Pesti Srácok

Karácsonyék 17 milliárdot hiányolnak a városkasszából – mi összeszedtük, hogy hol hullottak el a pénzek

Karácsonyék 17 milliárdot hiányolnak a városkasszából – mi összeszedtük, hogy hol hullottak el a pénzek

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kedden, az ATV-ben ismét azzal fenyegetőzött, hogy Budapest hamarosan működésképtelenné válhat, mert 17 milliárd forint hiányzik a költségvetésből. A hiányzó összeget természetesen a kormánnyal szeretnék kipótoltatni. Pedig a főváros vezetése ennél jóval nagyobb összegeket csorgatott ki kezei közül. A teljesség igénye nélkül most összeszedtük azokat a forrásokat, amelyek Karácsonyék gyakorlatilag az ablakon dobtak ki, és amelyek bőven befednék a 17 milliárdos lyukat.

– számolt be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, majd gyakorlatilag csődközeli állapotokat vázolt, kifejtve:

Márpedig az említett 17 milliárd forint akár a főváros számláján is pihenhetne, azonban az elmúlt három évben minden nagyobb projekt, amelyben a Karácsony-féle vezetés valamilyen szerepet vállalt, hirtelen jelentősen megdrágult, illetve forrásoktól is elesett Budapest a városvezetés tevékenysége következtében.

Lánchíd

Bár Karácsonyék azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására, mint az előző városvezetésnek, hamar kiderült, hogy ez óriási csúsztatás. Bár a korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna, addig most valóban „csak” 27 milliárdért végzik el a híd felújítását. Csakhogy a korábbi közbeszerzés tartalma jóval túlmutatott a Karácsony-féle műszaki projekten; tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Így végül is – Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint – nemhogy olcsóbb lett a Karácsonyék által megvalósított hídfelújítás, hanem jelentősen drágult: a korábbi tenderben erre a részre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni. Bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésüknek eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el.

Széna tér

Nemcsak a valódi gigaprojektek okoznak komoly fejtörést a főváros vezetésének: a Széna tér felújítása egy fontos, de a Lánchídnál jóval egyszerűbb projekt – lett volna. Ahogy a Lánchíd-, illetve a Blaha Lujza téri projektekben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es októberi önkormányzati választást követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat. Ráadásul itt is hasonló forgatókönyv valósult meg, mint a Lánchíd esetén: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készülhet el a tér. A Fővárosi Önkormányzat először 750 millió forintnyi fejlesztési forrás biztosítását ígérte meg. A felújításnak a főváros és a kivitelezéssel megbízott II. kerület megállapodása szerint 2021. december 31-én be kellett volna fejeződnie. Ehhez képest a Fővárosi Közgyűlés szeptemberben elfogadott egy, a főváros és a II. kerület között létrejövő megállapodást, amiben a beruházás lezárását október 22-ére jelölték ki, a projekt összköltsége pedig bruttó 1 milliárd 339 millió forintra módosult – vagyis az eredeti összeg közel duplájára.

Biodóm–Hermina-garázs

A biodóm és általában a Liget-projekt harcos ellenzéke volt Karácsony Gergely, aki a főváros kontójára is hergel a Városliget fejlesztése ellen. A projekttel kapcsolatban korábban többször is elhangzott, hogy a főváros kormányzati forrás híján január 1-jével magára hagyja az építményt. Kiss Ambrus legutóbb novemberben jelezte, hogy még vizsgálják e lépés lehetőségét. A felvetésre, miszerint nem a főváros ötlete volt a biodóm, Tarlós István is reagált: szerinte a biodóm az állatkert ötlete volt, és a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyva kapta meg a teljes feladatot.

– fogalmazott a korábbi főpolgármester. A Karácsonyék által nehezményezett költségnövekedések kapcsán Tarlós felidézte: lett volna hol fognia a költségvetésen az új vezetésnek, hiszen az önkormányzati választásokat követően a beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány, továbbá a kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt.

19 milliárd ki az ablakon

Mindez azt jelenti, hogy ha a Lánchíd felújításával nem állnak le másfél évre aligha indokolható módon, és az utolsó ajánlatnak megfelelően elkezdik, ott maradt volna ötmilliárd. A biodóm és a Hermina-garázs forrásai együtt már 18 milliárd forintnál is többet tesznek ki, míg a Széna tér felújítása szintén több mint félmilliárddal drágult. Ez az összeg pedig már önmagában alkalmas lenne a költségvetésen tátongó rés betömésére. Arról a 180 milliárdról nem is beszélve, amivel Karácsonyék átvették a fővárost 2019-ben.

Fotó: MTI/Kovács Attila

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.