Pesti Srácok

Máthé Áron a PS-nek: Magyar ember nem fogadhatja el 1956 relativizálását, hőseink érdemeinek kisebbítését!

Máthé Áron a PS-nek: Magyar ember nem fogadhatja el 1956 relativizálását, hőseink érdemeinek kisebbítését!

A magyar embereknek nem kell elfogadni, ha kisebbítik, relativizálják 1956 nagyszerűségét és jelentőségét, érkezzen ez a törekvés bármely oldalról vagy a világ bármely pontjáról - mondta a PestiSrácok.hu-nak Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság alelnöke, azután, hogy félinformációk nyomán közvita alakult ki egy orosz tankönyv a magyar szabadságharcról szóló fejezete miatt. Máthé Áron az eredeti forrás elolvasása után ma saját blogján, a Huszárvágáson "A jereváni rádió sztereóban" című írásában tisztázta: a balliberális sajtó erősen csúsztat, ugyanakkor tényleg sértő, amit az ominózus tankönyv 1956-ról állít. A történész szerint azonban ebben semmi új és meglepő nincs.

Máthé Áron megkeresésünkre így érvelt: "az első, amit meg kell jegyeznünk, az rövid keresés után bárki számára nyilvánvaló: számos orosz történelemkönyv van használatban, a szóban forgó közülük csak az egyik. A többit nem ismerjük, nem tudjuk mit írnak 56-ról vagy a magyarokról.” A szóban forgó tankönyv eredeti szövegét tanulmányozva, kijelenthető:

A történész így folytatta: Azt írják, például, hogy a felkelés során megrongálták a szovjet szimbólumokat. Valóban! Hiszen ezek a magyar emberek számára az utálatos, elnyomó diktatúra jelképei voltak. Azt is tanítják az orosz diákoknak, hogy gyilkosságok áldozataivá váltak a rendfenntartó erők munkatársai és családtagjaik. Persze valójában az ÁVH-sokra gondolnak, s itt is elhallgatják, hogy előzőleg éveken át eszement, gyilkos diktatúra volt Magyarországon, és 1956-ban számos brutális, véres sortűz és provokáció történt a lakosság ellen. Ehhez képest viszonylag kevés számú népítéletről beszélhetünk.

PestiSracok facebook image

Ugyanakkor az ominózus orosz tankönyvről szóló hazai cikkekben is féligazságok fedezhetőek fel. Nem érthető az sem, hogy miért éppen most került elő a téma. Sajnos közismert Oroszország hozzáállása a témához. Bár Jelcin hivatalosan, írásban is bocsánatot kért a magyaroktól és Putyin is részben így cselekedett, a szovjetekre hárítva a felelősséget, de azért - akárcsak a Szabadság téri szovjet emlékmű rendszeres koszorúzásából - és más attitűdökből tudhatjuk, hogy az ő szemszögük más, számunkra gyászos emlékeket idéző módon beszélnek 1956-ról. Ilyen alapon ugyanakkor sok mindenre rácsodálkozhatnánk - folytatta a történész. Most, augusztus 29-én volt a mohácsi csata évfordulója. Vajon olvasott valaki erről török tankönyveket? Beszélhetünk a szlovák, vagy akár az ukrán történelemkönyvekről is. Vagy arról, hogy éppen most is egy újabb magyar középiskola ellehetetlenítésén munkálkodik az ukrán állam. Izgalmas kérdés, hogy mindebből a baloldali sajtót miért pont orosz tankönyv bosszantja fel és miért éppen most.

Máthé Áron történész, szociológus gondolatait részletesen a, a forrásokat elemezve "A jereváni rádió sztereóban" című bejegyzésében osztotta meg ma, a Huszárvágás blogon. Írása ITT olvasható.

A szóban forgó orosz történelemkönyv. Máthé Áron gyűjtése.

Vezető kép: Máthé Áron a PestiSrácok.hu Modellválltás'89 című történelmi fesztiválján. Készítette: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.