Pesti Srácok

Márki-Zay Péter végül bevallotta, hogy az amerikai dollárokat a baloldal választási kampányára költötték

Márki-Zay Péter végül bevallotta, hogy az amerikai dollárokat a baloldal választási kampányára költötték

A korábbi, cáfolatnak szánt magyarázkodások után Márki-Zay Péter egyértelműen beismerte, hogy a baloldali pártok választási kampányára költötték az Amerikából kapott dollármilliókat. Az Action for Democracy nevű szervezeten keresztül a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak juttatott csaknem kétmilliárd forintból finanszírozták az óriásplakátokat, a Facebook- és Youtube-hirdetéseket.

A bukott miniszterelnök-jelölt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője a vasárnapi Facebook-videójában úgy fogalmazott:

Márki-Zay a videóban arról beszélt, hogy tudomása szerint az Action for Democracy (AD) – Korányi Dávid segítségével – a kinti magyarok körében gyűjtötte össze azt az 1,8 milliárd forintot, ami nélkül

Ugyanakkor arra senki nem adott eddig garanciát, hogy valóban csak kinti magyaroktól kaptak pénzt és amerikaiaktól nem, és nem is életszerű, hogy ez igaz legyen. Már csak azért sem, mert az összeg egészen elképesztően magas – teszi hozzá az Origó.

Emlékezetes, hogy a baloldal volt kormányfőjelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból.

Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze.

Az MMM nem párt, nem vonatkoznak rá a szabályok

A Magyar Nemzet által korábban közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett" pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.
– hangsúlyozta Márki-Zay. Szerinte az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. Később kiderült, hogy milliárdos támogatásról van szó. A politikus azt is megerősítette, hogy az említett összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.

Korányi a kulcsember

Az AD vezetője az a Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadójaként már a 2019 őszi hatalomátvételtől a városháza alkalmazottja és hosszú évek óta a globális baloldali hálózat egyik kulcsembere.

Ahol megjelenik, oda előbb-utóbb megérkezik Soros György pénze is. Korábban beszámoltunk arról is, hogy az AD az előválasztás idején százmilliókat költő, szintén ismeretlen adományozók által pénzelt 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta. Amikor azonban nemrégiben a magyar sajtóban téma lett az Action for Democracy és Karácsony Gergely mozgalma közötti pénzügyi kapcsolat, az amerikai szervezet megváltoztatta honlapját, és levette az általa támogatott csoportok listájáról az átláthatatlan finanszírozású egyesületet.

Érdemes felidézni Korányi Dávid korábbi nyilatkozatát, amikor elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta az Action for Democracy megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a

Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az Egyesült Államokból máig ismeretlen adományozók, jelentős pénzösszegekkel is igyekeztek befolyásolni a magyar politikai életet, az országgyűlési választások kimenetelét.

A magyar törvények nem teszik lehetővé pártok külföldi finanszírozását, hiszen ez az ország függetlenségének súlyos megsértését eredményezheti – jegyzi meg az Origó. Az ügyben rendőrségi nyomozás zajlik, és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elrendelte a titkosszolgálati vizsgálatot is. Forrás: Magyar Nemzet, fotó: MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)