Varga Judit szerint a digitális diktatúra a nemzetek szuverenitását és a jogállamiságot veszélyezteti
Egyik pillanatról a másikra letekert politikai tartalmak, politikusok letiltása, a véleményszabadság korlátozása – egyre több a probléma a Facebookkal és a nagy techcégekkel. Mit lehet tenni? Milyen lépések szükségesek? Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmányjogász együtt keresték a válaszokat a jelenségre a XXI. Század Intézet podcastműsorában.
A Facebook az utóbbi napokban egy új szabályozással szinte eltüntette, az online térben láthatatlanná tette politikusok, politikai tartalmak megjelenését, ezáltal manipulálva a választók gondolkodását. Varga Judit ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
Innentől kezdve tagadni, hogy létezik egy potméter, vagy valami láthatatlan gomb, hívjuk algoritmusnak vagy bárminek, nem kérdés. Ezt az algoritmust lehet szisztematikusan irányítani.
A múlt heti események előzménye, hogy a Facebook már az amerikai elnökválasztás után belengette: szeretné korlátozni a politikai híreket. Az igazságügyi miniszter szerint nagyon nehéz szétválasztani a közösségi oldalakon, mi számít közéleti témának és mi magánvéleménynek. Varga Judit kiemelte:
Ha nem tudjuk mi uralni a hightech óriások uralmát, cselekedeteit, akkor ők fogják uralni a mi életünket. Felállítanak egy pszeudo-világot, pszeudo jogrendszert, amelyben arra hivatkoznak, hogy megsértetted a közösségi elveinket, ezért lecsavarunk. Na de azokat a közösségi elveket milyen demokratikusan megválasztott végrehajtó hatalom alkalmazta, melyik joghatóságnak, melyik világ jogrendszerének felelt meg?
Az is homályba vész, hogy ezek a közösségi elvek megfelelnek-e a jogállami normáknak, ezért egy európai uniós szintű szabályozás szükségeltetik a jövőben. A techóriások politikai szereplőként viselkednek, ezért az átláthatóságuk, átvilágításuk jogállami kérdés is. Varga Judit szerint a kibercégek önjáró viselkedése arra fogja kényszeríteni a közélettel foglalkozó döntéshozókat, szakembereket, hogy új utakat keressenek az üzeneteik népszerűsítésére, hirdetésére. Ezek a cégek profitból élnek, ha elfordulnak tőlük a felhasználók, vagy elkészül egy európai szintű szabályozás, akkor véget lehet vetni az egyeduralmuknak a kommunikációs piacon. Ráadásul a Facebook az előző héten nemzetközileg is ismert, több milliós követőtáborral rendelkező politikusokat is láthatatlanná tett, köztük Emmanuel Macron francia elnököt vagy Justin Trudeau-t, Kanada miniszterelnökét. Magyarán most már a progresszív erőket is kontroll alatt tartja az oldal, így gyorsan eljöhet az a nap, amikor globálisan és hatékonyan fognak fellépni a döntéshozók a kibercégek ellen.
Szuverenitás kontra világháló
Pokol Béla alkotmányjogász szerint a gondok az internet határnélküliségében, decentralizáltságában rejlenek. A világhálóval az országok sérülékennyé váltak, ki vannak téve a hackertámadásoknak. Azok az országok járnak jól és vannak lépéselőnyben, akik kiépítik a saját, központosított hálózatukat, mint Kína vagy Oroszország. A szakember szerint az internetes világ szabályozásában is topon vannak, hiszen az országaik szuverenitásának megőrzése érdekében bizonyos előírásokhoz kötik a külföldi kibercégek megjelenését a hazai piacon. Európának egy középutas megoldást kell találnia a szabályozásban, nem veszélyeztetve az olyan közös értékeket, mint a szabad véleménynyilvánítás. A feladat azért bonyolult, mert a szabadság tisztelete mellett a világháló a jogbiztonságon kívül nemzetbiztonsági kérdés is.
Forrás: Facebook; Fotó: Facebook/Varga Judit
