Karácsony nem látja szívesen Budapesten a magyar hősöket, jobban szereti Göncz Árpádot és a BLM-et (Polbeat-videó!)
A semmirekellő Karácsony Gergely főpolgármester nem adott lehetőséget arra, hogy a fővárosban ünnepelje az ország a magyarok számára legsikeresebb, az 1952-es helsinki olimpia hetvenedik évfordulóját, ahol 16 aranyérmet szereztek sportolóink. A teszetosza Karácsony megtagadta azt is, hogy Budapesten avassák fel Melocco Miklós erre az eseményre készült szobrát, illetve előadják Döbrentei Kornél versét, és megtagadta egy nemzetközi hírnevet szerzett magyar labdarúgónak, Kű Lajosnak az emlékezés, az ünneplés lehetőségét. Végül is Székesfehérvár adott otthont ennek az országos eseménysorozatnak. Az R56 Sörözőben Stefka István és Dezse Balázs beszélgetett Kű Lajossal és Döbrentei Kornéllal a csúfos esetről, akik szerint a sportolóinknak meg kell kapniuk a megfelelő tiszteletet.
Stefka István rögtön a legelején elmondta véleményét Karácsony Gergelyről, aki szerinte nem látja szívesen a Szent István parkban Szent István szobrát, de bármikor emléket állít például Göncz Árpádnak. Ha folytatni akarjuk a listát, akkor itt említhetjük még a Baranyi Krisztina által kezdeményezett BLM-szobrot is.
Kű Lajos, az Aranycsapat Alapítvány elnöke kifejtette: 1952-ben a kommunista diktatúra legmélyén voltunk, mégis „ebből a börtönvilágból szabadulva” Helsinkiben a magyar csapat elkápráztatta az egész világot. Sajnálatosnak nevezte, hogy az emberek többsége nem ismeri Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó nevét, de azt bármikor meg tudja mondani, hogy kicsoda Győzike. Hozzátette: ezek az emberek meg kell, hogy kapják a megfelelő tisztességet, a sikereikről feltétlenül meg kell emlékezni. Elmondta azt is: a műalkotás, amit a megemlékezésen felavatnak majd, már készen van és összesen hét tonnát nyom. Melocco Miklós szobrászművész alkotása egy könyvespolcot ábrázol, rajta könyvekkel, tetején pedig egy álló, nagyobb nyitott könyvvel. E könyv lapjain olvashatóak majd a helsinki olimpia magyar hőseinek nevei.
Döbrentei Kornél, aki az alkalomra egy irodalmi eposzt írt, elmondta, hogy az idő Magyarországon is veszélyes, és már 70 év eltelt a dicsőséges esemény óta. Költeményében a művész azt fogalmazta meg többek között, hogy a magyarság a nehéz helyzetben mindig fel tud állni és csodát tud tenni, és ez fontos is, hiszen „ha nem fogunk össze, akkor egyenként levadásznak minket”. Döbrentei Kornél felháborodását fejezte ki, hogy Magyarország fővárosának teljhatalmú ura bármikor belegyalogol a magyarok büszkeségébe és önértékelésébe, és szerinte ami még ennél is rosszabb, az az, hogy mindezt büntetlenül teheti meg.
Mindenütt, ahol a magyarság tehetségéhez méltón felmutathatná magát, abban a pillanatban keresztbe fekszenek, tönkreteszik
– mondta.
Szóba került a főpolgármester mellett az ellenzék általános állapota, vagyis az, hogy a Momentum NOlimpia kampányának is az volt a lényege, hogy ők – Gyurcsány Ferenccel és Farkasházy Tivadarral együtt – rendszeresen annak szurkolnak, hogy a magyarok elbukjanak, és ne érjenek el sikereket a sportban és a világversenyeken (sem). Stefka István szerint a mai ellenzéki képviselők Rákosiék ivadékai, hiszen 1952-ben nekik is az volt az érdekük, hogy kiirtsák a magyar büszkeséget, és a magyar csapat a kommunista ármánykodás ellenére művelt csodát. Emlékeztetett arra is, hogy a kommunisták akkor is arra használták a sikert, hogy a szocializmus sikerének könyveljék el, ahogy Fekete-Győr András és Karácsony Gergely is ott ül mindig a lelátókon, és ha győz a csapat, akkor szinte a saját sikerüknek könyvelik el azt.
Melocco Miklós szobrászművész alkotása a Bregyó köz mellett található Olimpiai parkban állít majd emléket azoknak a magyar sportolóknak, akik 70 évvel ezelőtt tizenhat arany-, tíz ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek az ötkarikás játékokon.
Jöjjön el, találkozzunk egymással és kérdezzen Ön is legközelebb a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben (Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél) a Polbeat felvételén!
