Pesti Srácok

Azért ujjong Ujhelyi, mert a roma Járóka Lívia nem lett alelnök, így nincs magyar képviselő az EP vezetésében

Azért ujjong Ujhelyi, mert a roma Járóka Lívia nem lett alelnök, így nincs magyar képviselő az EP vezetésében

Vajon miért gondolja úgy a szocialista Ujhelyi István, hogy abból kell politikai tőkét kovácsolni, hogy nem jutott be magyar képviselő az Európai Parlament alelnökei közé? Vajon miért gondolja a politikai partvonalak mentén megosztott magyar társadalom újraegyesítése mellett zászlót bontó ellenzéki összefogás egyik prominense, hogy erre a kárörvendésre kell nevelnie szavazóit, akiknek így most egyetlen magyar sem képviseli az érdekeit, pláne nem egy magyar roma nő?

Mint nemrégiben megírtuk, Járóka Lívia fideszes EP-képviselő is indult az Európai Parlament egyik alelnöki pozíciójáért, amelyet korábban már 2017-től betöltött. A jelöléssel kapcsolatban Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva emelte ki: már önmagában az is sikernek tekinthető, hogy elérték Járóka jelölését, hiszen a párt 2021 márciusa óta nem tartozik politikai frakcióhoz az EP-n belül. Deutsch azt mondta, hogy Járóka Lívia személyében 2017 óta az EP történetének első roma származású alelnöke volt; nem is véletlen, hogy a szükséges számú képviselői ajánlást jóval meghaladva nyerte el jelöltségének támogatását. Ugyanakkor hozzátette: a parlamenti matematika szabályai alapján nagyobb annak a valószínűsége, hogy nem kap kellő támogatást az alelnöki pozíció tényleges megszerzéséhez.

Emiatt boldog csak egy magyar szocialista lehet...

Járóka Lívia a borítékolható ellenszélben a háromfordulós szavazás első etapjában 169 szavazatot kapott, a legkevesebbet a jelöltek közül, de a fennmaradó két fordulóban még gyűjthetett volna szavazatokat, hiszen a szavazás lényege szerint a legtöbb szavazatot szerzők kiemelése után a fennmaradó képviselőkre a következő fordulóban még lehet voksolni. Ez volt az emlegetett matematikai esély. Ezzel azonban Járóka Lívia már nem élt, az első forduló után ugyanis bejelentette: visszalép a jelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőjének javára, aki a második fordulóban 403 szavazattal be is került az EP-képviselők közé. A Fidesznek tehát "bekerült egy embere". Mindezen folyamatokról Ujhelyi doktor már nem tájékoztatta Facebook-követőit, megelégedett annyival, hogy már az első forduló után bejelentette:

PestiSracok facebook image

A kis ember életének apró örömei ezek a pillanatok, amikor világossá válik, hogy két és fél évig most nem lesz az Európai Parlamentben magyar alelnök. Most érdemes pezsgőt bontani a baloldalon, hogy egy nővel, romával és magyarral szegényebb az Európai Parlament elnöksége. De volt itt még másvalaki is...

No de Dobrev?

A 2019-től kezdődő ciklusban még két magyar EP-képviselő is alelnök lehetett az Európai Parlamentben, ami hazánk nagyságát tekintve is elég jó aránynak számít. Egyikük Járóka Lívia volt, a másik pedig Gyurcsányné. Dobrev Klára ugyanakkor már január 12-én bejelentette, hogy nem indul újra a tisztségért, mivel ő a hazai kampányra koncentrál.

A hír kapcsán természetesen sokakban felmerült, hogy esetleg biztonsági tartalékként ácsorogna az ellenzéki összefogás színfalai mögött, hátha Márki-Zay Péter mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és szükség lesz egy beugró miniszterelnök-jelöltre. Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy Dobrev Brüsszelben, az európai szocialisták csúcstalálkozóján nemrégiben megmérettette magát a vezetői tisztségért, az indulók közül azonban ő kapta a legkevesebb szavazatot. Erről ugyan a szintén e frakcióhoz tartozó Ujhelyi nem osztott meg illő Facebook-posztot, azonban ettől függetlenül is érzékelhető a bizalomvesztés Dobrev Klára politikai képességeivel kapcsolatban még a saját frakcióján belül is.

A gyászos szereplés pedig előrevetítette, hogy Dobrevet kevesen támogatnák az európai szocialista frakcióból az újabb EP-alelnökségi pozíció megszerzéséért, azaz találtak volna a szocialisták rajta kívül más, sikeresebben szereplő jelöltet, így Dobrev még időben bedobta a törülközőt. Mindezek természetesen aljas spekulációk, hiszen az már sosem derül ki, hányan szavaztak volna Dobrev Klárára, akit még egy Ujhelyi sem szívesen mutogatott volna, ha a frakció nélküli Járóka Líviánál is kevesebb szavazatott hozott volna össze. A lényeg, hogy Ujhelyi István úgy érzi, győztek.

Forrás: facebook.com; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.