Visszaélhettek a gyülekezési joggal a tüntetők, Tényi István az ügy kivizsgálását kéri a nyomozóhatóságtól
A gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés gyanúja, továbbá közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett gyanúja miatt tett bejelentést Tényi István a katás tüntetéseken történtek miatt.
Gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés gyanúja, közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett gyanúja miatt tett bejelentést Tényi István ismeretlen elkövető ellen a katázó futárok tüntetése miatt, ami korlátozta a 4-es és 6-os villamosok közlekedését. Véleménye szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott bejelentés szerint a gyülekezési szabadság az egyéneknek azt a jogát védi, hogy másokkal a közügyekben kinyilváníthassák a véleményüket; a kommunikációs jogok közé tartozik, amelyek érvényesülése a személyiség szabad kibontakozásának feltétele.
A gyülekezési jog alapján megtartott 4 rendezvény elválaszthatatlanul kapcsolódnak a demokratikus nyilvánosság értékéhez, e rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. A békés rendezvények a politikai és társadalmi rend, a képviseleti szervek legitimitásának megszilárdítása szempontjából is értéket jelentenek. A tüntetések, tiltakozó akciók a képviseleti szervek, a kormányzat és a közvélemény számára is jelzik a társadalomban megjelenő feszültségeket, lehetővé téve azt, hogy az illetékesek időben megfelelő lépéseket tegyenek a feszültségek okainak csökkentésére. Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl
– írja Tényi István. Hozzáteszi: a gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények célja az, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák, és közösen juttassák kifejezésre. Az ilyen rendezvények esetében ugyanakkor – lévén nem közterületen kell intézkedni – a rendőrség beavatkozási lehetősége is korlátozott. Attól függően, hogy a terület magánlakásnak minősül vagy sem, eltérő szabályok alapján mehet be a helyszínre, és léphet fel a rendőrség. Az ingatlan/terület jogszerű használójának/tulajdonosának hozzájárulása nélkül nehezen képzelhető el a rendezvény jogszerű volta.
A Legfelsőbb Bíróság (2012 óta Kúria) gyakorlata szerint annak elbírálása, hogy egy gyülekezés a Gytv. hatálya alá tartozik-e, első körben a rendőrség hatásköre, a döntéshozatal eljárási szabályait pedig a Ket. határozza meg, erre utal a Gytv. 10. §-a is
– írja Tényi István.
Az Alkotmánybíróság 3/2013. (II. 14.) AB határozatában vizsgálta meg alkotmányossági szempontból azokat az eseteket, amelyek során a rendőrség hatáskörének hiányára hivatkozva végzéssel elutasította a rendezvények bejelentését, mert azok helyszínéül szolgáló terület nem minősül közterületnek. Az ügyben a központi problematika az volt, hogy hatáskörhiány esetén a hatóság a kérelmet végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, döntésével szemben pedig fellebbezésnek van helye a Ket. szabályai szerint, míg ha a rendőrség az ügy érdemében határozatot hoz (megtiltja a rendezvényt), az ellen a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, vagyis csak ebben az esetben áll nyitva közvetlenül, rövid határidőkkel a bírói út
– emlékeztet. Hozzáteszi: az események kapcsán felmerülhet a közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett gyanúja.
Ennek eldöntéséhez az alábbi intézkedések megtétele szükséges: a rendőrség keresse meg a Budapesti Közlekedési Központot, hogy a villamosok és autóbuszok kapcsán a társaságot többletköltséggel járó hátrány érte-e. A járatok késése eredményezett-e közérdekű üzem működésének jelentős mértékű megzavarását?
– veti fel. Tényi István javaslata szerint a rendőrség keresse meg a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak érdekében, hogy a fenti időszakban volt-e olyan káreseti riasztás, amely során az adott területet kellett volna igénybe venni. A bejelentésben azt is indítványozza, hogy a rendőrség Tevékenységirányítási Központja adjon tájékoztatást arról, hogy az adott terület részleges lezárása hátráltatta-e a készenléti egységek (mentők, rendőrség, tűzoltóság) vonulását.(A Btk. 323. § (1) szerint, aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
Tényi István indítványozza, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Be. 380. § (1) bekezdése alapján az ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést. A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását is kérte a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott beadványban.
Fotó: Horváth Péter Gyula
/
PestiSrácok.hu
