Az igazság a LIBE koholt vádjaival kapcsolatban, avagy Virág elvtárs ismét feltűnt Budapesten
Csak egy hete hagyták el Magyarországot a hazánkat vizsgáló – és a baloldal kampánycéljait szolgáló – LIBE-delegáció tagjai, máris csodás hazugságokat terjesztenek a Kárpát-medencében székelő totális diktatúráról. A küldöttséget vezető Gwendoline Delbos-Corfield száját vajmi kevés igaz szó hagyta el az országunkban uralkodó állapotokat illetően, ezeket vesszük most górcső alá, és cáfoljuk meg pontról pontra.
Múlt hét pénteken tért haza a LIBE-bizottság hét tagja Magyarországról, ahova előre meghozott ítélettel, és azzal a hivatalos céllal érkezett a delegáció, hogy hazánk jogállamisági helyzetéről tájékozódjon, információt szerezve arról, változott-e valamit annak helyzete a 2018-ban elindított 7-es cikk szerinti eljárás óta. Már a küldöttség magyarországi programjának ismertetésekor élhettünk a gyanúperrel, hogy a látogatás céljai között szerepel a választásokba való beavatkozás, amelyet „kiválóan” megalapoz hazánk uniós színtéren, külföldi EP-képviselők általi lejáratása, aminek során elmesélik, hogy Magyarország nem jogállam, Orbán Viktor pedig diktatúrát tart fenn.
Hol van az ellenzék? Hát mindenhol
Gwendoline Delbos-Corfield úgy véli, a magyar egyfajta egypártrendszer. A Euronews-nak Magyarországgal kapcsolatban az alábbiakat nyilatkozta:
egyetlen párt kinevezte az embereit mindenhová, a médiától, az igazságszolgáltatáson át az egyetemekig.
A baloldali EP-képviselő szerint a választások tisztaságát kérdésessé teszi, hogy
az ellenzék soha nem kap időt a közszolgálati médiában, soha nem tudja közvetlenül elérni a szavazókat, mert nem szerepel a tévében, a rádióban. Független, alternatív médiában találhatóak csak meg,
és ez – állítja – gátat szabhat a tisztességes választásnak. Az egypártrendszer egy olyan politikai berendezkedés, amely egyetlen párt kizárólagos hatalmán alapul, nincs jelen sem a pluralizmus és nincsenek szabad választások. Így az ilyen rendszerek nem nevezhetők demokráciának. Az egypárti diktatúrákkal szemben, Magyarország független, demokratikus jogállam, melynek az államformája köztársaság, a közhatalom forrása pedig a nép. A honatyákat a választók általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, négyévente választják. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a LIBE-delegáció vezetőjének aggályai valótlanok, az egypártrendszerrel kapcsolatos vádak pedig alaptalanok.
Nézzük Németországot
A Kúria és az OBH elnökét, de még a legfőbb ügyészt is az Országgyűlés választja, nem „egy párt”. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) és a gyakorlat szerint is egyértelmű, hogy bírák függetlenek, a jogszabályok alapján, meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
Ezzel szemben Németország számos tartományában az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírákat, míg szövetségi szinten a szövetségi igazságügyi miniszter irányítása alá tartozik a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, a Szövetségi Közigazgatási Bíróság és a Szövetségi Pénzügyi Bíróság is. Bármily meglepő, az európai bürokraták a német jogállam viszonylatában nem fogalmaznak meg demokráciadeficittel kapcsolatos aggályokat.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét az államfő nevezi ki – akinek semmi közjogi kapcsolata nincs a kormánnyal –, a kinevezett pedig automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé is válik. Ahhoz azonban, hogy ezen tisztséget betölthesse, a parlament kétharmados többségének szavazata is szükséges. A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, kilenc évre választja – tehát korántsem „egy párt”, tekintve, hogy a parlamentben közel tíz párt képviselői foglalnak helyet. Az 1527/2021. (VIII.2.) Korm. határozat deklarálja, hogy Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A magyar médiaviszonyok kiegyensúlyozottak, szemben a balliberális médiacsatornák által fölényesen uralt nyugat-európai médiakörnyezettel. Azon vádak, hogy a Fidesz uralná a médiát, és az ellenzék soha nem kap időt a közszolgálati médiában, csak a „független, alternatív médiában”, nettó hazugságok, és nemcsak azért, mert jogszabály garantálja, hogy minden országos listát állító párt szerepelhessen a közmédiában, hanem pont Delbos-Corfield állítása miatt, amik egyértelműen utalnak a „független, alternatív média” létezésére.
A jogállamiság
Az egyetemek rektorait, illetve az egyetemi tanárokat nem „egy párt” jelöli ki – ahogy a bírókat, a Kúria elnökét, az OBH elnökét, az ügyészeket és az NMHH elnökét sem –, hanem a köztársasági elnök bízza meg és nevezi ki, az államfőt pedig szintén nem a Fidesz vagy a kormány, hanem a demokratikus választások útján megválasztott Országgyűlés választja.
A francia származású EP-képviselő szerint az Európai Unió és Magyarország kormánya konfliktusának egyik oka, hogy a magyar közigazgatás legfőbb szerve ragaszkodik azon álláspontjához, hogy a jogállamiságnak több definíciója létezik, miközben az unió éppen arra épül, hogy a jogállamiság nem nézőpont kérdése.
Csak a baloldal...
Nos, a valóság az, hogy a jogállamiságnak nincs egységesen elfogadott, egyetemes definíciója, kizárólag esszenciális elemei vannak – mint a szabad választások vagy a szólás- és sajtószabadság – amelyek nélkül nem beszélhetünk demokráciáról, és amelyek maradéktalanul érvényesülnek hazánkban. Ahogy az unió kontra Magyarország-vita eredője, természetesen, nem a jogállamiság-fogalom mibenléte, hanem bizonyos értékrend és ideológiabéli különbség, úgy a küldöttség múlt heti célja sem a jogállam „megmérése”, sokkal inkább a jövő évi választásokba való beavatkozás lehetett. Mondhatnánk, hogy kíváncsian várjuk a brüsszeli bürokraták által kreált jelentést – amivel kapcsolatban idézhetnénk, hogy ez az ítélet, Virág elvtárs –, de az igazság az, hogy ők is és mi is tudjuk, mi fog ebben szerepelni; Magyarországon diktatórikus egypártrendszer működik, nincs szabad (és persze független-objektív) média, az elnyomott magyarok egyetlen mentsvára pedig a kommunista gyökerekkel rendelkező egyesült baloldal lehet.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
