Hiénák, részeg zsűritagok és egy végtelenül magányos lány – Molnár Csilla szépségkirálynő tragikus élete és halála
Máig sokan emlékeznek arra a gyönyörű lányra, aki 1985-ben Magyarország szépe lett. Molnár Csilla előtt látszólag kinyílt a világ, mégis megölte magát alig néhány hónappal később. Sok mindent tudunk a verseny szervezőiről, arról, hogy szinte mindenki kihasználta ezeket a lányokat. De van egy másik szempont is: a szerelem. Írásomban annak jártam utána, hogy talán megmenthették volna a lányt, ha engedik, hogy együtt legyen a szerelmével. Egy szomorú történet háttere.
Az egész ország megrázta az a tragédia, ami 1986. július 10-én történt: alig tizenhét évesen öngyilkos lett a második világháború utáni első magyar szépségkirálynő-választás, a „Magyarország Szépe” első helyezettje, Molnár Csilla Andrea. A gyönyörű leány még egy olyan korszakban volt a legszebb, amikor természetesek voltak a szépségek.
Nem volt semmilyen testátalakítás, szépészeti beavatkozás. Ő természetesen volt a legszebb magyar lány.
A versennyel kapcsolatos eseménytörténet kronológiája röviden összefoglalható: 1985-ben – több, mint ötven év kihagyás után – „Magyarország szépe” versenyt rendeztek Magyarországon. A verseny szervezője a Magyar Média nevű cég volt.
Az 1985-ös szépségverseny története
A verseny kiírása alapján azok a lányok jelentkezhettek, akik megfeleltek az alábbi feltételeknek: tizenhat-huszonhat év közötti életkorú, legalább százhatvan centiméter magasságú hajadonok szállhattak versenybe.
A többi közismert: a több, mint kétezer induló közül Molnár Csilla Andrea fonyódi gimnazista nyerte el a koronát az 1985. október 5-én, a Budapesti Kongresszusi Központban rendezett döntőn, sőt, 1985. december 18-án Bécsben az első osztrák–magyar szépségverseny első helyezettje is ő lett. Ehhez képest nagy csalódás volt számára, hogy a Máltán rendezett Miss Europa választáson „csak” harmadik helyezést ért el 1986. február 28-án, főleg azért, mivel a zsűritől ő kapta a legmagasabb pontszámot első körben.
Néhány hónappal később megtörtént a tragédia: 1986. július 10-én fonyódi családi házukban édesapja gyógyszereiből nagyobb mennyiséget vett be, életét már az orvosok sem tudták megmenteni.
Könyvek és dokumentumfilm is készült
A versenyről és a fiatal királynő tragikus sorsáról Dér András és Hartai László készített 1986-ban dokumentumfilmet, amely nagy mozisiker lett. A korabeli sajtó, Friderikusz Sándor riportkönyve, Gazsó L. Ferenc–Zelei Miklós Szépséghibák című kötete kutatta az öngyilkossághoz vezető okokat is, de konszenzusra nem jutottak.
Cigarettabiznisz és fürdőruhareklám – A szépségverseny háttere
A szépségverseny rendezésének körülményeiről interjúkat készítettem egykori döntősökkel, olyannal is, aki számára a szépségipar egy kirándulás volt. Véleményük szerint „karrierista, gátlástalan emberek voltak a szépségversenyen” sokan. Olyanok voltak, mintha akkor a „földből bújtak volna elő tömegesen”. „A szépség felkent szakértőinek nevezték magukat, pedig nem értettek hozzá.”
A versenyben komoly szerepet játszott a cigaretta-biznisz (Milde Sorte) és fürdőruhaüzlet (Yessa). A lányoknak Milde Sorte szalagot kellett viselniük a fürdőruhán, amely állandóan csúszkált, a Yessa pedig fürdőruhás fotózást rendezett, őszi, hűvös időben, csúcsforgalomban egy budapesti hídnál. Aki részt akart venni a döntőben, nem bújhatott ki ez alól.
Alkalmatlan zsűri – Volt, aki részegen árokba esett
A késő kádári diktatúrában ez az üzlet-központúság teljesen idegen szemléletnek számított mind a versenyző lányoknak, mind hozzátartozóiknak. Nem is tudták kezelni a helyzetet.
