Pesti Srácok

Fűre lépni szabad! – A Városliget természeti titkainak felfedezésére hív a Madárbarátok Tanösvénye

Fűre lépni szabad! – A Városliget természeti titkainak felfedezésére hív a Madárbarátok Tanösvénye

Magyarországon még nem annyira jellemző, hogy le szabad térni az ösvényekről, a Városligetben csütörtökön bemutatott Madárbarátok Tanösvénye ugyanakkor éppen arra csábít, hogy fedezzük fel a Városliget belsőbb, meghittebb részeinek világát, ahol találkozni is lehet a Liget madaraival. A tanösvénnyel szerves egységet alkotó Mőcsényi Mihály Botanikus Kertben komplett tanórák megtartására is lehetőség nyílik, így mostantól közvetlen közelről figyelhetjük meg, mit is tanít a természetről a Városliget. A sajtótájékoztatón ugyanakkor azt is megtudtuk: egyelőre még nem vetődött fel, hogy méhlegelőt csináljanak a Ligetből is.

Csütörtökön a gyerekek – elsőként a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola diákjai – is felavathatták a Madárbarátok Tanösvényét a megújuló Városligetben, amelyet a Liget Budapest Projekt keretében átadott Mőcsényi Mihály Botanikus Kert mellett alakítottak ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködésben. A parkrész célja, hogy megismertesse a Városligetbe látogató gyerekeket és felnőtteket a változatos növényvilággal és madárállománnyal, felhívja a figyelmet város és természet szimbiózisára, az élővilág sokszínűségére és értékességére. A foglalkozással egybekötött helyszíni bejáráson Gyorgyevics Benedeket, a Városliget vezérigazgatóját, és Bajor Zoltánt, a Magyar Madártani Egyesület budapesti csoportjának elnökét kérdeztük.

Bajor Zoltán (b) és Gyorgyevics Benedek. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ilyen is lehetne egy biológiaóra

PestiSracok facebook image

A Mőcsényi Mihály Botanikus Kert és a Madárbarát Tanösvény átadásával régen várt új funkcióval bővült a Városliget kínálata – mondta el portálunk érdeklődésére Gyorgyevics Benedek. A Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte: a botanikus kert már tavaly decemberben megnyitotta kapuit, és bár a terület megújításakor több mint háromszázharmincötféle növénytársulást telepítettek több mint tizenháromezer lágy- és fás szárú növény elültetésével, igazi pompáját csak most, a kora nyári időszakban nyerte el. Gyorgyevics Benedek hozzátette: a botanikus kert most a Madárbarátok Tanösvényével is kiegészült a Városliget egyébként korábban ritkábban látogatott részén, így együtt egy organikus egységet alkotva nyújtanak oktatási lehetőséget a környező, de természetesen a távolabbi alap- és középfokú oktatási intézmények számára.

– fogalmazott Gyorgyevics Benedek, hozzátéve: a Liget-projekt koncepciójának alapvető eleme az interaktivitás, a gyermekek megszólítása, amely a közeljövőben a Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza programjaiban és kínálatában is fontos szerepet kap. A Városliget Zrt. vezérigazgatója kitért arra, hogy a Ligetben órát tartani szándékozó pedagógusok számára egy árnyékos, de nyitott „tanterem” áll rendelkezésre.

Fotó: Liget Budapest Projekt

A főváros vezetése egyelőre nem jelezte, hogy „méhlegelőt” akarna csinálni a Városligetből

Portálunk Gyorgyevics Benedektől arról is érdeklődött, mikor változik a jelenleg gondosan nyírt és karbantartott Városliget végre a főváros jelenlegi gyakorlatának megfelelően méhlegelővé. A Városliget Zrt. vezérigazgatója válaszában megjegyezte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a méhek itt, a Városligetben is nagyon boldogan érezzék magukat, és egyelőre a főváros vezetése felől sem érkezett jelzés, hogy az a típusú parkfenntartás, amit a Városliget Zrt. folytat – azaz, hogy egy ápolt és igényes környezettel találkozzon a Városligetbe látogató – zavarná őket. Gyorgyevics Benedek ugyanakkor hangsúlyozta: a Liget Budapest Projekt kialakításakor a kormány ügyelt arra, hogy a megújult Városliget karbantartása és gondozása hosszú távon biztosítva legyen, a feladattal kilencvenkilenc évre megbízott Városliget Zrt. pedig továbbra is a jó gazda gondosságával fogja ápolni a Liget értékeit.

A korábban Kis botanikus kert néven ismert parkrészt a FŐKERT százéves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. Az évtizedek során a kert állapota folyamatosan romlott, növényállománya zsugorodott, infrastruktúrája elavult, az esőkunyhó pedig romos állapotba került. A teljes rehabilitációnak köszönhetően a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, amelyhez kiegészítésképpen kerti útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különféle felületekből álló, úgynevezett KNEIPP ösvény is, amelynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van a testtartásra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, amelyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is.

Fotó: Liget Budapest Projekt

Le szabad térni a kijelölt ösvényről

A Madárbarátok Tanösvényét a Magyar Madártani Egyesület és a Városliget Zrt. munkatársai úgy alakították ki, hogy a táblák segítségével az érdeklődők egy könnyen fogyasztható ismeretanyag segítségével komplex képet alakíthassanak ki a Városliget madárvilágáról – mondta el portálunknak Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület budapesti csoportjának elnöke. A szakember kiemelte, hogy az Olof Palme-ház mögötti terület hagyományosan meghittebb, csöndesebb, ezért ott nyílik a legjobb lehetőség a madarak életének megfigyelésére.

– fogalmazott. Mint Bajor Zoltán kifejtette, Magyarországon még nem annyira jellemző, hogy le szabad térni az ösvényekről, a Tanösvény pontjainak kijelölésével viszont pont az volt a cél, hogy ösztönözzék az embereket: fedezzék fel a Városliget belsőbb, meghittebb részeinek világát, ahol találkozni is lehet a táblákon feltüntetett madarakkal.

Budapesten meglepően gazdag a madárvilág

Az Egyesület budapesti csoportjának elnöke arról is beszélt, hogy Budapest nagyon fajgazdag madárvilág tekintetében, hiszen a magyarországi madárfaunának körülbelül hatvanöt százaléka több-kevesebb rendszerességgel előfordul a főváros közigazgatási határain belül. Mint fogalmazott, természetesen szegényesebb a nagyobb emberi jelenlét miatt egy természetes természetközeli élőhelynél, de közel sem annyira, mint ahogy gondolnánk. Bajor Zoltán hangsúlyozta: a Városligetben is élnek az ember közelségére érzékenyebb madárfajok, így azt kérte, hogy ahol erre kifejezetten lehetőség nyílik, bátran térjenek le az ösvényekről az érdeklődők, más helyeken azonban lehetőleg a kijelölt utakon haladjanak. Hozzátette: szintén érdemes a bokros, sűrűbben beültetett részeket elkerülni, vagy csöndesebben megközelíteni, és négylábú barátainkra is ügyeljünk a madarak érdekében.

A Mőcsényi Mihály Botanikus Kert felett kialakított Madárbarátok Tanösvénye tíz állomáson mutatja be a Városliget változatos madárállományát. Városlakó madarainktól kezdve a madárvilág dalnokain és mesteri vadászain át sok hasznos és érdekes információt tudhatunk meg tollas barátainkról az egyes állomásokon kihelyezett, közérthető nyelvezetű és élethű illusztrációkkal ellátott táblák segítségével.

Vezető kép: Liget Budapest Projekt

(X)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)