Pesti Srácok

Rendszeres a cenzúra a „független-objektív” baloldali sajtóban

Rendszeres a cenzúra a „független-objektív” baloldali sajtóban

Akár viszonylag csendben is elmaradhat egy film bemutatója, még a beharangozás ellenére is. Ha így történt volna a Partizán által a FreeSZFE mozgalomról készített Hülye fiatalság című filmmel, valószínűleg csak azok háborogtak volna hangosan egy ideig, akik most ettől a filmtől várják az általuk gyűlölt Orbán-kormány bukását. De nem így történt, nem csendben maradt el a ma estére beharangozott bemutató, hanem ország-világnak kikiabálva. Nem könnyű a baloldali propagandista élete, hiszen nehéz harcostársakkal van megáldva, és egyszer Gulyás Márton türelme is elfogy.

Sőt, igazából már korábban elfogyott, csak aztán rászóltak, hogy mégse fogyott el – de erről kicsit később. Csütörtök késő este közölte a Partizán a Facebook-oldalán, hogy a pénteken bemutatni tervezett filmjüket „betiltották”. Kemény kifejezés, ami nyilvánvalóan nem tükrözi a valóságot, hiszen a FreeSZFE nem hatóság, nincs joga semmit betiltani, tehát a filmben szereplők legfeljebb letilthatták a megjelenítésüket, illetve utólag visszavonhatták az erre adott engedélyüket. Az, hogy a Partizán mégis betiltásként vezette elő ezt, jól érzékelteti az indulatokat.

A rendhagyó közlemény bővelkedik keménykedésben és pikírt odamondogatásban. Leszögezi például, hogy a szerkesztőség autonómiája így is lehetővé tenné a film bemutatását, továbbá jogi megalapozottsága sincs a FreeSZFE közösség kérésének.

PestiSracok facebook image

– áll a közleményben, ahol azt is hozzáteszik, eleve vállalhatatlan, hogy ilyen dilemma előállhat. A Partizán mégis a dilemmának azt a felét választotta, hogy hajlandó elengedni a befektetett munkát, mert nem szeretne konfliktust a FreeSZFE tagságával.

– olvasható a Partizán szövegében, amelynek elkeseredett hangnemét csak fokozza az a közlés, hogy ki kell értékelniük a helyzetet, és bíznak a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálásában.

Dühösen, de lenyelik a békát

A Partizán tehát elvégezte a közleményük alapján bevallottan kormányellenes propagandamunkát, beletette a pénzt és az energiát, de a propaganda kedvezményezettjei lefújták a műveletet. A Partizán pedig megadta magát, hogy ne kerüljön konfliktusba az ezek szerint elég befolyásos FreeSZFE mozgalommal. Szabványszerű becsicskítás történt.

A FreeSZFE válaszközleménye olcsó magyarázkodásba vitte el a történetet, hiszen azt írják, nem a mozgalom, hanem az egyes szereplők személyes hozzájárulása hiányzik a róluk készült felvételek felhasználásához. Ők azt állítják, hogy az elmúlt két hétben folyamatosan figyelmeztették a film készítőit a problémára, és győzködték őket a szükséges nyilatkozatok beszerzésére. Biztos nem vették észre, hogy egy teljes stáb éppen folyamatosan forgat a kis forradalmukról. Vagyis a Partizán ingerült közleményére válaszul odakenték a teljes felelősséget Gulyás Mártonéknak.

Az mindenesetre különös, hogy az utolsó pillanatban derül ki az ilyen, simán jogi természetű, és egymással jó viszonyban álló felek esetén könnyen megoldható probléma. Ez legalábbis arra enged következtetni, hogy a közleményekből kimaradt(ak) a tényleges ok(ok). A Mandiner információi szerint valójában a tartalommal volt probléma; a lap egy forrására hivatkozva azt írta,

A dokumentumfilmben ugyanis nemcsak a hős szabadságharcosok képe lenne látható, hanem a masszív ivászat, bulikázás, káromkodás is. A Partizán dühös hangvétele pedig azt sejteti, hogy szívesen kiteregették volna a valós indokot is, de hát mindennek van határa. A baloldalon annyit emlegetett szólás- és sajtószabadság nevében azt mondanak a propagandistáik, amit szabad.

Nyomasztó poszt-kádárista privilégiumok a baloldali médiában

Gulyás Márton a baloldal egyik legtevékenyebb szereplője, aki számtalan kormányellenes projekttel próbálkozott már az elmúlt évtizedben a festékdobálástól a komolyabban vehető dolgokig. Ha valakinek, neki egyértelműen a kormányellenesség a munkahelye. Legutóbb a Közös Ország Mozgalommal égette meg magát, amikor a kormány megbuktatásának módját és a Fidesz utáni Magyarországot akarta kitalálni a ballib éttermiség a Kossuth téren felállított rendezvénysátorban. Az érdeklődés gyér maradt, a kormányváltás is elmaradt, ám a projektre kapott sok pénzt legalább szétoszthatták egymás közt a panelbeszélgetéseken részt vevő progresszív gondolkodók és politikusok. Gulyás ezt követően pár hónapra eltűnt, majd a Partizán nevű projektjével jelent meg újra.

Itt pedig nem a mostani az első alkalom, hogy mérgesen lázadozni próbál, aztán valakik valahonnan rendre utasítják. Néhány hete Tumblr-oldalán fakadt ki:

– írta, és több példát is hozott. Az egyik „a közélettel kapcsolatban amúgy sarkos, éles megállapításokra bármikor kapható popcsillag”, aki adásnapon lemondta az interjút, és nem váratlan helyzet vagy egészségügyi okok miatt, hanem mert „teleszarta a gatyáját”. A másik a „szakmai integritására kényes” magyar médiaszereplő, aki interjúalanyként meg akarta vágni a saját igényei szerint vele készült interjút. Gulyás Márton szavai szerint a magyar média világa

Ezek tehát nem az előszeretettel lakájpropagandistázott jobboldali újságírók és médiaszemélyiségek, hanem a függetlenségükre és objektivitásukra rendkívül büszke baloldaliak. A baloldali médiavilág független-objektívitása pedig ezután mutatta legszebb arcát:

Gulyás Márton hamarosan törölte a bejegyzést.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)