Pesti Srácok

Arató a Pesti TV-nek: Gyurcsány nem lövetett a tömegbe, Varju elvtárs szerint pedig a tüntetők azt kapták, amit megérdemeltek

Arató a Pesti TV-nek: Gyurcsány nem lövetett a tömegbe, Varju elvtárs szerint pedig a tüntetők azt kapták, amit megérdemeltek

A baloldal 2006-ban az embereket zárta ki a nemzeti ünnepről, 2021-ben pedig a nemzeti ünnepet zárta ki október 23-i megemlékezésről. A magyar zászló csak tájékoztató, dekorációs elemként jelent meg az ellenzék szombati, Hősök terére szervezett nagygyűlésén, amelyet a baloldali média is inkább "ellenzéki tüntetésként" nevezett megemlékezés helyett. Jogos pont, hiszen másképp nem is gondolhatunk egy olyan eseményre, ahol az '56-os felkelés vérbefojtásán munkálkodó Apró Antal unokája nem csak szónokol, de még meg is tapsolják. Annak az embernek a feleségét, aki 15 évvel ezelőtt, a forradalom jubileumi évfordulóján, összeverette a megemlékezőket. Az erkölcsi mélyrepülés pedig nem áll itt meg: Varju László relativizálni próbálta a Pesti TV kérdésére 2006-ot, Arató Gergely pedig egyenesen letagadta, hogy a rendőrök a tömegbe lőttek volna. Megnyugtató azonban, hogy a keménymagon kívül erre senki sem volt kíváncsi, éppen csak annyian, mint egy közepesen sikeres falunapra. Ha pedig főzőversenyt is tartanak, tényleg szorul az ellenzéki mobilizáció.

Nehéz lehet baloldaliként, Apró Antal unokájának szövetségeseként október 23-án színpadra állni. Mit mondhatna ilyenkor egy magát jobboldalinak nevező jobbikos politikus például? Elk.rtuk? Ja, azt pont nem. Végül megoldották a képletet azzal, hogy inkább egyáltalán nem foglalkoztak '56-tal. 2006-tal pedig aztán pláne nem.

A Pesti TV stábja azért megpróbálta kihámozni, hogy hogyan is állt össze a képlet a baloldalon október 23-ra. Például a Jobbik szavazóitól és politikusaitól. Mint kiderült, előbbiek láthatóan egyfajta Stockholm-szindrómába zuhantak és nem bánják, ha a jobboldaliakat korábban szétverető Gyurcsány-klánt támogatja szeretett pártjuk, utóbbiakban pedig, mint kiderült, fel sem merül az erkölcsi dilemma. Stummer János például arról vallott stábunknak, hogy DK-sokkal közösen buszoztak Budapestre, azonban állítása szerint fel sem merült témaként 2006 ősze. Jakab Péter pedig úgy vélekedett, 15 éve Orbán Viktor volt a gyáva, nem pedig az emberek közé gumilövedékkel lövető Gyurcsány Ferenc.

A DK-sok sem adtak alább a szellemi mélyrepülésben a jobbikosoknál. Arató Gergely például kijelentette, hogy 2006 őszén

PestiSracok facebook image

És fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy

De, gumilövedékkel, az emberek szeme pedig nem magától ugrott ki. Amikor pedig ezzel szembesült, bátran elslisszolt kameránk elől.

Varju László szerint pedig a tüntetők felgyújtották Budapestet, ezért megérdemelték a kapott büntetésüket, illetve a rendőri fellépést is indokoltnak tartja. Indokoltnak abban az esetben, amikor jelentős társadalmi támogatottság mellett, súlyos rendőrségi provokációkat és kihágásokat követően a tömeg felkel az őt kizsákmányoló, neki hazudó (khm..őszödi beszéd) hatalom ellen. Ismerős forgatókönyv? Pontosan egy hasonló eseménysorhoz kötődő rendezvényen sikerült elkárognia ezeket a csodálatos szavakat Varju Lászlónak. Vajon mit gondolhat az '56-os forradalmárokról? Dobrev Klára és Gyurcsány hű szövetségeseként ennek kitalálásához nem kell különösebben sok fantázia.

Mindez azonban a legtöbb ember gyomrát elég erősen megülte. Egyrészt az, hogy Márki-Zayról már most kiderült, hogy nem hű az általa vallani mondott értékekhez, nevezetesen a jobboldalisághoz, hiszen egy ilyen napon egy színpadra áll a forradalmat vérbefojtók szellemi (és biológiai) örököseivel. Másrészt pedig a tény, hogy a baloldalon már a látszatát sem adják annak, hogy Magyarországért küzdenének. Így történhetett, hogy az összellenzéki "nagygyűlés" inkább hasonlított egy falunapra létszám tekintetében. Igaz, magyar zászlóból ott is többet láttunk volna. És bármennyire is szerette volna Fekete-Győr András bizonygatni, hogy a Kodály köröndig állt a tömeg, megint hamar lebukott– már csak azért is, mert az általa látni vélt tömegek helyén már csak lezárás sem volt, az autók zavartalanul közlekedhettek az Andrássy úton egészen a Bajza utcától lefelé. Más kérdés, hogy egyébként a lezárt terület így is túlzás volt, hiszen az a jóindulattal 3-4 ezer ember, aki kilátogatott, bőven elfért a színpad közvetlen előterében, az elzárt terület fele üresen kongott. Aki pedig mégis kint volt, azt– Hont András szavaival élve– valószínűleg név szerint is fel lehetett volna sorolni. Mindeközben a Békemeneten valóban nagy tömeg vett részt.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)