Pesti Srácok

Ifj. Lomnici Zoltán a Plebejus Polbeatben alaposan leforrázta a magyarokat a nácik utolsó csatlósaként ábrázoló Róna Pétert (videó)

A jobboldal és a nácizmus közé egyenlőségjelet tenni anakronisztikus, politológiai értelemben is hibás és hétköznapi értelemben sem állja meg a helyét – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Plebejus Polbeatben annak kapcsán, hogy a baloldal köztársaságielnök-jelöltje, Róna Péter beszédében azt mondta, hogy a magyarok a náci Németország csatlósai voltak. A műsor további részében (Kroó Zitával, Stefka Istvánnal és Huth Gergellyel beszélgetve) szó volt az ukrán–orosz háborúról és arról is, hogy Márki-Zay Péter kampányát a párttörvényt megkerülve, külföldről finanszírozhatják.

A baloldali összefogás köztársaságielnök-jelöltje, Róna Péter beszédében a többi között azt mondta, hogy Magyarország egy véres háború közelében van, amelyet egy olyan hatalom indított el, amelyhez a kormányt „szoros baráti kapcsolatok fűzik”. Majd azzal vádolta meg a magyarságot, hogy a náci Németország „csatlósaként” a végsőkig kitartott a németek mellett, de ezt a történelmi hibát szerinte nem szabad megismételni, hiszen már az egész világ elítéli Oroszországot. Róna Pétert azonban még sajátjai között sem szavazta meg mindenki.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint mi, magyarok nem voltunk a nácik csatlósai, ahogyan azt Róna Péter gondolja. A baloldal azért tér vissza ehhez a toposzhoz újra és újra, mert volt egy időszak, amit az alaptörvény úgy rögzít, hogy Magyarország elveszítette szuverenitását, és ott valóban voltak hazánkban is nemzetszocialisták, akiket ma már Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje képvisel. Az alkotmányjogász kiemelte:

PestiSracok facebook image

Hozzátette ifj. Lomnici azonban azt is, hogy ma a parlamentben valóban van egy párt, amelynek van egy ilyen szempontból sötét múltja. Leszögezte:

A PestiSrácok.hu újságírója, Kroó Zita nem tulajdonít különösebb jelentőséget már annak, hogy a baloldal putyinistának vagy épp nácinak bélyegzi a magyarokat és megfeledkezik arról, hogy egy köztársasági elnöknek minden magyart kellene képviselnie:

Stefka István szerint a legmélyebben el kell határolódni ettől a kijelentéstől. Azt, hogy a baloldal Róna Pétert jelölte erre a posztra, az önmagában jelzi a zűrzavart azon az oldalon:

A Plebejus Polbeatet minden csütörtökön este hét órakor rögzítjük az R56 Szabadságharcos Sörözőben (II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél) nézőink bevonásával. Az adás szombat este nyolckor látható a Pesti TV műsorán, majd visszanézhető a pestitv.pestisracok.hu oldalon.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.