Pesti Srácok

A Riporter: Stabilitás vagy káosz – ez az április harmadikai választás tétje (Videó!)

A Riporter: Stabilitás vagy káosz – ez az április harmadikai választás tétje (Videó!)

Az elmúlt 12 évben az Orbán Viktor vezette kormányoknak szinte állandóan válságokat kellett megoldania. Vörösiszap-katasztrófa, árvíz, migrációs válság, koronavírus, gazdasági világválság, most pedig háború - idézte fel vasárnap esti adásában A Riporter. Ilyen helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség és tapasztalt államférfiakra, akik tudják, mit kell krízis esetén tenni. Márki-Zay Péter háborúba küldené a magyar katonákat, miközben a magyar kormány azon dolgozik, hogy Magyarország maradjon ki a konfliktusból. Mindeközben energiaválság is jellemzi a kontinenst, amit a háború csak fokoz. A következményeket pedig előreláthatólag nem lehet pontosan megmondani.

Orbán Viktor a köztévében mondta el, hogy Magyarországnak az ukrán-orosz konfliktusból ki kell maradnia. Vele ellentétben viszont Márki-Zay Péter és az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnának. Ez a kijelentés pedig több szempontból is veszélyes. Egyrészt az orosz elnök maga mondta, ki, hogyha valaki kívülről megpróbál beavatkozni a konfliktusba, akkor soha nem látott megtorlásban részesül. Másrészt, ha egy fegyverszállítmány indul el hazánkból, akkor az katonai célponttá válhat, így bármikor megsemmisíthető - erre már a külügyi államtitkár világított rá a műsorban. Menczer Tamás kiemelte, hogy az energetikával kapcsolatban is nyilatkoztak az ellenzéki politikusok, miszerint nem kell Paks II. Úgy fogalmazott:

Ám nem csak Márki-Zay Péter gondolta úgy, hogy fegyvereket kell küldeni a szomszédba, hanem Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke is ezt mondta. A PestiTV vezető szerkesztője szerint nyilvánvaló, hogy Fekete-Győr nem jelentkezne önkéntesként a seregbe. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő elmondta továbbá:

PestiSracok facebook image

Az Európai Unió gázellátásának fele Oroszországból jön

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor a kárpátaljai magyarokat is sértegette, amikor azt mondta, hogy már nem kell átjönniük leadni a voksukat a Fideszre, hiszen már itt vannak. Menczer Tamás szerint a baloldal most ugyanazt csinálja, mint amit a migráció és a koronavírus-járvány alatt is csináltak. Álhírekkel támadják a kormányt és zűrzavart akarnak kelteni.

Az energiaválság mellett sem szabad ugyanakkor elmenni, ezért stratégiai okai is vannak annak, hogy szeretnénk kimaradni ebből a háborúból, hiszen az oroszokkal kötött megállapodás biztosít Magyarországnak olcsó gázt. Karácsony Gergely párttársa, Kocsis-Cake Olivio ennek ellenére a minap arról beszélt, hogy el kellene zárni az orosz gázcsapokat. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos viszont felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem csak nekünk, hanem egész Európának fontos a gázellátás szempontjából. Ferencz Orsolya elmondta:

A novemberben kirobbant energiaválságot tovább mélyíti a háború. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletág vezetője elmondta, egyelőre nem látni, hogy milyen súlyosak a következmények. Hortay Olivér hozzátette:

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Európa kitettsége hatalmas, ami a földgáz piacot érinti, ugyanis az unió éves energiaigénye az 540 milliárd köbméter, amiből 400 milliárdot importál. Ennek a fele pedig Oroszországból érkezik.

A magyar rezsicsökkentés viszont már 10 éve kiállja az idő próbáját - erről már Németh Szilárd beszélt. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára elmondta:

A háborús helyzetet és az energiaválságot Bohár Dániel az Alapjogokért Központ vezető elemzőjével beszélte meg a stúdióban. Tóth Erik szerint a jobboldali kormányok alatt már többször is tapasztalhattunk válságokat, de ilyenkor mutatkozik meg, hogy milyen fontos a stabilitás. Mint fogalmazott:

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.