Pesti Srácok

Itt a válasz arra, miért gyűlölködnek az ellenzékiek és miért hallgat a „csendes többség” (Videó!)

Az ellenzéki szavazók gyűlölködése szinte mindennapossá vált, sőt, az sem ritka, hogy lámpavasazással, bebörtönzéssel fenyegetik a kormánypártiakat. Gyarmati Rita pszichológussal arra kerestük a választ, vajon mi lehet az oka annak, hogy akadnak, akik már csak azért is képesek lennének fizikálisan bántalmazni valakit, mert eltérő a véleményük az övékétől? Miért kiabálnak, hangoskodnak folyamatosan? Miért akarják ránk erőltetni a saját álláspontjukat, miért gondolják, hogy nekik lehet csak igazuk? A PestiTV által készített beszélgetés egyebek mellett ennek a jelenségnek az okára is rámutat majd. Nézzék meg, érdemes!

Azok próbálnak erőszakosan meggyőzni másokat a saját igazukról, akik érzik, hogy ingatag, sérülékeny, tehát nem elég stabil az álláspontjuk – minderről Gyarmati Rita pszichológus beszélt a PestiTV-nek. A szakember hozzátette: azok, akik nem kételkednek abban, amiben hisznek, sokkal inkább nyitottabbak a világra, kíváncsiak mások véleményére és nem félnek attól, hogy ebből kibillenthetik őket. Ezért sem lehetünk meglepve, hogy az ellenzéki szavazók folyamatosan megpróbálják lenyomni, elnyomni a polgári, konzervatív hangokat, hiszen még az általuk favorizált politikai tömörülés sem képes stabil álláspontot képviselni. Ennek kiváló példája lehet a Jobbik pálfordulása, a szélsőjobboldali, radikális párt cukisodása sok szavazóban keltett ugyan csalódást, ennek ellenére továbbra is megpróbálták azt elhitetni, hogy ez egyébként nem is így van. A DK-s, MSZP-s, jobbikos közösség zavarodottságát a nagy összefogás, vagyis ezen pártok szövetségre lépése még inkább elbizonytalanította, ez pedig kontroll nélküli gyűlölködésbe csapott át.

„Minden fideszesből a gyereket kéne kivágni élve ledarálni...” Egy üzenet a sok közül...
Napi szinten kapnak fenyegetést a kormánypártiak a csalódott ellenzéki szavazóktól.
PestiSracok facebook image

Talán önök is találkoztak azzal a pszichológiai szempontból elfogadott állásponttal, hogy amikor másokat szapulunk, akkor bizonyos szinten saját magunkról is beszélünk, mivel nem rendelkezünk azokkal a kompetenciákkal, amelyekre irigyek vagyunk, és csámcsogunk azokon. Másokat okolni saját tehetetlenségünkért infantilis személyiségre vall. A magyar nyelv igencsak kifejező közmondással támasztja alá mindezt: az kiabál, akinek a háza ég.Ha valakinek a mondanivalója igaz, és ő teljes nyugalommal, biztonsággal érzi is ezt, akkor nincs szüksége arra, hogy az igazának felemelt hangerővel szerezzen érvényt, igaz ez a közéletben, politikában, magánéletben, zenében egyaránt. No, de miért ez a nagy kiabálás? Miért ordítoznak az ellenzéki politikusok és miért rázzák öklüket velük együtt a szavazóik? És vajon miért hallgat a „csendes többség”?

Ha kíváncsi a válaszokra, mindenképpen nézze meg a Gyarmati Rita pszichológussal készült beszélgetésünket, a PestiTV oldalán! Higgyék el, érdemes!

Forrás, videó, vezető kép: Pesti TV; Vágó: László Petra

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.