Pesti Srácok

Haladóék megint kiakadtak Orbánra, mert igazat mondott

Haladóék megint kiakadtak Orbánra, mert igazat mondott

A gyermekek tudatában négy-öt éves kor környékén alakul ki a képzelet és a valóság szétválasztásának képessége. Nemzetek esetében nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezt meg kell szoroznunk egy tízessel, így szomszédaink történelemhamisítását nyugodtan tekinthetjük a fantáziavilágban való játéknak. Azonban, mint ahogy a gyerekekre is érdemes rászólni, ha túlzásba viszik a játékot, úgy a kiskorú országok számára is fontos, hogy néha nevelő célzattal szembesítsük őket a valósággal. És amint egy totyogó is durcázni kezd, ha ezzel elrontjuk a játékát, úgy akadtak ki az ukránok is azon, hogy Orbán Viktor közölte a realitásokat.

Orbán Viktor egy interjúban a "senki földjének" nevezte Ukrajnát. Ezen a szomszédaink kiakadtak, és szinte megnyitották a második frontot mérgükben hazánk felé (jó német példa a kétfrontos háború, azok találták ki, akik először használták az Azov-ezred jelképeit). És persze mérgükben sok mindent mondtak (akár egy durcás kisgyerek), megcáfolni valahogy senki nem tudta a kijelentést.

Mert nézzük csak: Ukrajna már a háború előtt is jó esetben egy negyvenmilliós ország volt, nem pedig negyvennyolc, amint állították. A keleti megyék és a Krím elszakadásával ez még kevesebb lett. Tegyük fel, hogy 2022 januárjában még éltek 35 millióan a szomszédban, ez az optimista becslés. Aztán ugye jött a háború, a sok millió menekült, százezres számokra rúgó áldozat, lepusztult infrastruktúra, és persze az a hatalmas tartozás, amiről egyelőre nem beszél senki, de megnyugodhatunk, amint vége a harcoknak a Nyugat benyújtja majd a számlát.

Az ukránoknak természetesen fájt a kijelentés, berendelték a kijevi nagykövetet és Dnyepropetrovszk (Szerhij kedvéért Dnyipro) polgármestere egy elképesztően alpári üzenetet is küldött a miniszterelnöknek. A ballib médiában megjelentek a cikkek, arról, hogy a magyar miniszterelnök milyen gonosz (bár ennek leírásához indok se kell nekik). Egy valami azonban elmaradt. Mégpedig a cáfolat.

PestiSracok facebook image

Nem volt egyetlen haladár újságíró, politikus, sőt még ukrán hazafi sem, aki ne csak dühös frázisokat kiabált volna, hanem megpróbált volna amellett érvelni, hogy Ukrajna igenis egy működő ország, és nem menekült el belőle mindenki aki tehette, tudniillik mindenki, akit még átengedtek a határon ellentétben túszul ejtett kárpátaljai honfitársainkkal.

Ukrajna jelenleg még működik. Washington infúzión ugyan, de életben tartja. Tegyük fel, hogy a háború után esetleg még megmarad eredeti állapotában, bár ez nem túl valószínű. De foglalkozik bárki is azzal, hogy mi lesz ezzel az országgal a háború után? Hazamennek a menekültek? Ha igen hová? Ki fogja kifizetni az újjáépítést? Mi lesz a mintademokráciával, ha Zelenszkij esetleg úgy gondolja, hogy a háború után sem engedi majd az ellenzéki pártok működését? Hogy fog lábra állni épkézláb férfilakosság és teljesen elpusztított infrastruktúra nélkül? Legoptimálisabb esetben is egy hatalmas ország marad mellettünk, ahol a felfegyverzett félkatonai csoportokon kívül nem lesz hatalom, és nem lesz lakosság sem. Hányan maradnak? Húsz millióan? Vagy ha mégsem a legjobb forgatókönyv válik be, akkor a Google-térkép majd kiírja, ha Ukrajnára keresünk, hogy 404 - ország nem található?

Fotó: PS, fotó: MIniszterelnöki Sajtóiroda

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.