Trianon 100 – Hogy lehet, hogy a Trianonnal szétcincált Magyarországból még a háborút kirobbantó Ausztria is kapott?
Nemcsak Magyarország állt a vesztes államok oldalán, mégis, Németország területének mindössze tizenhárom, lakosságának négy százalékát veszítette el az I. világháború lezárultával. Ausztria, amely legfőbb felelőse volt a háború kirobbanásának, még Magyarországtól kapott területeket. Hogy történhetett ez? – tette fel a kérdést a Trianon 100 megemlékezés-sorozatot lezáró sajtótájékoztatón Rétvári Bence. Az államtitkár kiemelte: Trianon legfőbb tapasztalata, hogy minden esetben ki kell állni a nemzeti érdekért, mert akik ezt nem tették meg, akik a nyugati nagyhatalmak jóindulatában bíztak, akik távolmaradtak a tárgyalóasztaltól, akik nem vállalták fel a konfliktust, azok nem megerősítették, hanem legyengítették Magyarországot. A sajtótájékoztatón Schmidt Mária történész ugyanakkor arról beszélt: a háborús logikától átitatott száz éves magyarázatok akadályozzák, hogy sikeresek lehessünk a jelenben és a jövőben, mert olyan elfogult és hamis gondolati konstrukciókat tartanak életben, amelyek az együttműködés ellenében hatnak Közép-Európában.
Ha egy ország, egy kormányzat megemlékezik a hőseiről, akkor méltó a jövőjére; hogyha elveszíti a múltját, akkor könnyen elveszítheti a jövőjét is
– fogalmazott az első világháborús centenáriumi megemlékezéssorozat záróeseményén elhangzott köszöntőjében Rétvári Bence. A parlamenti államtitkár beszédében hozzátette: az I. világháború során annyi magyar katona halt meg, amennyi soha azelőtt és azután. Hozzátette: 661 ezer hősi halottról sokáig csak mint egy vesztes háború áldozatairól lehetett beszélni, holott aki Magyarországért, a hazájáért küzd, az hős, akit a nemzet halottjaként kell számon tartani. Rétvári Bence arról is beszélt: az I. világháború kezdetén Magyarországnak nem volt érdeke a hadüzenet Szerbia felé, ezt Magyarország mindvégig ellenezte, ugyanakkor a monarchia tagjaként nem volt lehetőségünk arra, hogy nemzeti érdekeinket érvényesítsük; ez okozta végül a legnagyobb nemzeti sorstragédiák egyikét, a trianoni békediktátumot. Ugyanakkor hozzátette, hogy hasonló körülmények jellemezték a háború végét is. Nemcsak Magyarország állt a vesztes államok oldalán, mégis, Németország területének mindössze 13, lakosságának 4 százalékát veszítette el. Ausztria, amely legfőbb felelőse volt a háború kirobbanásának, még Magyarországtól kapott területeket.
Hogy lehet, hogy Magyarország nem egyedül volt a vesztes államok között, de a vesztesége Németországhoz képest is nagyságrendekkel nagyobb, ha pedig Ausztriát vagy az osztrák örökös tartományokat nézzük, akkor még Ausztria kapott Magyarországtól magyarok által lakott területeket
– tette fel a kérdést az államtitkár, megjegyezve: lehet, hogy nemcsak az számított a világháború végén, hogy ki volt a győztes és ki volt a vesztes oldalon. Rétvári Bence úgy vélte, sokan az egyes nyugat-európai vezetőket, főleg Clemenceau-t teszi felelősség hazánk megcsonkításáért, mondván, nem kedvelték a magyarokat, holott nyilván nem kedveltek egyetlen vesztes államot sem. Az államtitkár szerint azok a vesztes államok tudták megőrizni területeik nagy részét, amelyek egységesek voltak. Magyarországon a gyengekezű Károlyi-kormány lefegyverzi a több százezer fős magyar hadsereget, hogy utána a kisantant tagállamok pár tízezer katonája akadálytalanul tudjon benyomulni Magyarországra. A Károlyi-kormány teszetoszaságát a Tanácsköztársaság kommunistáinak rombolása is tetézte, így mire hazánk a tárgyalóasztalhoz jutott, a fontosabb kérdések rég eldőltek.
Minden esetben a nemzeti érdekért ki kell állni, mert akik ezt nem tették meg, akik a nyugati nagyhatalmak jóindulatában bíztak, akik távol maradtak a tárgyalóasztaltól, akik nem vállalták föl a konfliktust, nem erősítették meg Magyarországot, azok legyengítették Magyarországot, egy gyenge Magyarországgal pedig sokkal könnyebben elbántak
– fogalmazott.
Még az emlékeinket is szelektálni akarták, sikertelenül...
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében felidézte: az első világháború századik évfordulójának előestéjén, 2013 őszén Magyarország kormánya olyan emlékbizottságot hozott létre, amelynek célja nemcsak a száz évvel ezelőtti tragikus események felidézése volt, hanem azt is, hogy száz évnyi tudás birtokában újraértelmezze ezt a "világrengető eseményt". Mint megjegyezte, a hasonló európai programok Nagy-Britanniától Olaszországon vagy Franciaországon át Németországig pusztán abban merültek ki, hogy
megismételjék a nagynak nevezett háború száz éven keresztül szajkózott értelmezését, azt a mesét, amelyet a győztesek alakítottak ki, és ezt száz éven keresztül ismételték.
Mint kiemelte,
a XX. század egyik legkeserűbb tapasztalata éppen az, hogy a mi történetünket mások próbálták elmesélni helyettünk, miközben még az emlékeinket is szelektálni akarták. Szerencsére kudarcot vallottak, mivel az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat eredményeként a XX. század legnagyobb tragédiájáról immáron úgy beszélhetünk, mint bármely más szuverén európai nemzet.
A hamis magyarázatok az együttműködés ellenében hatnak
Schmidt Mária elmondta: az I. világháború kapcsán a világon szinte mindenütt győztesekről és vesztesekről, bűnösökről és ártatlanokról, agresszorokról és békés államokról beszélnek. Az elmúlt években ugyanakkor hazánk világossá tette úgy a magunk, mint közép-európai szomszédjaink számára:
a háborús logikától átitatott száz éves magyarázatok akadályozzák, hogy sikeresek lehessünk a jelenben és a jövőben, mert olyan elfogult és hamis gondolati konstrukciókat tartanak életben, amelyek az együttműködés ellenében hatnak, fenntartják azt a hamis felosztást, amely győztesekre és vesztesekre oszt bennünket, és nem enged utat annak a felismerésnek, hogy az 1914-ben kezdődő száz éves háború egész Európát vesztessé tette.
A történész szólt arról is, hogy az elmúlt hat esztendő alatt valamivel több, mint 6,7 milliárd forintos támogatás mellett 762 emlékmű újult meg, 69 teljesen új emlékhely létesült, számtalan országos pedagógusképzési program, iskolai képzés, konferencia valósult meg.
Vezetőkép: MTI
