Pesti Srácok

Ma teszik le esküjüket az ötödik Orbán-kormány miniszterei

Ma teszik le esküjüket az ötödik Orbán-kormány miniszterei

Május 24-én kedden, a napirend szerint körülbelül délután négykor teszik le esküjüket az Országgyűlés előtt az ötödik Orbán-kormány miniszterei. A május 16-i plenáris ülésen a kormánypárti többség elfogadta az új minisztériumi struktúrát. Orbán Viktor miniszterelnök már megtette javaslatát az új kormány összetételére is, amely szerint tizenegy minisztérium és tizennégy miniszter kezdi el a munkáját a mai naptól. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök nevezi ki. A keddi ülésnapon Orbán Viktor felszólalását követi majd a miniszterek bemutatása, illetve az eskütétel. A miniszterek kinevezését és eskütételét megelőzően hat napirendi pontot tárgyal az Országgyűlés; többek között sor kerül az Alaptörvény újabb módosítására. A benyújtott javaslat – ha kétharmados többséggel megszavazzák a képviselők – a novemberi hatálybalépést követően lehetőséget ad a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen, ha a szomszédos országban háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn.

Délelőtt tizenegykor veszi kezdetét az Országgyűlés plenáris ülése, amelyen a napirend szerint négy kérdésben tartanak szavazást, majd az interpellációkat követően megválasztják a bizottságok tisztségviselőit és tagjait. A délutáni órákban Orbán Viktor miniszterelnök felszólalását követően, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kinevezi az új kormány minisztereit, akik esküt tesznek az Országgyűlés előtt.

Új minisztériumi struktúrához új hatáskörök

Első napirendi pontként a minisztériumi struktúra átalakításához szükséges törvénymódosításról szavaznak majd. Az új struktúráról, benne az új minisztériumok hatásköréről szóló parlamenti vitában a javaslat egyik előterjesztője Kocsis Máté, a Fidesz frakciójának vezetője. Az új kormányszerkezet megfelel a választói elvárásoknak, a magyar nemzet érdekeinek, és megfelelő a Magyarország előtt álló kihívások leküzdéséhez, a világban bekövetkező változásokhoz. Az új minisztériumok felsorolását nagy többséggel már el is fogadták a képviselők; most a feladatkörük, hatáskörök meghatározásához szükséges törvénymódosításokról döntenek.

PestiSracok facebook image

Mint ismert, megszűnik az Emberi Erőforrások Minisztériuma; feladatai részben az újonnan megalakuló Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, részben más tárcákhoz kerülnek. Létrejön továbbá egy új minisztérium az építési és beruházási feladatok koordinálására, amelyet Lázár János vezethet majd. Az ellenzék számtalan kritikával illette az új struktúrát: szerintük elfogadhatatlan például, hogy nem lesz önálló oktatási és egészségügyi tárca. Az utóbbi feladatkör egyébként a belügyhöz kerül. Sajtóhírek szerint az egészségügyért felelős államtitkár az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese, Takács Péter lehet.

Megszűnik a Covid miatt kihirdetett, Alaptörvénybe kerülhet a háborús veszélyhelyzet

Második napirendi pontként a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos szabályozási kérdésekről szavaznak, majd harmadik napirendi pontként egy, még a minisztériumi struktúraátalakításnál is megosztóbb téma következik: az alaptörvény újabb módosítása. Ez lesz Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása. A javaslat az 53. cikk első bekezdését érinti. Az alaptörvény szerint „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” esetén hirdethetett veszélyhelyzetet. Ez a szöveg, most kiegészül a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával. A módosítás, amennyiben kétharmados többséggel megszavazzák, november elsején lép hatályba.

A módosítást egyetlen ellenzéki párt sem támogatta; az ellenzéki frakciók vezetői a vitában visszaélésekkel riogattak, mert szerintük a kormánynak egy „biankó felhatalmazás kell”, mivel már nincs Covid, most itt a háború. Az alaptörvény-módosítást beterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter szerint azonban a szomszédban zajló háború miatt biztosítani kell a hatékony és gyors reagálás lehetőségét; ezt teszi lehetővé szükség esetén egy háborús veszélyhelyzet kihirdetése.

Felállnak az új bizottságok

Negyedik napirendi pontként a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szavaznak, végül az interpellációk és a bizottsági tagok, illetve tisztségviselők megválasztása következik. Legkorábban délután négytől kezdődhet a miniszterek kinevezése, illetve eskütétele, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök felszólalása és az általa felkért, jelölt miniszterek bemutatása előz meg.

Tizenegy minisztérium, tizennégy miniszter

Mint ismert, összesen tizennégy miniszterrel működik majd az ötödik Orbán-kormány:

  • Semjén Zsolt – általános miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyház-diplomáciáért felelős miniszter;
  • Nagy István – agrárminiszter;
  • Pintér Sándor – belügyminiszter;
  • Lázár János – építési és beruházási miniszter;
  • Szalay-Bobrovniczky Kristóf – honvédelmi miniszter;
  • Varga Judit – igazságügyi miniszter;
  • Csák János – kulturális és innovációs miniszter;
  • Szijjártó Péter – külgazdasági és külügyminiszter;
  • Rogán Antal – a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője;
  • Gulyás Gergely – Miniszterelnökséget vezető miniszter;
  • Varga Mihály – pénzügyminiszter;
  • Palkovics László – technológiai és ipari miniszter;
  • Nagy Márton – gazdaságfejlesztési miniszter;
  • Navracsics Tibor – területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Lázár János és Navracsics Tibor között szoros együttműködés várható. A két új miniszter hétfőn már közös fotót posztolt a közösségi médiában.

– olvasható a közös fotó melletti szövegben.

Fotó: Navracsics Tibor Facebook-oldala

Vezető kép: Orbán Viktor eskütétele. Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.