Pesti Srácok

Bár csak délután lesz a tanártüntetés, egy buzgó Soros-aktivista már reggel ülősztrájkot szervezett a Belügyminisztérium elé

Bár csak délután lesz a tanártüntetés, egy buzgó Soros-aktivista már reggel ülősztrájkot szervezett a Belügyminisztérium elé

Ismételten sztrájkol a pedagógusok egy része, ugyanis a Pedagógusok Szakszervezete (PDSZ) a mai napra a közoktatásban és a szakképzésben egyaránt demonstrációt szervezett most éppen a státusztörvény ellen. Korábban a pedagógus anyagi megbecsülése volt a vezérfonaluk, de 2023. január elsejével kaptak egy 10 százalékos béremelést, a tervek szerint viszont, ha Brüsszeltől megjönnek a források, akkor ez az összeg 21 százalékra emelkedik, amit jövőre 25, utána pedig 29 százalékos béremelés követ– így időszerűvé vált új követeléseket kiötlenie az éppen (ismét) identitásválságban tengődő ellenzéknek. A baloldali pártok természetesen nem tudnak elszakadni a tüntető pedagógusoktól, ezért a reggel hét órás csoporthoz a Momentum, a DK és a Jobbik politikusai is csatlakoztak. A hivatalos sztrájk viszont ma délután négykor lesz a Kálvin téren és onnan vonulnak majd át a Belügyminisztérium elé. A PestiSrácok.hu stábja is a helyszínen lesz, ahonnan exkluzív videós tudósítással jelentkezünk.

Az előző év tulajdonképpen arról szólt a pedagógusok egy részének, hogy az anyagi megbecsülésükért tüntettek, legalábbis a fő indokuk ez volt. Január elsejével viszont a kormány tíz százalékos béremelést hajtott végre, az EU-s források megérkezésekor pedig az emelés 21 százalékos lesz. A tervek szerint jövőre 25, utána pedig 29 százalékos béremelés következik. Az emelésekkel a kormány célja, hogy 2025-re egy pedagógusok átlagosan 800 ezer forintot keressenek. S bár önmagában ellentmondásos, hogy amíg a baloldal fúrja az EU-s pénzek megérkezését Magyarországra, addig ők azok, akik a pedagógusok mellett tüntetnek, mégis úgy tűnik, a tanároknak nincsen kifogásuk ez ellen. Legalábbis nem sokan horgadtak fel közülük amiatt, hogy a mai ülő demonstrációjukon is részt vettek ellenzéki képviselők. Sőt, az Origo szerint a megmozdulás szervezője, Horgas Péter, egy a Soros-hálózathoz köthető provokátor, aki „mérsékelten sikeres színházi pályáját otthagyva politikai akciókat kezdett szervezni”.

Mivel a mai ülősztrájk nem volt bejelentve, a résztvevőket a rendőrök igazoltatták és elküldték. A délután négy órás sztrájkot viszont hivatalosan bejelentették.

Mindeközben Orbán Viktor részt vett a XVI. Szakma Sztár Fesztiválon, ahol a többi között elmondta, hogy

PestiSracok facebook image

A kormány egyébként még március 2-án tette közzé a a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket, amelynek egyik legfontosabb változás, hogy a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a közalkalmazotti jogviszony helyett. A Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a jogviszony megváltoztatására azért van szükség, hogy egyszerűbbé válhasson a jogalkalmazás, és szerinte az, hogy a pedagógusok státuszáról önálló törvény születik, „már a megbecsülés része”.

A több munka, több pénz ellen tiltakoznak?

A szakszervezetek viszont nem így gondolják, szerintük ugyanis a státusztörvénynek nevezett jogszabálytervezet növeli a pedagógusok napi maximális munkaidejét, döntéseket vesz el a tantestületektől és korlátozza a tanárok szólásszabadságát is. A pedagógusok egy része már azzal fenyegetőzik, hogy elhagyja a pályát, ha életbe lép az új törvény.

Egyes lapok brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írnak, hogy a törvénytervezet miatt veszélybe kerülhet a tanárbéremelés uniós részének folyósítása. Mint ismert, a kormány 80 százalékban uniós pénzekből oldaná meg ezt a kérdést, a kormány friss közlése alapján uniós pénzek nélkül a belengetett 21 helyett mindössze 10 százalékos emeléssel számolhatnának a pedagógusok. Rétvári Bence szerint viszont a státusztörvény miatt nem kerülhetnek veszélybe az uniós források, mert az utaláshoz előírt minden feltételt teljesítették. Továbbá a státusztörvény azért sem lehet akadálya a kifizetéseknek, mert annak az a lényege, hogy a pedagógusok saját jogállást kapjanak. Ez biztosíthatja, hogy aki többet és jobban dolgozik, azoknak magasabb fizetése legyen.

Fotó: videókivágás

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.