Pesti Srácok

Szili Katalin: tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak (PS-interjú)

Szili Katalin: tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak (PS-interjú)

El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak – fogalmazott portálunknak Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerkesztésében nemrégiben megjelent Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete éppen a kárpátaljai magyarság problémáit, jogi lehetőségeit vette górcső alá, az orosz támadás miatt előállt világpolitikai helyzet azonban talán mindent felülírt a magyar nemzetpolitikában.

Nemrégiben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete, amely a kárpátaljai magyar kisebbség problémáit, jogi lehetőségeit vázolja fel. A kötet még egy olyan békebeli pillanatban adták közre, amikor Ukrajna az EU-, illetve a NATO-csatlakozást fontolgatta, és amelyet azóta teljesen felülírt Oroszország támadása. A kötet szerkesztőjét, Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat kérdeztük arról, mennyiben kell átértékelni Magyarország nemzetpolitikai koncepcióját az orosz agresszió fényében.

A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete. Fotó: MTI

Hogyan hat a háborús feszültség a Kárpátalján élő kisebbségekre; nem kell-e attól tartani, hogy egy elvándorlási hullám tovább apasztja a kárpátaljai magyarság számát?

PestiSracok facebook image

Most az emberek, a családok biztonsága a legfontosabb. Az alapelv ugyan a szülőföldön maradás, a boldogulás biztosítása, de a jelenlegi fenyegetett helyzet felülír mindent, hiszen az ott élő honfitársaink életének megvédése kell, hogy legyen az elsődleges szempont.

Milyen jogi eszközökben bízhat a magyar kisebbség védelme érdekében?

Az Ukrajnában, szülőföldjén kisebbségben élő magyar közösség védelmének kérdése az oktatási törvény 2017-es módosításával került ismét a figyelem középpontjába, ugyanis ezzel jelentős jogszűkítések léptek hatályba. Tudvalévő, hogy ezzel elsősorban az Ukrajnában élő legnagyobb, azaz orosz kisebbséget célozták, de ez az összes többi, így a magyar kisebbséget is hátrányosan érintette. Minden nemzetközi szintet fel kell használnunk ahhoz, így a többi között az EBESZ, az ET, az EU különböző fórumait is, hogy a kérdést folyamatosan melegen tartsuk, hiszen Ukrajna az EU társult tagja. Jelenleg azonban a humanitárius segítség az elsődleges.

A nemrégiben kiadott kárpátaljai kisebbségvédelemmel foglalkozó összefoglaló nem tartalmazott háborús forgatókönyvet. Úgy tűnik, még annyira sem biztonságos a világ, mint amennyire a kisebbségi problémák ellenére gondolhattuk? Át kell értékelni a kisebbségpolitikát, van az orosz-ukrán konfliktusnak kisebbségvédelmi tanulsága?

A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz, amelynek első része a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogaival foglalkozik, az utóbbi hetekben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában, az én szerkesztésemben. Szerettük volna közérthető módon összefoglalni azokat a hatályos jogszabályokat, amelyek a közösségeink életét befolyásolják, érintik. Ez egyrészt jó lehetőséget biztosít az EU-s szabályoknak való megfeleltetésre, másrészt a tendenciák elemzésére. Az Ukrajnában folyó események az Alaptörvényben is rögzített egymás iránti felelősségvállalás gyakorlati teendőit állítják előtérbe; amiben tanulságot adhat, az az, hogy a gyűlölet, a békétlenség sehova nem vezet.

Hazánk eddig több mint százezer menekültet fogadott Ukrajnából. A két nemzet viszonyát azonban az utóbbi időben jelentősen elmérgesítette a kárpátaljai magyarokkal szembeni erőszakos, nacionalista politika és közbeszéd. Hogyan kerülhető el, hogy ilyen vészhelyzet idején felülírjuk negatív tapasztalatainkat?

A kárpátaljaiak számára, nemzetiségtől függetlenül, mi vagyunk az első biztonságos ország. Túl azon, hogy nyilván ez érzelmileg sem mindegy, a jogszabályokat minden esetben be kell tartani. Ezen kívül pedig történelmi okokból számosan rendelkeznek rokonokkal, barátokkal országunkban, adott esetben állampolgársággal.

Hogyan ítéli meg a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét, jövőjét? Mire számítanak, mire számíthatnak?

Remélem, mielőbb rendeződik a helyzet. El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak.

A sorozat első kötetében a szerzők, Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatta be. Magának a könyvsorozatnak a célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen a jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. A kötet innen is letölthető.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.