Pesti Srácok

Nagy István: 80 milliárdos pályázat erősíti meg a magyar agráriumot a nemzetközi porondon

Nagy István: 80 milliárdos pályázat erősíti meg a magyar agráriumot a nemzetközi porondon
Nagy István 2019.07.09. Fotó: Horváth Péter Gyula

A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy a magyar agrárium a gazdaság egyik legfontosabb stratégiai ágazata, ugyanakkor rávilágított gyengeségeire is, többek között az export- és importkitettségre – hangsúlyozta a Portfolio szakmai konferenciájának csütörtöki nyitóelőadásában Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte: annak érdekében, hogy lehetőség szerint ne vesztesei, hanem győztesei lehessünk a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízisnek, olyan, 80 milliárd forintos pályázatot hirdetnek meg, amely a nagyberuházásokat hivatott ösztönözni, és amelynek révén az agrárium megerősödött, meghatározó nemzetközi piaci szereplővé fejlődhet.

A Portfolio "Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?" online konferenciáján elhangzott: 2018 óta tart az agráriumot sujtó problémák időszaka, amelybe beletartozik a sertéspestis, a madárinfluenza, az aszály és természetesen a koronavírus-járvány. Ezeket tetézi egyfajta "pánikjárvány" is, amely nemcsak a gazdasági szereplőkre, de a fogyasztókra is kiterjedt. Ezekre a kihívásokra keres válaszokat az Agrárminisztérium, amelynek vezetője a konferecián a már megtett kormányzati intézkedések eredményeit elemezte, ugyanakkor szólt a további, az agráriumot érintő gazdaságmentő és élénkítő támogatásokról is.

Stratégiai ágazat a magyar agrárium

Nagy István előadásában elöjáróban arról beszélt: az agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy egy rendkívül nehéz helyzetben kell megtervezni a jövőt. Ugyanakkor kiemelte: a koronavírus-járvány egyúttal ráirányította a figyelmet az agrárszektor, mint az egyik legfontosabb stratégiai ágazat kiemelt fontosságára; rávilágított erős és gyenge pontjaira, többek között az import- és exportfüggőség kockázataira. Hozzátette: mindezek a felismerések tükröződtek a kormányzati intézkedésekben, amelyek azon túl, hogy biztosították a magyar élelemiszerellátás biztonságát, a nemzetközi versenyben is tartós versenyelőnyhöz kívánják juttatni a hazai termelést. Az agráminiszter elmondta: hazánk mintegy 25 millió fő ellátására képes, még a vásárlói roham idején is volt elég élelmiszer az országban, miközben volt olyan nap, amikor a vásárlási pánik miatt háromszor annyit vásároltak, mint egy karácsonyi napon. Kiemelte: miközben Magyarországon erősödött a vásárlói tudatosság, azaz annak belátása, hogy a magyar termékek vásárlásával a hazai gazdaság erősödik, ösztönözni kellett a nagy áruházláncokat arra, hogy lehetőleg minél több magyar termékkel töltsék fel a polcokat, ugyanakkor fel kellett lépni a túlárazások tisztességtelen kereskedelmi gyakolatával szemben.

PestiSracok facebook image

Az agráriumot is érintette a kormányzat gazdaságmentő csomagja

Nagy István elmondta: az életbevágó kormányzati gazdaságvédelmi intézkedések között több is érintette az agrárium szereplőit, köztük a hiteltörlesztési moratórium 2020. december 31-éig, a társasági és az iparűzési adó szeptember 30-áig történő meghosszabbításának, és a rövidített foglalkoztatási időszakra igényelhető bértámogatások lehetőségének megteremtésével. A járvány alatt külön hangsúlyt helyeztek a nemzetközi áruforgalom zavartalanságának biztosítására, az idénymunka kérdésére, valamint a munkahelyüket elvesztők és a munkaerőhiányban szenvedő vállalatok egymásra találására. További könnyítés volt, hogy a veszélyeztetett szektorokban – turizmus, vendéglátás, szezonális termelési formák – 2020. június végéig a munkavállalóknak csak az egészségbiztosítási hozzájárulást kell megfizetniük. Az agrárminisztérium tájékoztatása szerint a kormányzati intézkedéseken túlmenően a tárca egy 25 milliárd forintos támogatási programot is indított, amely csaknem 35 ezer potenciális kezdeményezettet érint, a vállalkozásokon keresztül további 140 ezer munkavállalóval. A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást célzottan az élelmiszeriparnak, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelőszarvasmarha-ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői számára különítettek el. A tárca tervei szerint júniustól, három ütemben kezdődhet meg a kérelmek leadása, a kifizetésekre pedig augusztustól lehet számítani.

Lehetőség szerint nyertesei legyünk a járvány okozta gazdasági krízisnek

Nagy István hangsúlyozta: a jövő céljai között elengedhetetlen fontosságú a versenyképesség fenntartása és ösztönzése, hogy az agrárium ne legyen vesztese, sőt, a lehetőségekhez mérten győztese lehessen a koronavírus-járvány okozta világgazdasági krízisnek. Ennek érdekében hirdeti meg az Agáráminisztérium azt a beruházási pályázati csomagot, amely a nagy hozzáadott értékű beruházásokat ösztönzi mintegy 80 milliárd forintos értékben. Mint kifejtette, a pályázat érinti a teljes állattenyésztési ágazatot, amelynek révén lehetőség nyílik az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésén keresztül. Hozzátette: a rendelkezésre bocsátott keret másik részéből, 30 milliárd forint értékben az üveg- és fóliaborítású növényházak építését és korszerűsítését, a zöldség-gyümölcs hűtőházi kapacitások, hűtőtárolók és zöldségtárolók építését, meglévő létesítmények bővítését, korszerűsítését ösztönzik, amely kiegészül a betakarítás utáni áruvá alakítást szolgáló válogatást, csomagolást szolgáló technológiák támogatásával. Aláhúzta: az elnyerhető támogatások összegét 500 millió forintról 2 milliárdra emelték; terveik szerint az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló pályázatot júliusban, a kertészeti ágazat fejlesztésére irányuló pályázatot augusztusban ismerhetik meg az érintettek.

Vezetőkép: PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.