Nemcsak a humor, az állatok szeretete is kizárólag baloldali műfaj – "Állatvédelmi" sztárparádét tartott az összellenzék az Országházban
Van valami diszkrét bája, amikor az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és a DK-s (volt MSZP-s) Arató Gergely sajtótájékoztató keretében szapulják a magyar kormányt, hogy az állatvédelmi törvényt bizony már 2010-ben szigorítaniuk kellett volna. Mintha erre ne lett volna a balos politikusoknak lehetőségük a polgári kormányt megelőző sötét szocialista időkben. Ezt már csak a Párbeszéd atomfizikusa (ez egy remek sztori, érdemes elolvasni), Kocsis-Cake Olivio volt képes azzal megfejelni, hogy az ellenzék már évtizedek óta várja hiába Orbán Viktortól az állatvédelmi törvény szigorítását. A sajtótájékoztatót az ellenzéki összefogás annak ürügyén hívta össze, hogy november 10-én tárgyalja az Országgyűlés az állatvédelmi törvény szigorításáról szóló fideszes javaslatot, az ellenzéki politikusok pedig azonnal a mikrofon elé tülekedtek, hogy elmondják: késői, elégtelen, silány. De azért támogatják.
Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő szerint az állatvédelmi törvény szigorítása puszta kampányfogás a kormány részéről. Megjegyezhetnénk, hogy még fél évre vagyunk a következő választástól, és a közvéleményt leginkább az foglalkoztatja, valóban el akarta-e adni Karácsony Gergely a városházát, ehelyütt azonban érdemes felidézni csak az elmúlt időszak állatvédelmi intézkedéseit, hogy legyen mihez viszonyítanunk.
- Schmuck képviselő asszony gyanúját megerősítendő: a kormány már 2020. október 1-jén készült a kampányra, ekkor nevezte ki ugyanis Ovádi Pétert miniszteri biztossá Nagy István agrárminiszter, egyúttal ekkor emelkedett a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításának szándéka komoly kormányzati elemmé.
- Ezután széles társadalmi egyeztetés kezdődött a program megújításáról civil szervezetekkel, és egy nemzeti konzultáció keretében a magyar polgárokkal is, amelyre több mint negyedmillióan válaszoltak.
- A válaszok és egyeztetések nyomán az állatvédemi törvény szigorításának kérdése, amely az Álladvédelmi Programnak csak egy része, novemberben jutott az Országház elé.
- Eközben idén év elején létrejött az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központja (ÁTE Állatvédelmi Központ), amely a jövőben szakmai bázisa lesz az állatvédelmi kérdéseknek.
- Október 4-én született meg Magyarország első állatvédelmi kódexe, amelyet a kezdeményező Állatorvostudományi Egyetem mellett 14 másik szervezet, többek között az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Állatorvosi Kamara, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert írt alá.
- Szintén októberben indult a Gazdijogsi Program a felelős állattartásra nevelés jegyében.
Javaslat is volt szép számmal
Nos, ez a néhány semmiség történt csak az elmúlt időszakban – természetesen, tudjuk, pusztán kampánycélokból –, az ellenzéki összefogás szereplői ugyanakkor puszta szívjóságból, és még véletlenül sem kampánycélból a parlamenti vita előtt külön sajtótájékoztatón mondták el, hogy ők sokkal jobban szeretik az állatokat a fideszeseknél, és sokkal szigorúbbak, nagyvonalúbbak és szakmaibbak lennének a kormánynál. Kiegészítő közös javaslatcsomagukból az alábbiakban idézünk:
- Kunhalmi Ágnes (MSZP) a javaslatcsomag részleteit ismertetve szólt arról, hogy szerintük az állatvédelem kérdését az Alkotmányban kellene rögzíteni. Kezdeményezik egy Országos Állatvédelmi Alap létrehozását, amely 15–20 milliárd forintból működne, és állami szinten látná el azokat a feladatokat, amelyeket most a civil szervezetek.
- Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt: javaslatuk szerint állatvédelmi ombudsmant is ki kellene nevezni, amely többek közt felügyelné, hogy a "civilek minél több pénzt kapjanak".
- A jobbikos Kálló Gergely fontosnak nevezte a kutyaszaporítók internetes megjelenésének hatósági tiltását, az állatviadalok szervezőinek 1–5 évig terjedő büntethetőségi tételét 3–5 évre szigorítanák, illetve már egy állat megmérgezését is büntethetővé tennék.
- A DK-s Arató Gergely állatvédelmi őrség, állatvédelmi rendőrség felállításáról beszélt, amely kikényszeríti az állatvédelmi jogszabályok végrehajtását.
- Szél Bernadett, egykori LMP-s képviselő a méhek és beporzók védelmének fontosságát emelte ki, és egy olyan rovarirtószer használatának betiltását javasolta, amely a beporzókat is megtámadja. (Mivel hanghiba volt a sajtótájékoztatón, nem lehetett hallani, melyik szerre gondol a képviselőasszony, feltehetően a glifozát tartalmú szerekre.) Megjegyzendő: Szél Bernadett ismét brit tudósok egy csoportjára hivatkozva állította, hogy Európa méhállományának 50 százalékát veszélyezteti a kihalás, más országokban pedig ez az arány elérheti a 80-at is. Hogy ez egészen pontosan mit is jelent, azt nem tisztázta a politikusnő, valószínűleg azért, mert kijelentéseinek ilyen formán konkrétan semmi értelme nincs.
- Schmuck Erzsébet, aki viszont még mindig LMP-s politikus, a sajtótájékoztatón arról beszélt: az oktatásba nem épült be az állatvédelem, ezért azt javasolják, hogy a nemzeti alaptantervben legyen kötelező az állatvédelem oktatása.
Európa egyik legszigorúbb szabályozása született
A parlamenti vitáról nem idézzük az ellenzéki képviselőket, mert a megelőző sajtótájékoztatón már mindent kibeszéltek magukból, az országházi felszólalásaikban már csak önmagukat ismételték. Érdemes ugyanakkor kitérni Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos expozéjára, amelyben elmondta, milyen alapokon nyugszik és milyen tartalmú a szigorodó állatvédelmi törvény. Mint kiemelte, a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény
mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás.
A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes. Ovádi Péter értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők. Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1–5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
Mit is jelent, hogy állatvédelmi törvény?
Összességében tehát kijelenthető, hogy az ellenzéki kritikák ellenére is Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi szabályozását mondhatjuk magunkénak így is, másrészt az ellenzéki javaslatok többsége nehezen is lenne beerőltethető az állatvédelmi törvény kategóriájába. Egy állatőrség létrehozása éppúgy feszítené az állatvédelmi törvény kereteit, mint például a nemzeti alaptanterv bővítésének kérdése, az állatvédelmi oktatás, amelynek szintén nincs helye a szigorodott törvényben, mert nincs illetékessége. A rovarirtó szerek betiltásának kérdése legalábbis a szakfelügyeletek, illetve az Agrárminisztérium hatásköre, az (állatvédelmi) ombudsmant az Országgyűlés választja, az állatvédelem alkotmányban való rögzítéséhez kétharmados országgyűlési többség kell, egy Országos Állatvédelmi Alap létrehozása pedig szintén nem az állatvédelmi törvény területe. Azaz az állatvédelmi törvény ürügyén az ellenzéki összefogás politikusai egy-két kivételtől eltekintve mondták, ami eszükbe jutott, vagy amit már leírtak egyszer valahol, valamilyen javaslatban. Az állatvédelmi törvénnyel szemben olyan kritikákat fogalmaztak meg, amelyek nem is lehetnek feladatai egy állatvédelmi törvénynek. Akkor tehát maradt a végső kérdés: tulajdonképpen ki is használta ki egy kis kampánycsillogásra az állatvédelmet? Még szerencse, hogy a szigorítást legalább támogatták...
Forrás/fotó/videó: Facebook, MTI
