Bepróbálkozott a Reuters egy ordas hazugsággal és rögtön kirajzolódott a Soros-hálózat - világított rá a Tűzfalcsoport (Frissítve: reagált az Európai Bizottság!)
Hetek óta tartó támadások alatt áll Magyarország az európai uniós forrásfelhasználások állítólagos „korrupciós kockázatai” miatt. A napokban a Reuters már azt is megszellőztette, a Bizottság addig nem biztosítja a Helyreállítási Alap forrásait, amíg Magyarország nem tesz lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A nyomásgyakorlás mögött a Soros György fizette Transparency International lózungokkal és hamis információkkal teli áltanulmánya, Soros György bizottságbeli lekötelezettjei, a szintén részben Soros által eltartott „független” média és az ellenzék azon politikusai állnak, akik Soros személyes kitartottjai – írta a Tűzfalcsoport. Az ügy előzménye, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég rávilágított: osztogatnak és nem fosztogatnak, azaz teljes hazugság a Reuters állítása, miszerint Brüsszel a közbeszerzések miatt Magyarország megregulázására készül. Éppen az ellenkezője az igaz: hazánk tett javaslatot a közbeszerzések rendjének szigorításra, mert – értesülésünk szerint – főleg az önkormányzati- és egészségügyi szektorban elszaporodtak az egyszereplős tenderek. A Magyar Nemzet megkeresésére kedden reagált az Európai Bizottság, a testület nem kívánta kommentálni a Reuters, illetve az álhírcunamira felkapaszkodó sajtó találgatásait. A PestiSrácok.hu tegnap azt is megírta, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat is szinte megágyazott a korrupciónak, amikor a Tarlós István által a Lánchídra kiírt nyílt, uniós közbeszerzési eljárást befagyasztotta és inkább a tárgyalásos pályázaton választotta ki a Tüttő Kata baloldali főpolgármester-helyetteshez több szálon is kötődő A-Híd Zrt.-t a kivitelezésre.
Percek alatt ugrott rá a Reuters tegnapi álhírére a Soros György csehországi alapítványából finanszírozott Telex.hu, azt állítva, hogy belső iratok szerint az Európai Bizottság még azelőtt hozzáfogna a magyarországi "rendszerszintű csalások visszaszorításához", hogy az EU helyreállítási alapjából több milliárd euró elérhetővé válna hazánkban. – A Bizottság konkrét változtatásokat akar Magyarország közbeszerzési törvényeiben – állította a Reuters. A hírre nemrég Gulyás Gergely miniszter is reagált, azt írva, hogy
a kormány folyamatosan egyeztet a bizottsággal a helyreállítási alapról és a következő hétéves költségvetésről, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár jelenleg is Brüsszelben tárgyal.
A miniszter azt mondta, a kormány elvárja az Európai Bizottságtól, hogy teremtsen tiszta helyzetet, és azonnal cáfolja a megjelent felvetéseket, mert az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a saját forrásokkal kapcsolatos határozat ratifikációjához szükséges közbizalmat. Kiemelte továbbá, hogy a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános.
Főleg az enyveskezű baloldal miatt szükséges a szigorítás
A PestiSrácok.hu információi szerint a Reuters által uniós pallosként emlegetett javaslatcsomagot éppen a magyar kormány dolgozta ki, mert az elmúlt években (főként az egészségügyben és az önkormányzati szektorban) elszaporodtak az egyszereplős, zárt közbeszerzések. Jó példa erre a tegnapi cikkünk tartalma, amelyben Karácsony Gergely hazugságának leleplezésén túl arra is rávilágítottunk:
beszédes egyébként, hogy Tarlós Istvánék a Lánchíd felújítására nyílt, uniós közbeszerzést hirdettek, míg a mostani DK-MSZP-Momentum-koalíció már tárgyalásos eljárást rendelt el, az átláthatóság nagyobb dicsőségére.
Tűzfalcsoport: Soros kottájából hazudik a Transparency, a Reuters, a „független” média és az ellenzék politikusai
Hetek óta tartó támadások alatt áll Magyarország az európai uniós forrásfelhasználások állítólagos „korrupciós kockázatai” miatt. A napokban a Reuters már azt is megszellőztette, a Bizottság addig nem biztosítja a Helyreállítási Alap forrásait, amíg Magyarország nem tesz lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A nyomásgyakorlás mögött a Soros György fizette Transparency International lózungokkal és hamis információkkal teli áltanulmánya, Soros György bizottságbeli lekötelezettjei, a szintén részben Soros által eltartott „független” média és az ellenzék azon politikusai állnak, akik Soros személyes kitartottjai – írta a Tűzfalcsoport.
