Pesti Srácok

"Mérsékelni a korábbi technológiai fejlesztések okozta károkat" - Innovációs Napot tartottak a Pannon Egyetemen

null

Az innováció legnagyobb szerepe az, hogy mérsékelje azokat a károkat, amelyek a korábbi technológiai fejlesztések eredményeképp jöttek létre. Az innovációk sem fogják megoldani a világ gondjait, de élhetőbb, fenntarthatóbb, továbbgondolható jövő lehetőségét teremtik meg - mondta a Pannon Egyetem rektora az intézmény által szervezett Innovációs Napon. Gelencsér András hangsúlyozta, céljuk és feladatuk az, hogy ennek az élhetőbb jövőnek az irányába mutassanak utat és találjanak partnereket.

Első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Pannon Egyetemen a Pannon Innovációs Napot a Tudás- és Technológiatranszfer Központ szervezésében.

Dr. Gelencsér András rektor a megnyitón kiemelte, hogy hogy a Pannon Innovációs Nap az egyetem számára egy bemutatkozási lehetőség, és célja, hogy az a tudás, ami az egyetemen létrejött, minél szélesebb körben és minél több résztvevő számára tudjon hasznosulni.

PestiSracok facebook image

-fogalmazott a rektor.

Csillag Zsolt kancellár arról beszélt, hogy a 21. századi felsőoktatási intézmények szerepe, céljai alapvetően megváltoztak. Az oktatáson és kutatáson túl innovációs centrumként, szolgáltatóközpontként, kulturális központként, sport- és egészséges életmód biztosító helyként is kell működniük.

-mondta a kancellár. Emlékeztetett, hogy az intézményi szerep bővülését azonban a Pannon Egyetem már több évtizede elkezdte: az elmúlt években több száz kutatás-fejlesztési és innovációs projektnek volt vagy jelenleg is végrehajtója.

-húzta alá.

Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem általános és tudományos rektorhelyettese felidézte, hogy az országos oktatói kiválósági rangsorban a Pannon Egyetem a második helyen áll a Szegedi Tudományegyetem után, sőt, a legtöbb kutató nemzetközi rangsorokban is a top 1-2%-ban szerepel. A 220 kutató-fejlesztő és a 200 PhD hallgató és menedzsment-szervezet évről évre meg tud újulni és megoldást kínál az ipar, a gazdaság, a társadalom igényeire.

Dr. Greinstetter Balázs, a gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az egyetemek és az ipari K+F együttműködések pályázati támogatási lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy a Ginop pályázatok 2014 és 2020 között közel fele-fele arányban támogattak egyetemeket és vállalkozásokat, míg a 2021-2027-es Ginop+ gerincét a vállalkozásfejlesztés, a kutatásfejlesztés, a munkaerőpiaci beavatkozás, az ifjúsági garancia program, és a felsőoktatási szakképzés adja. A Ginop+ pályázataira közel 100 milliárd forintot szán a magyar kormány.

Dr. Lengyel László, az NKFIH elnökhelyettese a Hivatal egyetemekkel közösen végzett feladatairól beszélt. Munkatársai abban segítenek, hogy a tudás összekapcsolódjon az ipari relevanciával és az innováció ne a polcra kerüljön, hanem hasznosuljon a piacon. Az egyetemi optimalizáció során programokat, képességeket kell hasznosítani, melyeknek értékteremtőnek és szórakoztatónak kell lenniük, és olyan partnereket kell találniuk, akik eredményesen alkalmazzák az innovációkat. A hivatal a láthatóság, a konzorciumépítés, a kutatók tréningezésében és a pályázatírás terén segít a felsőoktatási intézményeknek és a vállalkozásoknak.

Dr. Vonderviszt Lajos a Tudás- és Technológiatranszfer Központ vezetője ismertette a központ tevékenységét. Elmondta, hogy az innováció csapatmunka, az egyetem, az ipar és a hatóságok együtt támogatják a feladatokat, és ezen az együttműködésén múlik a siker. Feladatuk, hogy a keletkezett tudás hasznosuljon, kikerüljön a piacra, képviselje az egyetem érdekeit, valamint védjék a szellemi alkotásokat, feltárják az egyetemi kapacitásokat és kapcsolatokat alakítsanak ki. Végezetül azt üzente a partnereknek, hogy támogatni kell a felsőoktatást, ennél jobb befektetés nincs.

Forrás, vezető kép: Pannon Egyetem