Nem a sajnálatunk kell, hanem a segítségünk egy szabad élethez - esélyegyenlőségi napok a Városligetben
Egyetlen fogyatékos ember sem azt szeretné, hogy sajnálják, hogy üres együttérzés legyen a fogyatékosság-ügy, hanem azt, hogy az önálló élethez, önálló döntéseihez a lehető legnagyobb segítséget megkapja – hangsúlyozta portálunknak Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a Városligetben rendezett Tégy egy lépést! esélyegyenlőségi napok megnyitóján. A szombaton családi programokkal folytatódó rendezvénynek már a helyszínválasztása is üzenetértékű: a Városliget az első olyan közpark Magyarországon, ahol a már a parkrehabilitáció tervezésénél külön figyelmet kaptak a fogyatékossággal élők speciális igényei, vakok, gyengén látok, mozgássérültek, s mindazok, akiknek a közlekedés valamilyen okból nehézséget jelenthet: a babakocsis anyukáktól az idős, vagy alacsony növésű embereken át a túlsúlyosakig.
A Millennium Háza kezdeményezésében ingyenes esélyegyenlőségi napokat rendeznek pénteken és szombaton a Városligetben és környékén a Bethesda Gyermekkórház, a Vakok Iskolája, a Mozgásjavító EGYMI és a KórházSuli Alapítvány közreműködésével. A programsorozat célja, hogy interaktív foglalkozásokon keresztül bemutassa és felhívja a figyelmet azokra a kihívásokra, melyekkel a fogyatékkal élőknek meg kell küzdeniük mindennapjaik során, ezzel is segítve az elfogadásukat, társadalmi integrációjukat. A helyszínválasztás szimbolikus, hiszen a Liget Budapest Projekt keretében átadott és hamarosan elkészülő fejlesztések mindegyikét - a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum építésétől, a Szépművészeti Múzeum felújításától kezdve a Millennium Háza helyreállításán át a Nagyjátszótérig – az akadálymentesség és az egyenlő hozzáférés jegyében tervezték és valósították meg, s a projekt elkészültével Magyarország egyik legnagyobb akadálymentes közparkja lesz a Városliget.
Az első napon, október 8-án, pénteken érzékenyítő programokkal várják az iskolai osztályokat az intézmények helyszínein a szervezők, ahol megismerkedhetnek a Braille írás alapjaival, megtudhatják milyen kerekesszékben kosárlabdázni, egy betegség következményeivel együtt élni. Mindezekkel párhuzamosan a Millennium Házában a pedagógusokat szakmai módszertani előadások várják.
Hogyha egyszer átkísér egy vakot az ember az utcán...
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért felelős államtitkára az eseményen portálunknak arról beszélt, a fogyatékosság társadalmi megítélésében nagyon rossz, leküzdendő örökségnek számít a kommunizmus időszaka, amikor a fogyatékossági ügy ideológiai alapon egyszerűen nem létezett. Aki fogyatékos volt, azt települések peremén lévő nagy intézményekbe száműzték, így a probléma nem is lehetett a hétköznapi közbeszéd része.
Ebből kellett kinőni, el kellett fogadni, hogy van olyan ember, aki fogyatékossággal él, hogy megjelenhet egy állásinterjún, egy barátai társaságban, és a jelenléte természetes
– fogalmazott, hozzátéve, a mostani világban sokféle inger éri különösen a fiatalokat, sokféle információ kering, ezért számukra különösen fontos a legalapvetőbb tájékoztatás, az ismeretátadás.
A legtöbb esetben akkor ijedünk meg egy szituációban, ha nem rendelkezünk elég információval. Hogyha egyszer valaki átkísért egy vak embert és tudja, hogy mit kell csinálni, akkor másodszor is oda mer lépni. Ezért fontos, hogy ezt a fajta tapasztalatot itt már a kisiskolás kortól megszerezhetik a fiatalok
– emelte ki. Fülöp Attila hozzátette, nem kérdés, hogy egy fogyatékkal élő ember számára nehezebb közösségi eseményeken részt venni, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne motivációja, hogy ott legyen.
