Pesti Srácok

Márki-Zay szerint az a szétlopott ország, ahol 6000 milliárddal nőtt az állami vagyon 2010 óta – Gyurcsányék viszont amit értek, eladtak

Márki-Zay szerint az a szétlopott ország, ahol 6000 milliárddal nőtt az állami vagyon 2010 óta – Gyurcsányék viszont amit értek, eladtak

Itt valami nem stimmel: miközben Márki-Zay Péter két ostobázás között folyamatosan arról beszél, hogy szétlopták az országot, 2010-től 6093 milliárd forinttal növekedett az állami vagyon értéke; ez jelenleg 17 744 milliárd forint. Eközben terjedelmes a lista arról, mi mindent kótyavetyéltek el a baloldali kormányok. Ha hatalomra kerülnének, újrakezdenék az országrombolást, az élen Márki-Zay Péterrel, egy francia energiaóriás magyarországi lerakatának munkatársával, majd brüsszeli lobbistájával. Íme, a lista, mi mindent herdált el Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon – sőt, a két régi privatizációs mogul, Suchman Tamás, Bokros Lajos – és a többiek.

Az Országgyűlés tavaly november 29-i ülésén megdöbbentő számadatot közölt Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. 2010-től 6093 milliárddal növekedett az állami vagyon, ami jelenleg 17 744 milliárd forint. Ilyen az, amikor rendszerszintű a lopás...

Az államtitkár megtoldotta állítását egy olyan listával, amely történelmi mélységekbe hatol, és nem pusztán Gyurcsány Ferenc országlásához köthető. Ezeket a vagyontárgyakat privatizálta a Horn-kormány (társtettes: Suchman Tamás, Horn Gyula privatizációs minisztere és Bokros Lajos pénzügyminiszter). A lista:

’94 júliusától ’98 júliusáig:

PestiSracok facebook image

  • Magyar Kereskedelmi Bank;
  • Budapest Bank;
  • Magyar Hitelbank;
  • Takarékbank;
  • Mezőbank;
  • Kereskedelmi és Hitelbank.

’95-től ’97-ig több ütemben:

  • Matáv;
  • ’95-ben a Főgáz, utána több szakaszban az összes regionális gázszolgáltató privatizációja, ’96-97-ben ezeknek leányvállalatai is (Dégáz, Égáz, Kögáz, Tigáz).

’95-től ’98-ig több szakaszban:

  • a MOL;
  • ’96-ban a Tiszai Erőmű;
  • ’96-ban a Budapesti Erőmű;
  • ’95-96-ban a Fővárosi Vízművek;
  • ’97-ben a Fővárosi Csatornázási Művek.

Anonymus segít

És itt jön segítségünkre Anonymus, aki közzétette Gansperger Gyula eszmefuttatását arról, miért áll érdekében egyes külföldi csoportoknak, hogy most, 2022-ben az ellenzéket – vagyis a magyar állam kifosztóit, azok örököseit – támogassák. Gansperger elmondása szerint a baloldal kormányzása idején – a szocialista Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter jóváhagyásával – úgy adták külföldi kézbe a stratégiai fontosságú energiaszolgáltató cégeket, hogy garantálták a 8 százalékos profitot a számukra. Az üzletember szerint – aki a saját szemével látta a szerződéseket – mindez hatalmas veszteséget jelentett Magyarország számára, miközben a külföldi üzleti körök érthető módon ezért szeretnék, ha visszaállna a korábbi, számukra előnyös állapot

Mint a felvételen elhangzik:

A beszélgetőpartner álnaivan (?) visszakérdez:

Gansperger:

Gansperger azt is kifejti, hogy a nagy külföldi infrastruktúra-fejlesztő cégek is kárt szenvedtek a baloldal kormányzásának vége óta, hiszen annak idején évente tízmilliárdokat vittek ki az országból, manapság viszont már csak lényegesen szerényebb haszonra számíthatnak hazánkban. A volt Wallis-vezér szerint így érthető, ha akár milliárdokkal is támogatnák az ellenzék kampányát, hiszen cserébe – ha ismét a baloldal kerülne hatalomra Magyarországon – rögtön az első évben lényegesen nagyobb hasznot szerezhetnének.

Hosszú lista lesz

Ne hagyjuk ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának listáját se, amellyel a parlament 2021. október 18-i ülésén állt elő. Az MSZP nevű törpepárt társelnöke, Tóth Bertalan ugyanis házhoz ment a pofonért. Miközben leadta a győzelmi jelentést az ellenzéki előválasztásról, fűt-fát megígért és gyalázta a Fideszt, Rétvári tényekkel állt elő: mi mindent tékozolt el a Gyurcsány-kormány 2004 és 2010 között, mi mindent tett az akkor még szocialista Gyurcsány Ferenc, hogy tönkretegye az országot.

Fotónkon a máig aktív Vadai Ágnes, a háttérben pedig az a Veres János, aki pénzügyminiszterként – főnökével társtettesként – a trükkök százaival verte át Brüsszelt. Fotó: MTI

A parlamenti naplóban ez áll:

Eladták

  • az Antenna Hungáriát,
  • a Bábolnai Élelmiszeripari Rt.-t,
  • a Bakonyi Erőművet,
  • a BÁV-ot,
  • a Budapest Bank-részvényeket,
  • a Dédász-,
  • a Dégáz-,
  • az Égáz-,
  • a Kögáz-,
  • a Tigáz-,
  • a Digáz-részvényeket,
  • a Démász Rt. részvényeit.

Továbbá

  • a Dunaferr,
  • a Dunamenti Erőmű,
  • az ELMŰ,
  • a Ferihegyi repülőtér,
  • az FHB Bank,
  • a Fővárosi Gázművek,
  • a Fővárosi Vízművek,
  • a Gyulai Húskombinát,
  • a Postabank-részvények,
  • a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár,
  • a Titász,
  • a HungarHotels,
  • a Hungarocamion-részvények,
  • a Hungexpo-részvények,
  • az IBUSZ,
  • a Kométa,
  • a Konzumbank,
  • a Magyar Hitelbank,
  • a Mahart,

sorra került

  • a Malév eladása,
  • a Matáv-részvények eladása,
  • a Mátrai Erőmű eladása,
  • a MÁV Cargo, ami a Magyar Államvasutakból értékes volt és profitot tudott termelni,

eladták

  • az MKB Bankot,
  • MOL-részvényeket,
  • a Nemzeti Tankönyvkiadót.

Rétvári megtoldotta a felsorolást

  • a Pápai Hússal,
  • és a Pécsi Vízművel.

A politikus így summázta a felsorolást:

Lesújtó mérleg

A 2002 és 2010 közötti időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok, amelynek teljesítménye lesújtó: bár a vagyonfelélésből 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, óriási maradt az államháztartás hiánya – rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt –, illetve nőtt az államadósság is ezekben az években. Az első Orbán-kabinet 2002-ben a GDP-hez mért 55 százalékos adóssággal adta át a kormányzást; ezt az arányt 2010-re 0Gyurcsányék 80 százalékra tornászták fel.

Forrás: Parlamenti napló; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)