Séta az életért - Tíz éves a legnagyobb magyarországi életvédő megmozdulás (PS videó)
Az Összetartozás Napján az életvédők nemcsak az elszakított nemzetrészekről és tőlünk elszakított honfitársainkról emlékeznek meg, hanem azokról a nemzetről leszakított gyermekekről is, akik abortusz áldozatai lettek és meg sem születhettek erre a világra. Albertné Görgey Zsuzsa vezetésével 10. alkalommal rendezik meg a Séta az életért elnevezésű rendezvényt- ezúttal a járvány miatt létszámban ugyan korlátozottan, de lélekben és üzenetben annál gazdagabban. Életvédő szervezetek, civil életvédők, abortusz túlélők és az életre igent mondók idén is a Hősök teréről indulnak közös sétára, hogy felhívják a figyelmet arra: mindig van más megoldás. Csak a Magyarok Európában Egyesület életek sorát mentette már meg azzal, hogy a nehéz helyzetbe került édesanyákat felkarolta. Ők ma már boldog családok. Ellenben azok, akik nemet mondtak az életre és az abortusz választották, szakemberek szerint sokszor nem heverik ki a gyermeki élet kioltásából fakadó traumát, azt a posztabortusz traumát, ami felőrli az anyát, végül az esetek jelentős részében szétszakítja a házasságot, párkapcsolatot, tönkretesz egy családot, és amelynek transzgenerációs hatása van, testvérekre, apákra, tehát férfiakra is.
A Szovjetunió volt az első ország a világon, ahol legalizálták az abortuszt még 1920-ban, majd 1955-ben liberalizálták és ingyenessé is tették. A magyar egészségügyi igazgatás a többi kelet-európai népi demokráciával egy időben szovjet nyomásra szintén lehetővé tette a művi terhességmegszakítást. Életvédők a mai napig úgy tartják, hogy az 50-es években szovjet mintára szabadjára engedett abortusz hullám, amelyben a művi terhességmegszakítást a nők szabad jogának titulálták, valójában a magyar nemzet erejének letörését szolgálta.
A második világháború után indult támadás a születések és az emberi életek ellen Magyarországon, amit a kutatók csak abortusz-járványnak neveztek. 1945. február 14-én felfüggesztette a Büntetőtörvénykönyv a magzatelhajtást tiltó rendelkezését. Ekkor még csak az erőszakban fogant terhességet lehetett megszakíttatni. 1952. május 29-én Ratkó Anna egészségügyi miniszter utasítására bizottságot hoztak létre, amely megvizsgálta az abortuszt kérő nők indokait. Akkor szociális indok még nem jöhetett szóba. 1953. február 1-jén szintén miniszteri utasítás enyhített a szabályozáson: már életkorra és rendkívüli családi körülményekre is hivatkozhatott egy terhes nő és kaphatott engedélyt az abortuszra. A végső csapás 1956-ban érte a nemzetet még a forradalom kitörése előtt, júniusban rendeletet adtak ki, amely minden korábbi tiltást eltörölt és már a bizottság is véleményezte a nő indokait, de ha szándéka mellett kitartott a terhességet a szülész orvosoknak meg kellett szakítani.
1956. június 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben az abortusz rendeletet, amely lényegében lezárta az abortusztilalom korszakát Magyarországon. Hatására a következő években a művi abortuszok száma lehagyta a születések számát és fogyni kezdett a magyarság. Néhány drasztikus szám, amely jól mutatja az ördögi terv hatásosságát: 1959-ben, három évvel a liberalizált abortuszrendelet után 100 várandósságra 134 terhességmegszakítás jutott. 10 évre rá, 1969-ben 206 ezer magzat életét oltották ki. 1956-tól az 1992-es új abortusz rendeletig 5,5 millió gyermek nem jöhetett világra.
