Pesti Srácok

Szili Katalin: tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak (PS-interjú)

Szili Katalin: tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak (PS-interjú)

El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak – fogalmazott portálunknak Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerkesztésében nemrégiben megjelent Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete éppen a kárpátaljai magyarság problémáit, jogi lehetőségeit vette górcső alá, az orosz támadás miatt előállt világpolitikai helyzet azonban talán mindent felülírt a magyar nemzetpolitikában.

Nemrégiben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete, amely a kárpátaljai magyar kisebbség problémáit, jogi lehetőségeit vázolja fel. A kötet még egy olyan békebeli pillanatban adták közre, amikor Ukrajna az EU-, illetve a NATO-csatlakozást fontolgatta, és amelyet azóta teljesen felülírt Oroszország támadása. A kötet szerkesztőjét, Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat kérdeztük arról, mennyiben kell átértékelni Magyarország nemzetpolitikai koncepcióját az orosz agresszió fényében.

A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete. Fotó: MTI

Hogyan hat a háborús feszültség a Kárpátalján élő kisebbségekre; nem kell-e attól tartani, hogy egy elvándorlási hullám tovább apasztja a kárpátaljai magyarság számát?

PestiSracok facebook image

Most az emberek, a családok biztonsága a legfontosabb. Az alapelv ugyan a szülőföldön maradás, a boldogulás biztosítása, de a jelenlegi fenyegetett helyzet felülír mindent, hiszen az ott élő honfitársaink életének megvédése kell, hogy legyen az elsődleges szempont.

Milyen jogi eszközökben bízhat a magyar kisebbség védelme érdekében?

Az Ukrajnában, szülőföldjén kisebbségben élő magyar közösség védelmének kérdése az oktatási törvény 2017-es módosításával került ismét a figyelem középpontjába, ugyanis ezzel jelentős jogszűkítések léptek hatályba. Tudvalévő, hogy ezzel elsősorban az Ukrajnában élő legnagyobb, azaz orosz kisebbséget célozták, de ez az összes többi, így a magyar kisebbséget is hátrányosan érintette. Minden nemzetközi szintet fel kell használnunk ahhoz, így a többi között az EBESZ, az ET, az EU különböző fórumait is, hogy a kérdést folyamatosan melegen tartsuk, hiszen Ukrajna az EU társult tagja. Jelenleg azonban a humanitárius segítség az elsődleges.

A nemrégiben kiadott kárpátaljai kisebbségvédelemmel foglalkozó összefoglaló nem tartalmazott háborús forgatókönyvet. Úgy tűnik, még annyira sem biztonságos a világ, mint amennyire a kisebbségi problémák ellenére gondolhattuk? Át kell értékelni a kisebbségpolitikát, van az orosz-ukrán konfliktusnak kisebbségvédelmi tanulsága?

A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz, amelynek első része a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogaival foglalkozik, az utóbbi hetekben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában, az én szerkesztésemben. Szerettük volna közérthető módon összefoglalni azokat a hatályos jogszabályokat, amelyek a közösségeink életét befolyásolják, érintik. Ez egyrészt jó lehetőséget biztosít az EU-s szabályoknak való megfeleltetésre, másrészt a tendenciák elemzésére. Az Ukrajnában folyó események az Alaptörvényben is rögzített egymás iránti felelősségvállalás gyakorlati teendőit állítják előtérbe; amiben tanulságot adhat, az az, hogy a gyűlölet, a békétlenség sehova nem vezet.

Hazánk eddig több mint százezer menekültet fogadott Ukrajnából. A két nemzet viszonyát azonban az utóbbi időben jelentősen elmérgesítette a kárpátaljai magyarokkal szembeni erőszakos, nacionalista politika és közbeszéd. Hogyan kerülhető el, hogy ilyen vészhelyzet idején felülírjuk negatív tapasztalatainkat?

A kárpátaljaiak számára, nemzetiségtől függetlenül, mi vagyunk az első biztonságos ország. Túl azon, hogy nyilván ez érzelmileg sem mindegy, a jogszabályokat minden esetben be kell tartani. Ezen kívül pedig történelmi okokból számosan rendelkeznek rokonokkal, barátokkal országunkban, adott esetben állampolgársággal.

Hogyan ítéli meg a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét, jövőjét? Mire számítanak, mire számíthatnak?

Remélem, mielőbb rendeződik a helyzet. El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak.

A sorozat első kötetében a szerzők, Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatta be. Magának a könyvsorozatnak a célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen a jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. A kötet innen is letölthető.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.