Pesti Srácok

Szili Katalin: tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak (PS-interjú)

Szili Katalin: tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak (PS-interjú)

El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak – fogalmazott portálunknak Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerkesztésében nemrégiben megjelent Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete éppen a kárpátaljai magyarság problémáit, jogi lehetőségeit vette górcső alá, az orosz támadás miatt előállt világpolitikai helyzet azonban talán mindent felülírt a magyar nemzetpolitikában.

Nemrégiben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete, amely a kárpátaljai magyar kisebbség problémáit, jogi lehetőségeit vázolja fel. A kötet még egy olyan békebeli pillanatban adták közre, amikor Ukrajna az EU-, illetve a NATO-csatlakozást fontolgatta, és amelyet azóta teljesen felülírt Oroszország támadása. A kötet szerkesztőjét, Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat kérdeztük arról, mennyiben kell átértékelni Magyarország nemzetpolitikai koncepcióját az orosz agresszió fényében.

A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete. Fotó: MTI

Hogyan hat a háborús feszültség a Kárpátalján élő kisebbségekre; nem kell-e attól tartani, hogy egy elvándorlási hullám tovább apasztja a kárpátaljai magyarság számát?

PestiSracok facebook image

Most az emberek, a családok biztonsága a legfontosabb. Az alapelv ugyan a szülőföldön maradás, a boldogulás biztosítása, de a jelenlegi fenyegetett helyzet felülír mindent, hiszen az ott élő honfitársaink életének megvédése kell, hogy legyen az elsődleges szempont.

Milyen jogi eszközökben bízhat a magyar kisebbség védelme érdekében?

Az Ukrajnában, szülőföldjén kisebbségben élő magyar közösség védelmének kérdése az oktatási törvény 2017-es módosításával került ismét a figyelem középpontjába, ugyanis ezzel jelentős jogszűkítések léptek hatályba. Tudvalévő, hogy ezzel elsősorban az Ukrajnában élő legnagyobb, azaz orosz kisebbséget célozták, de ez az összes többi, így a magyar kisebbséget is hátrányosan érintette. Minden nemzetközi szintet fel kell használnunk ahhoz, így a többi között az EBESZ, az ET, az EU különböző fórumait is, hogy a kérdést folyamatosan melegen tartsuk, hiszen Ukrajna az EU társult tagja. Jelenleg azonban a humanitárius segítség az elsődleges.

A nemrégiben kiadott kárpátaljai kisebbségvédelemmel foglalkozó összefoglaló nem tartalmazott háborús forgatókönyvet. Úgy tűnik, még annyira sem biztonságos a világ, mint amennyire a kisebbségi problémák ellenére gondolhattuk? Át kell értékelni a kisebbségpolitikát, van az orosz-ukrán konfliktusnak kisebbségvédelmi tanulsága?

A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz, amelynek első része a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogaival foglalkozik, az utóbbi hetekben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában, az én szerkesztésemben. Szerettük volna közérthető módon összefoglalni azokat a hatályos jogszabályokat, amelyek a közösségeink életét befolyásolják, érintik. Ez egyrészt jó lehetőséget biztosít az EU-s szabályoknak való megfeleltetésre, másrészt a tendenciák elemzésére. Az Ukrajnában folyó események az Alaptörvényben is rögzített egymás iránti felelősségvállalás gyakorlati teendőit állítják előtérbe; amiben tanulságot adhat, az az, hogy a gyűlölet, a békétlenség sehova nem vezet.

Hazánk eddig több mint százezer menekültet fogadott Ukrajnából. A két nemzet viszonyát azonban az utóbbi időben jelentősen elmérgesítette a kárpátaljai magyarokkal szembeni erőszakos, nacionalista politika és közbeszéd. Hogyan kerülhető el, hogy ilyen vészhelyzet idején felülírjuk negatív tapasztalatainkat?

A kárpátaljaiak számára, nemzetiségtől függetlenül, mi vagyunk az első biztonságos ország. Túl azon, hogy nyilván ez érzelmileg sem mindegy, a jogszabályokat minden esetben be kell tartani. Ezen kívül pedig történelmi okokból számosan rendelkeznek rokonokkal, barátokkal országunkban, adott esetben állampolgársággal.

Hogyan ítéli meg a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét, jövőjét? Mire számítanak, mire számíthatnak?

Remélem, mielőbb rendeződik a helyzet. El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak.

A sorozat első kötetében a szerzők, Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatta be. Magának a könyvsorozatnak a célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen a jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. A kötet innen is letölthető.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)