Innentől – engedélyükkel – az oknyomozó blog írását közöljük:
Mint egy szimfonikus mű a színpadon: a Soros-hálózat összehangolt, szervezett és óramű pontossággal mozdul egy-egy számára fontos ügyben. A karmesteri pálca Soros György kezében van, aki egyszerre dirigál az általa finanszírozott „civil szervezeteknek”, mint amilyen a Transparency International, a Brüsszelben állomásoztatott embereinek, mint amilyen a Csehországban korrupció miatt az előzetest is megjárt Věra Jourová, vagy éppen azon magyar ellenzéki politikusoknak, akik Soros migránsokat segítő szervezeteinél voltak gyakornokok. Ez utóbbi például a magyar Donáth Anna.
2021. január 23-án a Transparency International magyar szervezete egy jelentést tett közé, amely szerint „az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország”. Ezt természetesen a hazai, Sorosnak lekötelezett és szolgalelkű „független” média kritika nélkül visszhangozta, holott a Transparency kutatási metodikája senki előtt sem ismert, és a jelentés maga számtalan tárgyi tévedést és hazugságot tartalmaz. Vegyük sorra ezeket!
Bunkósbotként használja a Soros-hálózat az elavult és párhuzamosan bürokratikus uniós intézményrendszert a saját céljai érdekében
A Transparency azt állítja, a „A forrásbőség növeli a korrupció veszélyét”, és a magyar kormány semmit nem lép ez ügyben. Csakhogy ez is nyíltszíni csúsztatás.
A kormány ugyanis a korrupció elleni küzdelem stratégiai céljait a 2020-2022 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia elfogadásával határozta meg. Az érintett szervezetek e stratégiában foglaltakat figyelembe véve kell, hogy eljárjanak. A 2014-2020 programozási időszakban a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet tartalmazza az intézményrendszer egyes szereplőinek feladatait a csalás megelőzése és kezelése érdekében. A jogszabály tartalmazza a szabálytalanságok kezelésének rendjét és az Európai Bizottság felé történő jelentéstétel menetét. Ezeket a szabályokat a kormány a 2021-től induló ciklusban is fenntartja, mi több, egy új kormányhatározatban – a Bizottság kéréseinek is eleget téve –, a kormány tovább szigorította a közbeszerzések lefolytatásának kritériumait.
A Kormány 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározata a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szól, melyben ez áll: „A Kormány elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése, a közbeszerzésekhez kapcsolódó adminisztratív terhek további csökkentése, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése, és ezáltal kedvezőbb árak kialakulásának ösztönzése iránt.” A határozat első pontja úgy fogalmaz, a „Kormány egyetért azzal, hogy az egyajánlatos közbeszerzések Európai Unió módszertana szerinti arányát 15%-nál alacsonyabb mértékűre kell csökkenteni” és „egyetért azzal, hogy a közbeszerzésekben a verseny fokozása érdekében további intézkedésekkel kell segíteni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások sikeres közbeszerzési részvételét”.
Miközben a kormányzat lépéseket tesz a korrupciós veszély csökkentése érdekében az Európai Számvevőszék, illetve az Európai Bizottság illetékes szerveinek adatai és megállapításai is alátámasztják, hogy a csalásellenes közös fellépés tagállami és uniós párhuzamosságai, a körülményes és bürokratikus információáramlás sokszor a felderítés és a büntetőintézkedések eredményességének és hatékonyságának rovására megy. Az a megközelítés, amelynek keretében a más forrásból kapott információk alapján az OLAF igazgatási vizsgálatot indít, majd pedig ezt nemzeti szintű nyomozás követi, számos esetben túl sok időt vesz igénybe, csökkentve a sikeres vádemelés esélyét.
Az OLAF az esetek 96%-ban „mellélő”
A főigazgatóságok többször mutattak már rá, hogy az OLAF zárójelentései nem tartalmaznak elégséges információt ahhoz, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett források visszafizettetését. Az is tény, hogy az OLAF éves jelentéseiben szereplő szabálytalansági gyanúkhoz kapcsolt korrekciós adatok a Bizottsággal történő egyeztetések végén általában az eredetinek a töredékére csökkennek. Az Európai Számvevőszék különjelentésében például olyan adatok is szerepelnek, amelyek szerint az OLAF pénzügyi ajánlásai szerinti összegek mintegy 58 százaléka jogalap nélküli vagy a körülmények mérlegelése folytán szükségtelen azok visszafizettetése. A számvevőszék ugyanebben a kontextusban az eredményes visszafizettetések arányát mindössze 4 százalékra tette!
Ennek ellenére Magyarország komolyan veszi az OLAF ajánlásait
Visszatérő kritika a Soros-hálózat részéről, hogy Magyarország ignorálja az OLAF ajánlásait. Nos, ez is hazugság: a magyar ügyészség az OLAF ajánlásai nyomán minden esetben protokollszerűen rendeli el a nyomozást. Az OLAF 2015-19-es évek ajánlásai alapján az ügyészség az ügyek 47 százalékában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39%-os uniós átlag. Az ajánlásokkal lezárt vizsgálatok számát tekintve – mindössze öt ilyen volt 2019-ben – ugyanakkor Magyarország a szintén jónak mondható hatodik helyen áll az EU-ban.