Egyetlen fogyatékos ember sem azt szeretné, hogy sajnálják, hogy üres együttérzés legyen a fogyatékosság-ügy, hanem azt, hogy az önálló élethez, önálló döntéseihez a lehető legnagyobb segítséget megkapja
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a rendezvény pontosan abban segít, hogy könnyebben felismerhessük, hogyan segíthetünk a mindennapokban.
Október 9-én, szombaton a családok kerülnek fókuszba, ahol a programok immáron egy helyszínen, a Millennium Házában és köré kitelepülő intézmények pavilonjaiban zajlanak majd. Az intézmények szakmai vezetésével rendezett érzékenyítő és segítő programok mellett hat előadóművész előadásában koncertek, mese- és bábelőadások lesznek láthatóak, az alkotó kedvűeket művészeti workshop várja, de lesznek kerekasztal-beszélgetések gyógyult fiatalokkal, tárlatvezetések is.
Egy közös hintázással kezdődik...
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint vannak, akik csak beszélnek az esélyegyenlőségről, és vannak, akik tesznek is érte, a Liget Budapest Projekt beruházásai pedig ez utóbbihoz sorolhatók. Mint kiemelte, a tervezés kezdeteitől alapvető fontosságú volt a számukra, hogy olyan közösségi, kulturális és rekreációs közparkot hozzunk létre, ahol az egyenlő hozzáférés elve érvényesül, s ez mára mindenki számára tetten érhető a már átadott ligeti fejlesztéseknél.
Büszkén mondhatom, hogy, a Városliget első megújított eleme szimbolikusan a Vakok kertje volt, de a Liget Budapest Projektnek köszönhetően átadott fejlesztések mindegyikét - a Szépművészeti Múzeum felújításától kezdve a Millennium Háza helyreállításán át a Városligeti Sportcentrumon keresztül a Nagyjátszótérig – az akadálymentesség és az egyenlő hozzáférés jegyében tervezték és valósították meg. Ez a szemlélet jellemzi majd a hamarosan nyíló Magyar Zene Házát és a 2022 tavaszától szintén látogatható Néprajzi Múzeumot is. A projekt elkészültével a Városliget Magyarország egyik legnagyobb akadálymentes közparkja lesz
– közölte a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Gyorgyevics Benedek hozzátette, a beruházás ezért is pályázott a BREEAM-minősítés megszerzésére, amelynek során figyelembe vették az útburkolat minősége mellett az attrakciók könnyű megközelíthetőségét, sőt, még a növények nevét is feltüntették braille-írással.
Amikor kimegyünk a Nagyjátszótérre, megtapasztalhatjuk, hogy az integráció nem csak egy kötelező hívószó, hiszen a mozgássérült gyerekek együtt játszanak az ép társaikkal azon a hintán, amelynek egyik felére kerekesszékkel is fel lehet hajtani
– fogalmazott a vezérigazgató, kiemelve, hogy ezt a fajta érzékenyítést a játszótéren, egészen gyerekkorban már célszerű elkezdeni, hiszen így válik természetessé később, felnőttkorban is, hogy ugyanolyan értékes emberek, akik mozgásukban, látásukban, vagy bármilyen egyéb képességükben korlátozottak.
A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a Városliget az első olyan közpark Magyarországon, ahol a már a parkrehabilitáció tervezésénél külön figyelmet kaptak a fogyatékossággal élők speciális igényei, vakok, gyengén látok, mozgássérültek, s mindazok, akiknek a közlekedés valamilyen okból nehézséget jelenthet: a babakocsis anyukáktól az idős, vagy alacsony növésű embereken át a túlsúlyosakig.
Vezetőkép/videó: Liget Budapest Projekt
(X)
