Áder János: a szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája (VIDEÓ)
A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz problémája – fogalmazott a Corvinus egyetemen elhangzott előadásában Áder János. A volt köztársasági elnök, aki leköszönése után is folytatja a környezetvédelmi célú országos előadássorozatát, előadásában többek között kitért arra: a túlnépesedés odáig fajulhat, hogy 2050-re akár 10 milliárdnyian is élhetünk a Földön, az emberiség fele ráadásul vízhiányos területen. Kiemelte: a két legdurvább szennyező, azaz az USA és Kína szemléletváltozása nélkül lényegében nincs értelme a kibocsátás-csökkentésnek. Ehhez képest az USA a háború ürügyén felgyorsította palagáz- és palaolaj-kitermelését...
A „Magyarország szerepe a globális fenntarthatósági és klímafolyamatokban” című előadásában Áder János elöljáróban felidézte: a fejlődés akkor fenntartható, ha a három tartópillér, amelyen nyugszik – társadalmi, gazdasági, környezeti –, egyensúlyban van. Ha bármelyik megbicsaklik, az kihatással lesz a többire; egy gazdasági probléma így alakulhat át társadalmi feszültséggé. A volt köztársasági elnök kiemelte: a fenntarthatóság kérdését a legjobban a demográfiai változás befolyásolja. Mint kifejtette, az első világháború idején kétmilliárd volt a Föld lakossága, ahonnan a népességszám ugrásszerű emelkedésbe kezdett, és jelenleg 8 milliárdnál tart, de 2050-re akár a 10 milliárd főt is elérheti. Áder János megjegyezte: az emberi faj sok százezer évvel ezelőtti megjelenésétől az 1920-as évekig kétmilliárd fős lélekszámig szaporodott, az elmúlt száz évben azonban megháromszorozta a saját populációját. A növekvő népesség mellé pedig növekvő fogyasztás, energiaigény és urbanizáció társul. Kiemelte: fontos körülmény, hogy a népesség növekedésével arányosan
a vízfogyasztás a kétszeresére, az energiafogyasztás a háromszorosára bővült.
A volt köztársasági elnök hozzátette: 2022-re mintegy 2,5 milliárd ember él a Földön vízhiányos területeken, amelyek az Egyesült Államoktól Afrikán, Ausztrálián keresztül Kínáig sok helyen előfordulnak. Ugyanakkor 2050-re, amikor a lakosság 10 milliárd főre duzzad, annak fele fog vízhiányos régióban élni, és ez beláthatatlan következményekkel jár. Mint Áder János fogalmazott,
a szemünk előtt bontakozik ki a víz három drámája: a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája.
Van, ahol túl kevés, van, ahol túl sok a víz
Áder János arról is szólt: a probléma összetettségét jól mutatja, hogy ugyanabban az évben, amelyikben Szíriában polgárháborús helyzetet teremt az aszály, más országok gazdaságát éppen az árvízkárok rengetik meg. Mint megjegyezte, nem szabad elfelejteni, hogy a szíriai polgárháborút egy három éves, korábban soha nem tapasztalt aszálysorozat előzte meg, amelynek hatására az elszegényedett, nincstelenné vált gazdák a városokban kerestek munkát, miközben általánossá vált a víz- és élelmiszerhiány. A volt köztársasági elnök kiemelte: nemcsak a sok vagy kevés víz okoz problémát, hanem a víz szennyezettsége is, hiszen közel sem áll rendelkezésünkre olyan nagy mennyiségben tiszta víz, mint azt gondolnánk. Mint kifejtette,
a Földön a víz 97,5 százaléka sós, 2,5 százalék tehát, ami ivóvíznek számít. Ennek jelentős része fagyott állapotban van, ami nem fagyott, az a föld alatt található; a felszíni édesvíz-készlet csak 0,07 százalékos.
Négymillióan halhatnak éhen...