A Transparency azt is állítja, „A hazai fejlesztési programok hatékonysága alacsony”. Az EuroStat adatai alapján a magyar gazdaság 2006-ban az uniós fejlettség felét, 2012-ben a kétharmadát, 2020-ban az EU–27 gazdasági térség átlagának pedig már a 74 százalékát érte el. A Transparency vádjaival szemben áll Merkel kancellár mondata is, aki szerint „Magyarország jól használja fel az EU-s pénzeket, okos beruházásokat eszközöl és okos gazdaságpolitikát folytat”. De e fenti szavakat is megerősítik a The Economics Standard és McKinsey & Company globális elemzőcégek is, amelyek így jellemezték Magyarországot, a magyar gazdaságot: „európai sikertörténet”, amelyet a „töretlen fejlődés” jellemez.
A Transparency állításait az EuroStat adatai is cáfolják. A 2008-as nagy világgazdasági válságot követően 2014-re a magyar gazdaság kilábalt a bajból, és 2015-től robosztus növekedéssel állt felzárkózó pályára, úgy, hogy folyamatosan kétszámjegyű léptékben emelkedtek a reálbérek, és a súlyos anyagi kiszolgáltatottságban élők száma 22%-ról 9%-ra esett vissza.
Ha minden pénzt ellopott a kormány, ez hogyan sikerülhetett volna?
Mi több, a Covid-19 okozta válsághelyzet sem volt képes megroppantani a magyar reálbérek töretlen emelkedését: 2019-ben Magyarország volt a dobogó második fokán a reálbéremelkedés-ütemét tekintve, vagyis Magyarország a legjobb válságkezelők ligájában játszott Európában ebben az évben is. Az ENSZ UNCTAD jelentése szerint 2019-ben a globális tőkebefektetések összértéke 42%-kal csökkent, eközben Magyarországra 140%-kal több beruházás, összesen 1700 milliárd forint értékben érkezett a Covid-válság évében, mint az ’utolsó békeévben’, 2018-ban.
A Reuters a napokban a Transparency anyagát összeollózva hazudozott Magyarországról
A magyar „független” médiában is nagy karriert futott be a Reuters cikke, mely szerint a Bizottság azt mérlegeli, nem folyósít Magyarországnak pénzt egészen addig, amíg nem lép fel a korrupció ellen. A Reuters cikke hemzseg a tárgybeli tévedésektől és az alaptalan vádaktól. Egyrészt háttérismeret nélkül dobálózik statisztikai adatokkal, másrészt olyan kritériumokat kér számon Magyarországon, melyeket más tagállamokon nem.
Frissítés: reagált a Reuters akciójára az Európai Bizottság
A Magyar Nemzet megkeresésére kedden reagált az Európai Bizottság, a testület nem kívánta kommentálni a Reuters, illetve az álhírcunamira felkapaszkodó sajtó találgatásait. A lapnak válaszolva a biztosi testület illetékes szóvivője arra is rávilágított: a nemzeti helyreállítási és reziliencia építési tervekről jelenleg is intenzív párbeszéd zajlik a tagállamok és a bizottság között. Még nincsenek azon a ponton, hogy tervezetekről hivatalos véleményt mondjanak – tudatták, azt is hozzátéve: a bizottság a továbbiakban sem fog olyan még nem végleges dokumentumok, illetve azok elemeinek a véleményezésébe bocsátkozni, amelyeket a tagállamok esetlegesen nyilvánosságra hoznak. A Magyar Nemzet kérdésére kiemelték azt is: a tagállamoknak természetesen mindenkor követniük kell a korrupció, a csalás, illetve az összeférhetetlenség elleni küzdelemről szóló uniós és nemzeti előírásokat.
Vezető képünkön Martin József Péter, a Transparency International nevű Soros-szervezet magyarországi helytartója épp baloldali újságíróknak osztogat díjakat. Martin múltjáról több cikkünkben is írtunk, Mező Gábor, A hálózat című rovatunk szerkesztője például a "Moszkvában végzett újságírók féltik a menekülteket, a sajtószabadságot és a magyar demokráciát" című történelmi oknyomozó írásában azt fejtegeti: "Martin József Péter ugyanis annak a Martin Józsefnek a fia, aki a nyolcvanas években a Magyar Nemzet moszkvai tudósítója volt (ez ugye erősen – hadd fogalmazzak így – bizalmi pozíciónak számított). Fia ekkor középiskolás lehetett – nyilván nem véletlen, hogy a TI oldalán található leírás szerint oroszul is beszél. Hozzátesszük: Martin aztán, sok elvtársához hasonlóan, az új birodalmi központban, azaz Brüsszelben ugyanolyan jól fekszik, mint az álkonzervatív újságíró apja Moszkvában. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
