Pesti Srácok

A járvány idején is aktívan támadta a magyar kormányt Soros embere

A járvány idején is aktívan támadta a magyar kormányt Soros embere

Soros által támogatott és Gerald ­Knaus vezette European Stability Initiative (ESI) 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány idején sem fogta vissza magát, és akkoriban is Magyarországot támadta. Főként „az ellenzék elnyomásával” vádolta Magyarországot és azzal, hogy túl sok uniós pénzt kapott – írja a Magyar Nemzet.

A lap összeszedte a Knaus által jegyzett cikkeket és alig egy hét alatt kilenc publikációt találtak. Ezekben az osztrák születésű politológus azt sulykolta, hogy Magyarország milyen sok uniós pénzre számíthat a járvány idején. A sajtómegjelenési lista egyértelműen bizonyítja, hogy Soros György hálózatának kulcsemberei néhány nap alatt képesek telekürtölni vádjaikkal – kis túlzással – a fél világsajtót. Knaus áprilisban a Spiegelben tett közzé egy véleménycikket, amelyben arról ír, hogy az Európai Uniónak az „Orbán Viktorhoz hasonló autokratákat” pénzmegvonással kellene büntetnie. A Magyar Nemzet kiemeli, hogy Knaus Twitteren is megosztotta cikkét, és több szervezetet is megjelölt, akinek ajánlja írását, többek között a Külkapcsolatok Európai Tanácsát (ECFR) és annak berlini irodavezetőjét. A Magyar Nemzet egyik szakértője ezt ahhoz hasonlította, mint amikor egy lob­bista elszámolást nyújt be arról, hogy a nyilvánosságban hogyan képviselte ügyfele érdekeit. Az ECRF tagja Soros György fia is, Alexander Soros. A lapban felidézik, hogy április 2-án Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a pártcsaládból való kizárással fenyegette meg a magyar kormánypártot. Ezen a napon „igazi euró­paiak” című Twitter-bejegyzésében szintén megjelölte az ECFR berlini irodáját Knaus.

Európai vezetőkkel egyeztet

A konzervatív lap szerint Knaus aktivitása feltűnő összhangot mutat Herman van Rompuy és Donald Tusk mozgásaival. Knaus nyilvános megszólalásaiban is szokott kérkedni azzal, hogy ­európai vezetőkkel egyeztet. A Magyar Nemzet információi szerint a Fidesz ügyében Tusk mellett Von der Leyen bizottsági elnök, Micotakisz görög kormányfő, és Jean-Claude Juncker is szerepelt a meggyőzendő vezetők listáján. Korábban a V4NA hírügynökség részletesen dokumentálta, hogy a Soros-hálózat szoros kapcsolatot tart fenn egy sor CDU-politikussal, Angela Merkel kormányának tagjaival is. Knaus a kereszténydemokraták és a keresztényszocialisták tavalyi konferenciáin nem Soros lobbistájaként, hanem „szakértőként” tűnt fel. Ez a szerep pedig segít némileg elfedni a tényt, hogy valójában egy óriási lobbiszervezet rámenős vezetőjéről van szó.

PestiSracok facebook image

Magyar Nemzet / Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.