Pesti Srácok

A magyar zenei kultúra világítótornya – Elkészült a Magyar Zene Háza

A Magyar Zene Házával egy olyan, különleges zenei beavató intézmény jött létre, amely a zene világába oly módon vezeti el a látogatókat kiállításaival, zenei rendezvényeivel, zenepedagógiai programjaival, amely semmi máshoz nem hasonlítható a világon – hangzott el a tíz éve zajló Liget Budapest Projekt első új épületének bemutató sajtótájékoztatóján. Az intézmény célja, hogy sugározza a magyar zeneművészetet, kultúrát, a magyar zenepedagógia világraszóló eredményeit, egyszersmind legyen nyitott a külföldi előadók számára is. Az épület létrehozása egyúttal látványos bizonyítéka annak, hogy az elmúlt években a Millennium óta nem látott mértékű kulturális beruházások zajlanak hazánkban.

Elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete, amely 2022 január végén izgalmas kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit a közönség előtt – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szou által tervezett ház egy ikonikus kortárs építészeti remekmű: organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt; nem véletlen, hogy világszerte 2021 legjobban várt új épületei között tartja számon a nemzetközi szakma. A Zene Háza a korábban itt álló, egykori lepusztult Hungexpo-irodaházak helyén épült fel, az új épület környékén pedig egy évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy 7000 négyzetméternyi zöldfelületet újult meg és válik ismét a Városliget szabadon látogatható parkfelületévé.

A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.

Fotó: Liget Budapest Projekt
PestiSracok facebook image

Történelmi léptékű kulturális beruházások zajlanak Magyarországon

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója az ünnepélyes megnyitón arról beszélt: a Magyar Zene Háza ikonikus épületének megnyitója az egyik legjobban várt pillanat, amely egy olyan program részeként valósulhatott meg, amely az egész nyugati világ egyik legnagyobb, jelenleg is zajló kulturális fejlesztése. Mint kifejtette, ennek a folyamatnak a részeként valósulhatott meg a Szépművészeti Múzeum történetének eddigi legnagyobb felújítása, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ létrehozása, a Millennium Háza felújítása, a komáromi Csillagerőd újragondolása, és a Városligetben megvalósuló minden parkfejlesztés.

Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében kiemelte: a Millennium óta nem zajlottak Magyarországon akkora volumenű kulturális beruházások, mint jelenleg. Kiemelte:

A Magyar Zene Háza kapcsán pedig úgy fogalmazott: egy csoda született, egy olyan épület jött létre, amely méltó helyszíne lesz a fantasztikus magyar zenei alkotók és alkotások bemutatásának.

Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között; az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, amelyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, amelyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, amelyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.

Fotó: Liget Budapest Projekt

Zenei beavató intézmény

Baán László a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte: a CNN az idei év elején kiadott egy listát a leginkább várt épületek átadásáról az egész világon, amelybe a Magyar Zene Házát is beválogatták. Mint hozzátette, ez is azt jelzi, hogy

A miniszteri biztos elmondta: az éppen tíz éves Liget-projekt keretében első alkalommal mutatkozik be elkészült új épület, amely január végétől várja a látogatókat. Baán László hangsúlyozta: az épület annak is bizonyítéka, hogy a XXI. század nyelvén is lehet olyan csodákat teremteni, amely a Ligetben már 150 éve elkezdődött. Hozzátette: egy olyan különleges modernitás-tengelyt hoz létre a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, és a lepusztult Petőfi Csarnok helyén még megépítésre váró Új Nemzeti Galéria, amely egy világszínvonalú kulturális negyeddé varázsolja a Városligetet. Hangsúlyozta:

Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításokéi, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat, valamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.

Fotó: Liget Budapest Projekt

A magyar zenei kultúra világítótornya

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője köszöntőjében arról beszélt: az a cél, hogy az intézmény minél hamarabb és minél hangsúlyosabban beépüljön az európai és a nemzetközi köztudatba,

Az intézmény küldetéséről szólva az ügyvezető elmondta: hangsúlyos szerepet kap az intézmény mindennapjaiban a gyökerek ápolása, a népzene múltjának, jelenének és jövőjének kérdése, de ebbe a budapesti zenei hagyomány is beletartozik. Szintén lényegesnek nevezte lehetőséget biztosítani a találkozásra a műfajok, művészek, zenei irányok között. Batta András kiemelte: emellett a programokon keresztül megvalósuló közösségi élmény az, amelyben a Magyar Zene Háza világszinten is egyedi és különleges lesz.

Az épület elkészültével párhuzamosan folyamatosan zajlik az állandó kiállítás kivitelezése, amely a jövő január végi nyitást követően az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató interaktív résztvevőként egy élményekkel teli történetet járhat be. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, XVIII. századi európai városok. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a XX. század is, amelynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végigkísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását. A tárlat végére pedig eljutunk saját korunkig, ahol egyfajta zenei felhő vesz körül bennünket, karnyújtásnyira. Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, amelyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, amelyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk.

2022 január végén izgalmas kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit a közönség előtt
A formabontó külső pedig egy komplex zenei beavató intézményt rejt
A Hangdómban a látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok
A ház és természet harmonikus összeolvadását az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza
A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awardson
A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett ház egy ikonikus kortárs építészeti remekmű
A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokatvalamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben
Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, jól tagolt tereket
Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között,
Elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete
Hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt
Világszerte ritkaságnak számít egy olyan koncertterem, melynek üvegből vannak a falai.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)