Áder János arról is szólt, hogy Európából, sőt, a világ minden tájáról aggasztó jelentések érkeznek; az EU összegző jelentése szerint 500 éve nem volt ilyen súlyos aszály, Franciaországban és Spanyolországban ezenfelül súlyos erdőtüzek pusztítottak, Kalifornia állam évek óta megaaszálytól szenved, Kínában hetven napig tartó hőhullám nehezítette a rizstermesztők munkáját. Ugyanakkor kiemelte, hogy a legaggasztóbb Afrikában Etiópia és Szomália területe, az ENSZ becslése szerint ugyanis, ha a világszerte fellépő élelmiszerhiány miatt nem érkezik kellő mennyiségű humanitárius segély a területekre, akkor négymillió ember fog éhen halni. Áder János hozzátette, hogy az orosz–ukrán háború sem kedvez a helyzetnek; az ellátási problémák olyan súlyos szociális feszültségeket okoznak Afrika északi részén, amelyek társadalmi robbanást eredményezhetnek.
Kína és az USA hozzáállásának megváltozása nélkül lényegében nincs értelme a kibocsátás-csökkentésnek
Miközben Magyarország az üvegházhatású gázok éves kibocsátásának csak mintegy 0,014 százalékáért felelős, addig az olyan vezető országok, mint az USA, Kína, Oroszország vagy Kanada, lényegesen jelentősebb kibocsátónak számítanak – hangsúlyozta Áder János, aki hozzátette: összkibocsátását tekintve Kína nagyjából két éve megelőzte az Egyesült Államokat, de a két ország együttes kibocsátása így is 38–40 százalék. Mint a volt államfő kiemelte, ezért is kell kihangsúlyozani, hogy Kína és az Egyesült Államok nélkül lehetetlen bármilyen előrelépés a klímaváltozás terén. Kitért arra, hogy Kína csak az utóbbi években fordult a kevésbé szennyező földgáz és az atomenergia felé; korábban hihetetlen mennyiségben vásárolta a szenet Ausztráliából, hogy gazdaságát képes legyen fenntartani. Ami az USA-t illeti, külön problémát jelent, hogy ott kiugróan magas a lakosság egy főre jutó kibocsátási mennyisége, amiben az amerikaiak toronymagasan vezetnek. Áder János kiemelte: ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az USA-ban még óriási potenciál áll rendelkezésre, ahol akár állami szinten, akár lakossági szinten kibocsátást tudnak csökkenteni.
A Kárpát-medence érzékenyebb a klímaváltozás hatásaira
Áder János arra is kitért: a szakértők már évekkel korábban megjósolták, hogy a klímaváltozás hatására rendkívüli aszályok, szélsőségessé váló időjárás, egyenlőtlenebb csapadékelosztás várható, a közvélemény figyelmét ugyanakkor elkerülte az a jelentés, amely kifejezetten a Kárpát-medencére vonatkozó adatokat tartalmazott. Ennek a jelentésnek a legmellbevágóbb kövezkeztetése, hogy
a Kárpát-medencében sokkal hamarabb érezzük a klímaváltozás hatását, és sokkal erősebb annak a mértéke, mint Európa más részén.
Hozzátette:
fel kell készülnünk arra, hogy nem 50 évente, hanem akár három–öt évente aszálysorozatnak lehetünk tanúi és szenvedő alanyai.
Áder János végezetül arról is beszélt, hogy a fejlett országok nem állnak jól klímavállalásaik teljesítése terén, hiszen jelenleg évente több széndioxidot bocsátanak ki, mint a 2015-ös párizsi klímacsúcs idején, amikor a vállalásokat megfogalmazták. Hozzátette: a háború visszahozta a szén reneszánszát nemcsak Magyarországra, de Európa más országaiba is. Az Egyesült Államok és Kanada ezenfelül felfuttatta a palaolaj- és a palagáz-termelését, amelyek óriási metánkibocsátással járnak, ami többszörösen káros a szén-dioxidnál.
Vezetőkép/videó: Youtube
