Pesti Srácok

Megvan az elsőfokú döntés: Illegálisak az erőszakos románosítás mementói az úzvölgyi katonatemetőben

Megvan az elsőfokú döntés: Illegálisak az erőszakos románosítás mementói az úzvölgyi katonatemetőben

Újabb reményteli lépés, hogy végleg eltűnjenek az erőszakos románosítás mementói – a betonkeresztek, az emlékmű, a román parcella – az úzvölgyi katonatemetőből, erről született ugyanis elsőfokú döntés csütörtökön. Mint ismert, 2019 folyamán a magyar katonatemetőben román nacionalisták illegális módon emeltek kereszteket és emlékművet olyan román hősi halottak emlékére, akik nincsenek is ott eltemetve. Az említett év júniusában a temetőt ortodox rítus szerint fel is szentelték, és ekkor a döhöngő román csőcselék nemcsak feldúlta a temetkezési helyet, de nekitámadt a békés magyar tiltakozóknak is. Az illetékes román táblabíróság 2021-ben mondta ki másodfokon is, hogy az illegális temetőfoglalást lebonyolító Dormánfalvának nem volt joga saját birtokba vonni az úzvölgyi temetőt. A most csütörtöki döntés most az illegális építkezések kérdésére tett (első fokon) pontot.

Még tavaly októberben számoltunk be arról az örvendetes hírről, hogy a román bíróság másodfokon is megerősítette: a romániai Dormánfalva jogtalanul tette rá a kezét az úzvölgyi magyar katonatemetőre 2019 márciusában, majd jogtalanul parcelláztatta fel azt, hogy aztán ötven betonkereszt felállításával "tisztelegjen" a temetőbe soha el nem temetett román hősi halottak előtt. Mint emlékezetes, a durva román történelemhamisítási kísérletet 2019. június 6-án egy ortodox rítus szerinti felszenteléssel próbálták megkoronázni azok a szélsőségesek, akik nemcsak feldúlták a temetőt, de az ott békésen tiltakozó magyarokra is rátámadtak. A döntésről hírt adó cikkünket akkor pár nyitva maradt kérdéssel zártuk, jelesül, hogy mi biztosítja a Csíkszentmártonhoz visszakerülő temető zavartalanságát, és nem utolsó sorban, mi lesz a sorsa a román parcellának, ötven betonkeresztjének és hivalkodó emlékművének. Ezekre a kérdésekre nyújthat bizakodásra okot adó választ az illetékes román bíróság csütörtöki – igaz, egyelőre elsőfokú – döntése, amelyben kimondták: a román parcellának nincs létjogosultsága, a betonkereszteket és az emlékművet is el kell távolítani az úzvölgyi haditemetőből. A döntésről beszámoló Székelyhon.ro arról ír, hogy a Bákó Megyei Törvényszék ítélete értelmében ugyanis érvénytelenek a Dormánfalva által kiadott építési engedélyek.

Illegálisak a román újmúlt mementói

Az első fokú döntés egyenes következménye a 2021 októberinek, amely jogtalannak mondta ki, hogy Dormánfalva önkormányzata saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. Mint arról portálunk is beszámolt, korábban a Bákó Megyei Törvényszék összevonta azt a két pert, amelyet Bákó megye és Csíkszentmárton önkormányzata a Mikó Imre Jogvédő Szolgálattal összefogásban indított Dormánfalva ellen, amelyben végül a Bákói Táblabíróság mondta ki másodfokon is a döntő szót a bírtokvita kérdésében: Dormánfalva jogtalanul próbálta birtokba venni a katonatemetőt. Ebből a döntésből kifolyólag a későbbi építkezések is illegálisnak tekinthetők, ennek megállapításával azonban mindaddig várni kellet, amíg a birtokvita kérdésében döntés nem születik. A Székelyhon.ro cikkében felidézi: a most első fokon lezárult pert szintén Csíkszentmárton indította még 2019-ben,

PestiSracok facebook image

Az eljárást később összevonták a Bákó megyei prefektus hasonló keresetével, ugyanakkor a tárgyalást mindaddig szüneteltették, amíg a temető dormánfalvi közvagyonba vételéről szóló per le nem zárult. Kis Júlia, a perben Csíkszentmártont képviselő Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje szerint Dormánfalva feltehetően fellebezni fog a döntés ellen, az előzetes bírósági döntés alapján ugyanakkor bizakodni lehet abban, hogy eltűnnek az erőszakos temetőfoglalás utolsó nyomai is.

Forrás: szekelyhon.ro/PestiSracok.hu; Vezetőkép: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)