Pesti Srácok

Márki-Zay szerint az a szétlopott ország, ahol 6000 milliárddal nőtt az állami vagyon 2010 óta – Gyurcsányék viszont amit értek, eladtak

Márki-Zay szerint az a szétlopott ország, ahol 6000 milliárddal nőtt az állami vagyon 2010 óta – Gyurcsányék viszont amit értek, eladtak

Itt valami nem stimmel: miközben Márki-Zay Péter két ostobázás között folyamatosan arról beszél, hogy szétlopták az országot, 2010-től 6093 milliárd forinttal növekedett az állami vagyon értéke; ez jelenleg 17 744 milliárd forint. Eközben terjedelmes a lista arról, mi mindent kótyavetyéltek el a baloldali kormányok. Ha hatalomra kerülnének, újrakezdenék az országrombolást, az élen Márki-Zay Péterrel, egy francia energiaóriás magyarországi lerakatának munkatársával, majd brüsszeli lobbistájával. Íme, a lista, mi mindent herdált el Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon – sőt, a két régi privatizációs mogul, Suchman Tamás, Bokros Lajos – és a többiek.

Az Országgyűlés tavaly november 29-i ülésén megdöbbentő számadatot közölt Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. 2010-től 6093 milliárddal növekedett az állami vagyon, ami jelenleg 17 744 milliárd forint. Ilyen az, amikor rendszerszintű a lopás...

Az államtitkár megtoldotta állítását egy olyan listával, amely történelmi mélységekbe hatol, és nem pusztán Gyurcsány Ferenc országlásához köthető. Ezeket a vagyontárgyakat privatizálta a Horn-kormány (társtettes: Suchman Tamás, Horn Gyula privatizációs minisztere és Bokros Lajos pénzügyminiszter). A lista:

’94 júliusától ’98 júliusáig:

PestiSracok facebook image

  • Magyar Kereskedelmi Bank;
  • Budapest Bank;
  • Magyar Hitelbank;
  • Takarékbank;
  • Mezőbank;
  • Kereskedelmi és Hitelbank.

’95-től ’97-ig több ütemben:

  • Matáv;
  • ’95-ben a Főgáz, utána több szakaszban az összes regionális gázszolgáltató privatizációja, ’96-97-ben ezeknek leányvállalatai is (Dégáz, Égáz, Kögáz, Tigáz).

’95-től ’98-ig több szakaszban:

  • a MOL;
  • ’96-ban a Tiszai Erőmű;
  • ’96-ban a Budapesti Erőmű;
  • ’95-96-ban a Fővárosi Vízművek;
  • ’97-ben a Fővárosi Csatornázási Művek.

Anonymus segít

És itt jön segítségünkre Anonymus, aki közzétette Gansperger Gyula eszmefuttatását arról, miért áll érdekében egyes külföldi csoportoknak, hogy most, 2022-ben az ellenzéket – vagyis a magyar állam kifosztóit, azok örököseit – támogassák. Gansperger elmondása szerint a baloldal kormányzása idején – a szocialista Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter jóváhagyásával – úgy adták külföldi kézbe a stratégiai fontosságú energiaszolgáltató cégeket, hogy garantálták a 8 százalékos profitot a számukra. Az üzletember szerint – aki a saját szemével látta a szerződéseket – mindez hatalmas veszteséget jelentett Magyarország számára, miközben a külföldi üzleti körök érthető módon ezért szeretnék, ha visszaállna a korábbi, számukra előnyös állapot

Mint a felvételen elhangzik:

A beszélgetőpartner álnaivan (?) visszakérdez:

Gansperger:

Gansperger azt is kifejti, hogy a nagy külföldi infrastruktúra-fejlesztő cégek is kárt szenvedtek a baloldal kormányzásának vége óta, hiszen annak idején évente tízmilliárdokat vittek ki az országból, manapság viszont már csak lényegesen szerényebb haszonra számíthatnak hazánkban. A volt Wallis-vezér szerint így érthető, ha akár milliárdokkal is támogatnák az ellenzék kampányát, hiszen cserébe – ha ismét a baloldal kerülne hatalomra Magyarországon – rögtön az első évben lényegesen nagyobb hasznot szerezhetnének.

Hosszú lista lesz

Ne hagyjuk ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának listáját se, amellyel a parlament 2021. október 18-i ülésén állt elő. Az MSZP nevű törpepárt társelnöke, Tóth Bertalan ugyanis házhoz ment a pofonért. Miközben leadta a győzelmi jelentést az ellenzéki előválasztásról, fűt-fát megígért és gyalázta a Fideszt, Rétvári tényekkel állt elő: mi mindent tékozolt el a Gyurcsány-kormány 2004 és 2010 között, mi mindent tett az akkor még szocialista Gyurcsány Ferenc, hogy tönkretegye az országot.

Fotónkon a máig aktív Vadai Ágnes, a háttérben pedig az a Veres János, aki pénzügyminiszterként – főnökével társtettesként – a trükkök százaival verte át Brüsszelt. Fotó: MTI

A parlamenti naplóban ez áll:

Eladták

  • az Antenna Hungáriát,
  • a Bábolnai Élelmiszeripari Rt.-t,
  • a Bakonyi Erőművet,
  • a BÁV-ot,
  • a Budapest Bank-részvényeket,
  • a Dédász-,
  • a Dégáz-,
  • az Égáz-,
  • a Kögáz-,
  • a Tigáz-,
  • a Digáz-részvényeket,
  • a Démász Rt. részvényeit.

Továbbá

  • a Dunaferr,
  • a Dunamenti Erőmű,
  • az ELMŰ,
  • a Ferihegyi repülőtér,
  • az FHB Bank,
  • a Fővárosi Gázművek,
  • a Fővárosi Vízművek,
  • a Gyulai Húskombinát,
  • a Postabank-részvények,
  • a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár,
  • a Titász,
  • a HungarHotels,
  • a Hungarocamion-részvények,
  • a Hungexpo-részvények,
  • az IBUSZ,
  • a Kométa,
  • a Konzumbank,
  • a Magyar Hitelbank,
  • a Mahart,

sorra került

  • a Malév eladása,
  • a Matáv-részvények eladása,
  • a Mátrai Erőmű eladása,
  • a MÁV Cargo, ami a Magyar Államvasutakból értékes volt és profitot tudott termelni,

eladták

  • az MKB Bankot,
  • MOL-részvényeket,
  • a Nemzeti Tankönyvkiadót.

Rétvári megtoldotta a felsorolást

  • a Pápai Hússal,
  • és a Pécsi Vízművel.

A politikus így summázta a felsorolást:

Lesújtó mérleg

A 2002 és 2010 közötti időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok, amelynek teljesítménye lesújtó: bár a vagyonfelélésből 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, óriási maradt az államháztartás hiánya – rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt –, illetve nőtt az államadósság is ezekben az években. Az első Orbán-kabinet 2002-ben a GDP-hez mért 55 százalékos adóssággal adta át a kormányzást; ezt az arányt 2010-re 0Gyurcsányék 80 százalékra tornászták fel.

Forrás: Parlamenti napló; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.