A magyar az egyik legstabilabb kormány Közép-Európában
A közép-európai régióban Magyarországon, Szerbiában és Horvátországban a legstabilabb a kormány. Idén a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását. Sem belső konfliktusok, sem erős kihívók nem veszélyeztetik hivatalban maradásukat– derült ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet oldalán publikált összehasonlító elemzéséből.
Egyértelműen kimutatható, hogy a kormányok stabilitása és teljesítménye összefügg. A gazdasági, munkahelyteremtési, az államadóssági és az átoltottsági adatok alapján a magyar, a szerb és a horvát, valamint a példátlan külföldi nyomás alatt álló lengyel kormány teljesítménye alakult a legjobban.
Kormányváltások a régióban
A 12 vizsgált ország közül ötben történt kormányváltás idén. Ausztriában kétszer, Romániában és Szlovákiában egy alkalommal, ciklus közben bukott meg a kormányfő, míg Csehországban és Bulgáriában a választások után alakult új kabinet. További három országban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban ugyan nem volt kormányváltás, de a kormánykoalíciókat belső konfliktusok terhelik és a parlamenti többség fenntartása folyamatosan nehézséget okoz. Az elemzés +4 és –4 közötti pontszámmal értékelte az egyes kormányok kormányzati stabilitását és kormányzati teljesítményét, és e pontszámok összevetésével állították össze a kormányzati stabilitás és kormányzati teljesítmény rangsorát.
A kormányzati stabilitást a kormányfő és kormánytagok állandóságán, a parlamenti többség stabilitásán, a kormány alkotmányos intézményekhez fűződő viszonyán, valamint a kormányok társadalmi támogatottságán keresztül értékelték. Mindez azt is jelenti, hogy az alkotmányos intézmények közötti harmónia vagy a parlamenti kormánytöbbség állandósága növeli a stabilitást, még akkor is, ha a kormány összetétele változik. A kormányzati teljesítmény indikátoraiként a gazdasági növekedés és a munkanélküliség 2021-es makrogazdasági mutatóit használta az elemzés, valamint az államadóssági ráta alakulását vette figyelembe. Ezeken felül a koronavírus elleni oltottság arányát vizsgálja a jelentés, mivel ezen mutatók alakulása közvetlenül a kormányzati felelősségi körbe tartozik.
Összefügg a stabilitás a teljesítménnyel
A Nézőpont Intézet elemzése bizonyította, hogy az egyes országok kormányzati stabilitása és kormányzati teljesítménye szorosan összefügg. Inkább az eltérések igényelnek magyarázatot, mint azok a példák, ahol a stabil kabinetek sikeresek is. Azok a kormányok gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabban tudtak reagálni a koronavírus okozta gazdasági, egészségügyi és társadalmi nehézségekre, amelyek idejét és energiáját nem a belső konfliktuskezelés és a parlamenti többség szervezése kötötte le. A kormánystabilitás és a kormányteljesítmény összefüggését támasztja alá Magyarország és Szerbia példája: mindketten a két rangsor elején végeztek. Horvátország szintén stabil kormánya a koronavírus kihívásait is sikeresen kezelte. Lengyelország az egyetlen, ahol nehéz volt 2021-ben megőrizni a kormánytöbbséget, az ország mégis sikeresen kezelte a koronavírus okozta gazdasági és egészségügyi kihívásokat.
Bulgária és Szlovákia instabil
A három választással terhelt Bulgária kormányzata 2021-ben egyértelműen instabilnak nevezhető, így nem meglepő, hogy a bolgár kormányzatok teljesítménye is a rangsor végére került. Hasonló volt a helyzet a folyamatos koalíciós vitákkal és 2021-ben kormányfőváltással terhelt Szlovákiában is, amely a teljesítmény alapján a 12 ország között csak a 9. helyen végzett. Üdítő kivétel Szlovénia, amelynek kormánykoalíciója nem lehetett biztos az év elején a túlélésében, de a közelgő választás és az uniós elnökség is segített stabilizálni helyzetét, s így jó munkát végzett: teljesítménye alapján a negyedik legjobbat a régióban.
Az elemzést a Nézőpont Intézet a 12 ország szakértőivel együtt 2021. december 10-én megvitatta és véglegesítette.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