Albertné Görgey Zsuzsa egészségnevelőként 25 éve látogat iskolákat, foglalkozik az élettel és kutatja a ránk, magyarokra jellemző depresszív hangulat és negatív, durva megnyilvánulások okait. Mint mondta, sokszor megdöbbentették a váratlan reakciók, az indokolatlan dühkitörések, amelyekre főként a nők hajlamosak. Nyomozásai, kutatásai során arra jutott, hogy a társadalmunkat átszövi a posztabortusz szindróma. A számok dermesztőek: ma Magyarországon körülbelül 2 millió nő esett át valamilyen babavesztésen. Egy halálesetet, egy gyermek elvesztését normális esetben el lehet gyászolni, de azt, ha egy anya a saját gyermekét pusztítja el, soha. Az onnantól fogva egész életére, családja életére és későbbi utódaira is kihat.
Az anya ilyenkor magának is olyan sérülést okoz, olyan lelkiismeretfurdalást, amelynek leplezése ideig-óráig, különböző módszerekkel, hárítási technikákkal, gyógyszerekkel, alkohollal még működik, de végül felülkerekedik. A következmény kettős: a meg nem született gyermekek hiányoznak közülünk, a női társadalom pedig kezelésre, szakemberek segítségére szorul - vallja Görgey Zsuzsa, aki 10. alkalommal hívja sétára az életvédőket, az életre igent mondókat.
Június 4-én, 30 év különbséggel két óriási sebet ejtettek a nemzet lelkén. 1920-ban az ország 70 százalékát fizikailag leválasztották. 1956. július 4-étől hatályba lépett a szabad abortuszt lehetőséggé tevő rendelet, amellyel a nemzet fogyatkozását érték el, és annyi életet vettek el, amennyit egyetlen háborúban sem sikerült.
Trianonnal hagytak nekünk egy egész kicsi kis országot, de még mindig túl erősnek bizonyultunk és túlságosan, nem kívánatos módon szaporodtunk. Levágták rólunk a perifériákat és mégis képesek voltunk megerősödni. Jött a világháború, jött a kommunizmus. 1956. június 4-én egy belső Trianont rendeltek el, ami nem más volt, mint a szovjetek által elrendelt abortusz legalizáció, kellő propagandával megtámogatva (például "a Kicsi vagy kocsi szlogen") - mondta a PestiSrácoknak Albertné Görgey Zsuzsa.
Az a 5,5 millió gyermek, akiket akkor megöltek ma már nagyszülők lennének. Hiányuk következménye, hogy kevés a gyermek az iskolákban, hogy megjelent Magyarországon a munkaerőhiány. De következmény az az elleplezett gyász is, amit évtizedek óta visel a magyar nemzet. Az életvédők amellett, hogy gyermekükről lemondani készülő anyákat és gyermeküket mentik meg, fontos üzenetet adnak át nap, mint nap és nem csak június 4-én. Azt, hogy az élet érték, egy olyan adomány, amelyről lemondani a bűnhődés következménye nélkül lehetetlen. Továbbá lehetőséget, reményt és gyógyulást kínálnak a társadalomnak, mert ez a kérdés nem csak a nőkről szól...
Néhány héttel ezelőtt kitört koronavírus-járvány sok mindenre rávilágított. Többek között arra is, hogy az életet védeni és tisztelni kell. Ezért is állt le a világ és állítottuk le az országot, vállalva minden gazdasági következményt. Magyarországon a járvány kitörése óta a fertőzésben elhunyt összesen 532 ember. Ma már messze nem olyan szabad, és megengedő az abortusz törvény, de még így is naponta 80 gyermek életét szakítják meg az anya méhében.
Az idei Séta az életért időpontja június 4, 14:00
A találkozó helyszíne a Hősök tere. A sétához a járvány-ügyi távolságtartási szabályok betartásával élőben is bárki csatlakozhat. Ezenkívül idén már online sétára is várják mindazokat, akik igent mondanak az életre, a Séta sz életért és a Magyarok Európában Egyesület Facebook oldalakon keresztül, ahol élőben fogják közvetíteni az idei megemlékezést és sétát. 16:30-kor a Március 15 téren meghallgatják a harangzúgást és elmondják sok száz magyarral együtt a Miatyánkot, ezzel "megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek", új életet szerető és tisztelő Magyarországot hirdetve.
A séta 18 órakor a Tabánban, az 56-os emlékműnél zárul.
A videót László Petra és Füssy Angéla készítette/PestiSrácok.hu