Míg a döntőben a lányok majdnem szomjan és éhen haltak – ugyanis senki nem gondoskodott az ellátásukról –, a zsűritagok asztalán folyt a pezsgő. Cintula, a DJ, aki a versenyen konferansziéként szerepelt, „szakemberekből álló zsűriként és a vállalatok képviselőiként” aposztrofálta azt a sok szempontból szedett-vedett társaságot, amelyet zsűrinek neveztek.
Az egyik zsűritag az elbeszélések szerint olyan részeg volt a Kongresszusi Központban, hogy beesett a zenekari árokba.
„Alapvetően üzletről van szó, mely nem tűri az egyéni ízlést, nem tűri a véletlent” – mondta később Cintula. Jó kérdés, vajon honnan vette ezt a felettébb furcsa definíciót.
A lányokat tárgyakként kezelték
A lányok öltözője átjáróház volt, a fotósok nem kopogtattak, csak bementek.
Mintha tárgyak lettek volna, robotok a szervezők szemében. Akik később manöken- vagy modellpályára szerettek volna lépni, kénytelen-kelletlen, de elfogadták a kíméletlen körülményeket. Akkoriban ahhoz, hogy valaki modellként szerepelhessen, előbb az artistaképző iskolában kellett oklevelet szereznie. Ez is a kádári diktatúra egy sajátos, de jellemző szabálya volt. Szépségipar hivatalosan nem létezett, csak ilyen kerülőutakon.
Molnár Csilla volt a szerény, tökéletes győztes, de nem volt felkészülve sem ő, sem a családja arra, ami várt rá. A végletekig kizsigerelt állapotra, a lelki terrorra.
Azzal sem tudott mit kezdeni, ami utána jött. A verseny után a fonyódi gyorssal és a koronával tért haza. Rengetegen várták. Aztán méltatlan meghívásokat kapott: csak oda kellett mennie egy diszkóba és megmutatni magát.
Nagy lelki terhet jelenthetett számára, hogy magántanulónak kellett lennie, ott kellett hagynia szeretett közösségét. Mindezt tetézte a máltai szépségversenyen elért harmadik helyezés, amely igencsak furcsán alakult: először még őt hozták ki győztesnek, de megváltoztatták a végeredményt.
Molnár Csilla magánélete és tragikus döntése
Szerelme, Futács Károly azt hangsúlyozza visszaemlékezéseiben, hogy Csilla nem akart meghalni. Bevette a gyógyszert, de ezt egy figyelmeztetésnek szánta a környezete számára, hogy nem bírja tovább. Sok volt a lelki teher és az is, hogy nem élhetett együtt szerelmével.
Édesapja eltiltotta a sikeres diszkóstól, aki egyúttal üzleti riválisa is volt, kénytelenek voltak titokban találkozni. Pedig közöttük igaz, tiszta, szép szerelem alakult ki, olyan, ami csak egyszer van az ember életében. Nem kellett volna már sok időt várni, Csilla nagykorúságát elérve összeköltözhettek volna. Csilla mindenben meg akart felelni szüleinek, már tizennégy éves korától éjt nappallá téve dolgozott édesapja kisvállalkozásában.
Meg akart felelni szülei elvárásainak is, az is megterhelhette, hogy tiltották szerelmi kapcsolatát.
Csilla utolsó napjáról Futács Károly visszaemlékezéséből tudjuk az alábbiakat.
Csilla felvetette Futácsnak, hogy ezentúl ne titokban találkozzanak, vállalják fel a kapcsolatot az apja előtt és költözzenek össze, a férfi azonban az összeköltözést korainak tartotta. A lány hazaérkezve szóváltásba keveredett apjával, majd az emeletre ment, búcsúlevelet írt és beszedte édesapja altatóit.
A búcsúlevél – amelyet Friderikusz Sándor az Isten, óvd a királynőt című kötetében a 303. oldalon közöl – ezt tartalmazza:
Nem akarom, hogy az apám teljesen tönkretegyen. Anyuci! Nagyon szeretlek! Bízzál bennem mindig. Sziasztok! Csilla
Vezető kép: MTI
