Pesti Srácok

Kukorelly: nyilván hülyeség, hogy lebetonozzák a Ligetet

Kukorelly: nyilván hülyeség, hogy lebetonozzák a Ligetet

Nyilván hülyeség, hogy lebetonozzák a Ligetet, ez egy végképp rossz retorikai fogás – mondta portálunk megkeresésére Kukorelly Endre író, volt LMP-s képviselő, akit annak apropóján kerestünk meg, hogy 2014-ben még azt ígérte egy demonstráción: ha felépülne a múzeumnegyed a Városligetben, elhagyja az országot. Kukorelly Endrét ugyan itthon találtuk, de véleménye mellett továbbra is kitart: szerinte hiába baromi jók az épületek, amelyek a Városligetbe kerültek, a Ligetbe mégis emberiség elleni vétek még egy téglát is beépíteni.

Egy 2014-es ígéretével kapcsolatban kerestem meg Kukorelly Endre írót, volt LMP-s képviselőt, aki a Liget Budapest Projekt elleni tüntetésen azt nyilatkozta: ha megépül a múzeumnegyed a Városligetben, elhagyja az országot. Most, hogy a városligeti fejlesztések egy szakasza a végéhez közeledik, a tervekből valóságos épületek, futókör, sportpályák, kutyafuttatók és szuper játszótér született, arról érdeklődtem, össze van-e készítve a bőrönd. Kukorelly Endre beszélgetésünk elején megnyugtatott, hogy nem fog lelépni az országból, hozzátéve, ez retorikai fogás volt a részéről.

– mondta. A közíró ugyanakkor továbbra is katasztrofálisnak nevezte, hogy szerinte olyan dolgokat változtatnak meg, amelyek fölött őrködni kellene. Nagyon konzervatív álláspontot képvisel ebben a kérdésben – mondta –, megtapasztalva például, hogy az Abbázia vagy a Savoy kávéházak helyén ma bank és hamburgerező üzemel. Úgy vélte, helyes volt lebontani a Pecsát és a Hungexpo hátrahagyott épületeit, de a helyükre egy bódét sem lett volna szabad építeni, hiszen a Városliget a város egyik tüdeje. Kukorelly Endre megjegyezte:

PestiSracok facebook image

Bírom és tisztelem Baán Lászlót, megértem, hogy ez a projekt a szívügye, de emberiség elleni vétek még egy téglát is beépíteni a Ligetbe – nyomatékosította, szerinte ugyanis a fejlesztés egy rossz bolsevista hagyomány továbbélése, amely a múltat végképp eltörölni szlogen jegyében gyakorlatilag egyet jelent a Városligetnek, mint idézőjelben vett múzeumnak a bezárásával, átalakításával, funkciótlanításával. A Ligetbe véleménye szerint a fák között csak műfüves focipályákat, pingpong-asztalokat lett volna szabad telepíteni.

Fölvetettem, hogy már kormányhatározat is született a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötéséről, ezzel együtt a Nyugati környékének rekultiválásáról, parkosításáról, amely lényegében a belváros szívéig érő zöldfolyosót hozna létre a Városligettől, ez pedig nem áll messze Kukorelly Endre vágyaitól. Az író szerint ez egy feje tetejére állított elképzelés, mivel jóval költségesebb egy zöld területet beépíteni, és még meg nem lévő zöldterületeket létrehozni a Nyugati környékén, ahol a talaj is feltehetőleg szennyezett, így inkább oda kellene építkezni.

Arra a kérdésemre, mit gondol arról a gyakran elhangzó ellenzéki kommunikációs eszközről, amely azt állítja, a kormány lebetonozza a Városligetet, különösen annak fényében, hogy már a függetlennek tekinthető, Karácsony Gergely által megrendelt tanulmány is azt igazolta, a Városligetben nő a zöldfelületek aránya, Kukorelly Endre úgy reagált:

Hozzátette: biztos ki lehet mutatni, hogy nő a zöldfelület aránya három centivel, vagy néhány négyzetméterrel; ettől függetlenül, ahová épületeket építenek, oda mégiscsak épületeket építenek. Szerinte a beruházás mögött politikai gőg áll, amely minden politikai aktoron erőt vesz, ha hatalomra kerül ahelyett, hogy normális vita keretében a legkevésbé rossz megoldást fogadnák el.

Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)