Pesti Srácok

Tarlós István a PestiTV-ben: Európa a saját gyökereit kezdte elvágni, amivel pusztulásra ítélte magát (Videó!)

A Mintha tegnap történt volna című műsorban adott interjút Tarlós István volt budapesti főpolgármester Szarvas Szilveszternek a PestiTV-n. Tarlós beszélt többek között a Karácsony Gergely vezette új városvezetésről, annak liberális irányáról, majd megjegyezte: a liberálisok a legerősebbek a rombolásban, a leépítésben. Szerinte azzal, hogy Európa kihagyta az alapokmányából a kereszténységet, a saját gyökereit kezdte elvágni, amivel pusztulásra ítélte magát.

– mondta el sarkos véleményét a liberálisokról a PestiTV Mintha tegnap történt volna című műsorában Tarlós István. Budapest volt főpolgármestere megemlítette azt is, hogy Európában ma csak egy fővárosban van konzervatív főpolgármester, ennek oka pedig a balliberális dominancia.

A jelenlegi magyar liberálisoknak nem a konzervatívokkal és nem a jobboldaliakkal van problémájuk, hanem a nemzeti értékeket képviselő híres magyar költőinkkel vagy hozzájuk hasonlókkal. A volt főpolgármester szerint a mai liberálisok nem értenének egyet a kor akkori liberálisaival. Nekik viszont a közösség és a nemzet volt a fontos, sőt, akár még meg is haltak volna érte. Tarlós beszélt arról is, hogy tiszteli mindenki vallását, ám azzal, hogy Európa kihagyta az alapokmányából a kereszténységet, a saját gyökereit kezdte elvágni, amivel pusztulásra ítélte magát.

PestiSracok facebook image
Tarlós István Szarvas Szilveszterrel beszélgetett. Fotó: PestiTV

Hangsúlyozta azt is: „a világvárosoknak is több kategóriája van, soha nem lehet Budapestet például New Yorkhoz vagy Tokióhoz hasonlítani”. Mint mondta, lehet alsókategóriás világvárosnak nevezni Budapestet, ha a lélekszámait nézzük, ebből pedig következik az, hogy még irányíthatóbb, mint a 15 millió fővel rendelkező nagyvárosok. Az, hogy Tarlós István főpolgármesteri ciklusa alatt jó irányba haladt a város fejlesztése, az is mutatja, hogy London vezetése szerint Budapest 2019-re Kelet-Közép Európa legélhetőbb városa lett.

Tarlós István véleménye szerint Demszky Gábor előnye Karácsony Gergelyhez képest, hogy neki volt valamiféle tekintélye, ami a mostani főpolgármesternek nincs. Demszky erős egyéniség volt, ami nem mondható el Karácsony Gergelyről, akit nem tart önállónak sem, hiszen öt-hat párt áll mögötte.

„1990-ben még én is az SZDSZ és a Fidesz közös polgármestere voltam” – mondta Tarlós István, aki elsőként lépett ki az SZDSZ-ből, mert szerinte szembe mentek a rendszerváltás értékeivel. Innentől kezdve a konzervatív keresztény politikust mindenben támogatta a Fidesz, és így egészen 2006-ig volt Óbuda polgármestere, majd 2010-től 2019-ig Budapest főpolgármestere. Megemlítette: a vele azonos értékrendű politikusoknak azokat tartja, akik az Európai Unió jogelődeinek megalapítóihoz hasonlóan igyekeznek viselkedni és gondolkodni. Ezek istenfélő emberek voltak, volt koncepciójuk, volt stílusuk, a hagyományokat nem eltiporták – emelte ki Tarlós.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.