Pesti Srácok

Vasvári Pál kopjafájánál tisztelegtek a szabadságharc hősei előtt Pestszentimrén

Vasvári Pál kopjafájánál tisztelegtek a szabadságharc hősei előtt Pestszentimrén

Különleges ünnepségre került sor Pestszentimrén március 15-e tiszteletére. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik olyan hőse – Vasvári Pál – kopjafájánál emlékeztek történelmünk jeles eseményére, aki mára talán kissé talán elfeledett alakja lett a márciusi ifjaknak.

Pestszentimrén már komoly hagyománya van annak, hogy a református templom kertjében lévő Vasvári-kopjafánál zajlik le a nemzeti oldal megemlékezése. Ez nagyon helyesen van így, ugyanis Vasvári Pál személyét talán kevésbé szoktuk felidézni, amikor az 1848-as hősökről beszélünk. Pedig a Petőfinél három évvel fiatalabb Vasvári igazi polihisztor volt. Íróként, történészként, filozófusként is nagy jövő előtt állt, ám a haza és a szabadság iránti elköteleződése minden mást felülírt. A jobbágy és görögkatolikus lelkész felmenőkkel is rendelkező fiatalember Fejér Pál néven született Tiszabűdön, amely a tiszavasvári járás központi települése volt. Szülőföldjéhez való kötődését ékesen jelezte, hogy amikor nevet változtatott, szűkebb pátriája nevét vette fel, így lett Vasvári a családi neve.

1843-ban kezdte meg tanulmányait a pesti egyetemen, ahol történelmet hallgatott. Az évek múlásával vezető személyiséggé nőtte ki magát az egyetemen, így amikor meglegyintette a pesti ifjakat a forradalom szele, Vasvári már a legelső sorban volt jelen az események sodrában. Kulcsszerepet vállalt a 12 pont megfogalmazásában, majd később a népgyűlés elé terjesztésében is. A forradalom győzelme és a Batthyány-kormány kinevezését követően tagja lett a Közcsendi Bizottmánynak és volt belügyminisztériumi fogalmazó, majd pénzügyminisztériumi titkár is. Amikor Jellasics csapatai betörtek az ország nyugati részébe, Vasvári is részese a megszervezett védekezésnek és futárként hozza-viszi a híreket. Később csapatparancsnok lesz, majd 1849 elején Bihar, Szabolcs és Szatmár megyékben őt nevezték ki a szerveződő magyar csapatok parancsnokává. A Rákóczi-szabadcsapat élén éri utol a végzet, amikor 1849. július 6-án a román felkelőkkel vívott harcban elesett.

Dr. Lévai István Zoltán országgyűlési képviselőjelölt (Fidesz-KDNP) a koszorúzás előtt. Fotó: Kucsera Viktória Anita
Lévai István Zoltán országgyűlési képviselőjelölt (Fidesz-KDNP) a koszorúzás előtt. Fotó: Kucsera Viktória Anita
PestiSracok facebook image

Vasvári Pál kopjafájánál ezúttal Lévai István Zoltán, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltje és Kovács Vilmos honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Lévai István Zoltán emlékező beszédében kiemelte, hogy a múlt ismerete nagyon fontos. Egyrészt máig aktuális üzeneteket képes hordozni számunkra, másrészt hozzásegíthet bennünket ahhoz is, hogy ne kövessünk el újra olyan hibákat, amelyekre korábban már ráfizettünk.

Lévai István Zoltán az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kiemelte, hogy nagyon fontos a béke megőrzése, a felelősségteljes politizálás, amelyet az Orbán-kormány folytat. A közelgő választásokra utalva pedig érdekes párhuzamot állított fel a Batthyány-kormány időszakának parlamentje és a jelenlegi országgyűlés között. Kiemelte, hogy amikor 1848 nyarán Kossuth Lajos pénzügyminiszter az országgyűlés támogatását kérte a kétszázezer főnyi magyar hadsereg felállításához, az ellenzék egységesen támogatta ezt a kérést.

– tette fel a költői kérdést a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje.

Dr. Kovács Vilmos honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. Fotó: Kucsera Viktória Anita
Kovács Vilmos honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. Fotó: Kucsera Viktória Anita

Kovács Vilmos honvéd ezredes beszédében kiemelte, hogy bátran fordulhatunk a forradalom- és szabadságharc szellemisége, a honvédek bátorsága, vagy a március ifjak lelkesedése felé.

A Kovács Vilmos által említett zsinórmértéket jelentheti az utókor számára annak a Vasvári Pálnak a nemzeti elkötelezettsége és áldozatvállalása is, aki életét adta a magyar szabadságért.

Vezető kép: Lévai István Zoltán a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltje ünnepi beszédet mond Vasvári Pál kopjafájánál 2022. március 13-án Pestszentimrén. Fotó: Kucsera Viktória Anita

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.