Akciócsoportot működtettek a szlovákok a nemzetiségi alapú földelkobzásokra
A Szlovák Földalap konkrét akciócsoportot működtetett, amelyek gyorsított eljárásban kutatták fel és bírálták el a nemzetiségi alapon elkobozható földeket – derült ki abból az interjúból, amelyet Bugár Viktor szakjogásszal készített nemrégiben a ma7.sk felividéki hírportál. Mint ismert, Szlovákiát már az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta a Beneš-dekrétumok alkalmazása miatt, ennek dacára az utóbbi években tovább folytatódtak a földelkobzások, amelyek kizárólag a kisebbségeket érintették. Hiába állítja Szlovákia, hogy a szélső nacionalista Beneš-dekrétumok már pusztán a múlt részét képezik, a gyakorlatban az azokra való hivatkozással bárkinek elvehették/elvehetik a földjeit, ha kiderül, hogy felmenőit egyszer már az ország ellenségének nyilvánította az állam, pusztán azért, mert magyarok voltak.
A Beneš-dekrétumok ma is élnek Szlovákiában, és erre alapozva csak az utóbbi években számtalan földelkobzásra került sor, amely egyértelműen nemzetiségi alapon működött, azaz kifejezetten a felvidéki magyarságra és németségre irányult. Bugár Viktor szakjogász, aki részt vett a Beneš-dekrétumok ma is élő hatását megfékező törvénytervezet kidolgozásában valamint azon a megbeszélésen, amely a Szlovák Földalap vezetősége és felvidéki magyar politikusok között zajlott márciusi megbeszélésen, a ma7.sk-nak adott interjúban számolt be a botrányos ügy kellemetlen részleteiről. Az interjúban kifejtette, a Szlovák Földalap konkrét akciócsoportot működtetett a földek nemzetiségi alapú elkobzására, amelyek példátlan gyorsasággal hoztak döntéseket a 2019-2021 közötti időszakban. Bugár Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szlovák állam a Pozsony környéki elkerülőutak kapcsán kaphatott vérszemet, hiszen így a Beneš-dekrétumokon alapuló törvények alapján ingyen el lehetett venni a tulajdonosok földjeit, nem kellett a kisajátításért pénzt kifizetni, nem elhanyagolható körülmény, hogy ezt nemzetiségi alapon művelték.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta Szlovákiát a Beneš-dekrétumok alkalmazása miatt
Mint arról portálunk is több alkalommal is beszámolt, a Beneš-dekrétumok felvidéki magyarsággal szembeni alkalmazása már akár egész Európa figyelmét is felkelthette volna, köszönhetően az Emberi Jogok Európai Bírósága Szlovákiát elítélő döntésének, amelyet egy magyar panaszos, Bosits Mihály ügyében hozott. Az eset pikantériája, hogy a földelkobzás áterőltetése szlovák ügyészi támogatást is kapott. A döntést követően alig egy hónap kellett csak hozzá, hogy újabb „Beneš-csontváz” hulljon ki a szekrényből, amikor kiderült, hogy az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya nyomvonalán fekvő, több millió eurót érő telkeket hasonló logika mentén kobozta el a Szlovák Földalap.
A szlovák állami hivatal ráadásul az utóbbi években is zavartalanul folytatta tovább a nemzetiségi alapú földelkobzásokat, a Földalap idén napvilágot látott 2020-as éves jelentéséből ugyanis kiderült, hogy 2019-től hatszáz javaslatot nyújtottak be a ROEP-eljárásban elkövetett hibákra hivatkozva. A Földalap jelentéséből kiderül továbbá, hogy 2020-ban 338 parcella és 132 hektárnyi terület tulajdonviszonya változott meg az állam javára, kivétel nélkül magyarlakta vidékeken. 2019 és 2020 között pedig további 651 parcella és 260 hektár került az alaphoz. 2021-ben 340 hektárnyi területtel lett gazdagabb a Szlovák Földalap.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Szlovák Földalapot a Szlovák Nemzeti Párt politikusai irányították, akik ráadásul olyan gátlástalan korrupciót folytattak az intézményben, hogy arra a szlovák Országos Bűnügyi Hivatal is felfigyelt, és őrizetbe is vett közülük néhányat.
