Magyar kutatók forradalmi felfedezésével gyógyítják a súlyos koronavírusos betegeket Amerikában is
Fekete Andrea és a Lendület elnevezésű kutatócsoport tavaly, már az első hullám kezdetén tett felfedezései a Covid-19 szövődményeivel kapcsolatban komoly áttörést jelentettek a nemzetközi gyógyításban is. A doktornő és kollégái jöttek rá először, hogy a számos sejtben jelen lévő szigma-1 receptor gátolja a szervezeten belüli hegesedési folyamatokat (vagyis a fibrózist). Szabadalmukban éppen azt a típusú tüdőgyulladást jelölik meg a szigma-1 receptort célzó terápia felhasználási területeként, amely a koronavírusos betegeknél gyakran kialakul, halált okozva. Ezzel a felfedezéssel vált lehetségessé, hogy egy már létező antidepresszánst használjanak világszerte a gyógyításban, hiszen a gyógyszerben már létezik a hegesedés csökkenését célzó hatóanyag.
A kutatócsoport öt évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a szigma-1 receptorral. Fekete Andrea már másfél évtizede vesebetegségeket kutat, ez a receptor így került a látóterébe, hiszen felismerték kutatótársaival, hogy ha a szigma-1 receptort serkentik a vesesejtekben, az véd a vese oxigénhiányos károsodásával szemben. A szigma-1 receptor számos szövet sejtjeiben megtalálható, leginkább a központi idegrendszer sejtjeiben. Az utóbbi években a legkülönfélébb életműködésekben, betegségekben játszott szerepét vetették fel, a depressziótól a szív- és érrendszer működésén keresztül egyes ráktípusokig. A receptorról sokáig azt hitték, hogy elsősorban az idegsejtek érésében van szerepe, ám Fekete Andrea és kutatócsoportja jött rá arra, hogy ha antidepresszánsokkal serkentik a receptort, és megnövelik a mennyiségét, az csökkenti a vese hipoxiás károsodását, sőt, a transzplantációk kapcsán is hatékony lehet.
Ezután színre lépett a koronavírus
Bár unortodoxnak tűnhet, hogy antidepresszánssal kezelnek vesebetegséget, hiszen azt hangulati zavarok kezelésére fejlesztették ki, ennek ellenére számos antidepresszáns, így a magyar kísérletekben alkalmazott fluvoxamin a szigma-1 receptor serkentése révén is hat az agyban. Ráadásul a gyógyszernek előnye, hogy végigment a gyógyszer-engedélyeztetési procedúrákon; ismert, hogy nem toxikus, biztonságosan alkalmazzák a világon depresszióban szenvedők millióinál. Így jutunk el a súlyos szövődményekkel kezelt koronavírusos betegekhez, akiknél sokszor alakul ki tüdőgyulladás, amelynek kezelésére ez a szer hatékony lehet. Fekete Andreáék sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Amerikában, a Washingtoni Egyetemen éppen most kezdtek klinikai tesztekbe egy olyan antidepresszánssal, amelynek hatóanyaga a fluvoxamin. Bár nagyon is kérdéses, hogy hogyan került az Államokba a magyar csoport kutatásának eredménye, most az a legfontosabb, hogy segítsen a valóban súlyos szövődményekben szenvedő pácienseknek.
Hazánkban tavaly novemberben kezdődtek el a Semmelweis Egyetemen és egyes hazai járványkórházakban azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a tüdőhegesedés kezelésében hatékony fluvoxamin-terápia eredményességét vizsgálják. A kutatási program a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a SigmaDrugs együttműködésében valósul meg, Fekete Andrea vezetésével. A száz középsúlyos, kórházi kezelésre szoruló beteg bevonásával zajló vizsgálatban a betegek a kórházi kezelés részeként majd otthon kapták meg fluvoxamin hatóanyaggal rendelkező gyógyszert. A félmilliárd forintos klinikai tanulmány jelentős kormányzati segítséggel valósul meg.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Balázs Attila
