárpátaljai gazdaságfejlesztő programban összesen 14,3 milliárd forintos támogatást kaptak egyes beruházások, több magyar vállalat – így az OTP és a Richter – egyre jelentősebb piaci szereplővé vált Ukrajnában.
Ezek a tények mind a közös kárpátaljai sikertörténet részét képezhetik, a párbeszéd csatornái nyitva állnak a két ország között; remélhetőleg az oktatási és nyelvtörvény kérdései is mihamarabb rendeződnek
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A személyi feltételei adottak a megegyezésnek
A PestiSrácok.hu a magyar külügyminisztert arról kérdezte, előfordulhat-e az, hogy a korábban meglévő kisebbségi jogokat csak részben, különböző magyar engedményekért cserébe "csepegtesse vissza" Ukrajna, vagy Magyarország kitart az összes korábbi kisebbségi jog visszaadása mellett. Portálunknak Szijjártó Péter elmondta: nem akarja a magyar kormány "a spanyolviaszt feltalálni Budapesten", ezért is kérik ki a kárpátaljai magyar közösség véleményét, mi az, ami elfogadható a számukra, és ehhez Magyarország igyekszik hozzájárulni. A külügyminiszter hangsúlyozta: mindig jobb egy kisebbségnek, ha a többségi nemzet és az anyaország jó viszonyt ápolnak egymással.
Most nagy lehetőség nyílt arra, hogy Ukrajna és Magyarország újból jóban legyen egymással, hiszen a személyi feltételei ennek mindkét oldalon adottá váltak
– fogalmazott, hozzátéve: nagy reményeket fűz hozzá, hogy a júniusi tárgyalások során olyan megállapodás születhet, amellyel megelégedhetnek a kárpátaljai magyarok is.
Lapozni kell a megosztó kérdésekben
Dmitro Kuleba a sajtótájékoztatón elmondta: az egyeztetések baráti légkörben zajlottak Budapesten, továbbá hangsúlyozta, hogy saját elvi döntése volt, hogy külügyminiszterként Magyarországra fog elsőként látogatni. Hazánk – véleménye szerint – rendkívül fontos Európa, Közép-Európa és Ukrajna számára is. Úgy fogalmazott:
eljött az ideje, hogy lapozzunk a megosztó kérdésekben, hogy a népeink gyarapodását szolgáló közös erőfeszítésekre kerüljön át a hangsúly; Ukrajna a közös sikerekben érdekelt.
Az ukrán külügyminiszter elismerését fejezte ki Magyarország sikeres védekezéséért a koronavírus-járvánnyal szemben, és az együttműködés egy lehetséges szimbólumának nevezte a Beregszászban tervezett, közös finanszírozású kórház megépítését. Hangsúlyozta: nincs objektív alapja, hogy a két ország nézetkülönbségei továbbra is fennálljanak, ugyanakkor örömmel tolmácsolta Volodimir Zelenszkij hivatalos meghívását Orbán Viktornak egy kijevi látogatásra, amelynek időpontjában egyelőre még nem egyeztek meg.
A magyar kisebbség érték Ukrajna számára
Portálunk Dmitro Kulebától arról érdeklődött, elismeri-e Ukrajna hivatalosan, hogy Magyarország számtalan gesztus révén teljes mellszélességgel támogatta az ukrán NATO- és EU-csatlakozást, hiszen az ukrán sajtó mind hazánkat, mind a magyar kisebbséget a csatlakozási tárgyalások kerékkötőjeként állítja be. Az ukrán külügyminiszter portálunk kérdésére elmondta: az általa átadott dokumentumban, amelyet a magyar fél kiegészíthet, szerepel egy mondat, amely szerint a kárpátaljai magyarság értéket képvisel Ukrajna számára. Hangsúlyozta: személy szerint büszke arra, hogy Ukrajnában magyarok is élnek, élvezettel fogyasztja a kárpátaljai magyar ételeket és örömmel olvasgatja a magyar feliratokat. Az ukrán kormány hivatalos álláspontja tehát az, hogy történelmi és kulturális értéket képvisel a kárpátaljai magyarság, mindazokkal a nézetekkel szemben, amelyek esetleg az ukrán sajtóban megjelentek. Mint kiemelte,
nincs olyan információs politika, amely a magyarok negatív színben történő feltüntetését célozná Ukrajnában.
Portálunk kérdezett a magyar-ukrán határ közelében tervezett laktanya létesítéséről, amellyel kapcsolatban az ukrán külügyminiszter elismerte: valóban vizsgálják a kérdést, ugyanakkor véleménye szerint, mivel már a szovjet időkben is volt Beregszászon laktanya, ezért ebben a kérdésben nincsen semmi új.
Vezetőkép: MTI