Előnyt élvezett a földelkobzás
Innentől érdekes a ma7.sk által készített interjú Bugár Viktorral, aki részletesebb információkkal is szolgált arról a tárgyalásról, amely a felvidéki magyar pártok és a Szlovák Földalap között zajlott a napokban, miután az intézmény 2020-as botrányos jelentése a földelkobzásokról napvilágra került. A szakjogász az interjúban elöljáróban felidézte, a szlovák rendszerváltást követően fogadták el azt a törvényt, amelynek célja, hogy ne legyen tisztázatlan tulajdonviszonyú föld Szlovákiában. Ekkor hozták létre az úgynevezett ROEP-eljárást (Register obnovenej evidencie parciel – A parcellák megújított regisztere), amely a harminc éven keresztül hanyagul kezelt telekkönyvi bejegyzésekben volt hivatott rendet vágni.
A ROEP-eljárások keretében a fellelhető iratok alapján keresték meg a legutolsó tulajdonost és vezették fel a tulajdoni lapokra. Már ekkor előkerültek konfiskációs határozatok is, s ezek alapján a szlovák állam jelentős földterületekhez jutott. Ez elsősorban a déli járásokra volt jellemző, illetve, ahol magyar vagy német ajkú emberek éltek
– fogalmazott Bugár Viktor, hozzátéve, a konfiskációs iratok a Beneš-dekrétumok alapján, nemzetiségi alapon fosztották meg földjeiktől tulajdonosokat, amelyet a Földalap valós alkalmazható jogi keretnek tekintett. Az említett hivatal valódi vérszemet azonban a Pozsonyból Dunaszerdahely felé vezető autópálya, illetve a Pozsonyt elkerülő körgyűrű építési munkálatai kapcsán kaphatott, mivel a szlovák állam óriási összegeket spórolhatott azáltal, hogy az értékes földeket a kisajátítási díj megfizetése helyett egyszerűen elvette a tulajdonostól. Mint a szakjogász felhívta a figyelmet:
a Szlovák Földalapnál egy külön részleg jött létre, amelynek fő feladata a konfiskációs határozatok előkerítése volt, illetve, hogy ezeket a határozatokat összehasonlítsák a mostani tulajdonlapokkal, azaz, hogy találnak-e a konfiskációs határozaton, illetve a tulajdonlapokon megegyező neveket.
A részleg levéltárakban kutatta fel a konfiskációs határozatokat, majd megpróbált hozzá tulajdonost is találni, és ha egyező névre leltek, már foganatosították is az elkobzást a szlovák állam javára. Mint Bugár Viktor megjegyezte, a mezőgazdaságban éveket kell várniuk a gazdáknak egy-egy bérleti szerződés elintézésére, a konfiskációs határozatoknak viszont százai lettek felkutatva, beadva, átíratva, azaz, a konfiskációs ügyek előnyt élveztek.
Eljárási hiba
A szakjogász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, Ján Maroš, a Földalap jelenlegi vezetője felfüggesztette a nemzetiségi alapú kisajátítást, egyúttal a részleg működését is, bár az intézmény továbbra is, mint korábbi eljárási hibák korrigálásaként beszél a földelkobzásokról. Mint megjegyezte, a Szlovák Földalapnál
nem szeretnék, ha nemzetiségi alapú elkobzások történnének, de a fő feladatuk továbbra is az, hogy őrizzék a szlovák állam vagyonát, és ha úgy látják, a kataszteri nyilvántartásban hiba van, akkor azt kijavíttassák.
Vezető kép: MTI/ Komka Péter
