Miként tíz éve megírtuk, már a 2014-es választások előtt is voltak amerikai próbálkozások a magyar kormány megbuktatására
Amit korábban csak sejteni lehetett, az mára teljes bizonyossággá vált: az Egyesült Államok hosszú évek óta nyíltan beavatkozik a magyar belpolitikai életbe – írja a Magyar Nemzet legújabb cikksorozatában, amelynek első részében a 2022-es országgyűlési választási kampány alatt tapasztalt külföldi befolyásolási kísérleteket mutatják be, olyan részletekre is kitérve, amit eddig nem tártak a nagyközönség elé. Az írásból kiderült, hogy Gulyás Márton Partizán Alapítványa, a Political Capital és egyes baloldali médiumok is kaptak a milliókból. A témáról - 10 évvel ezelőtt - a PestiSrácok.hu közölt tényfeltáró cikkeket.
Az eddigi cikkekből megtudhattuk, hogy a baloldali kapányba a Korányi Dávid – Bajnai Gordon volt miniszterelnök egykori bizalmasa – nevével fémjelzett Action for Democracy szerevezeten és egy svájci alapítványon keresztül négy milliárd forintnak megfelelő dollár érkezett. Ám, mint kiderült, az amerikai befolyásolási kísérlet korábban kezdődött és nem ennyire egyszerű.
Teljes leleplezés
Több nyilatkozat is napvilágot látott nemrég, amelyekben amerikai politikusok nyiltan beszélnek arról, hogy pénzzel támogatta az USA a magyar baloldalt annak érdekében, hogy megbuktassák Orbán Viktor kormányát. Larry C. Johnson egykori CIA-elemző a napokban számolt be erről. Hozzátette, hogy ez esetben nem is a CIA, hanem az amerikai külügy avatkozott be.
Már értjük Márki-Zay szavait
Az Amerikában élő, magyar származású lobbista segített nekünk különböző szenátorok és képviselők irodájába eljutni, a German Marshall Fundhoz elmenni. Chris Maroshegyi a kormányzati kapcsolatokban segített nekünk. Az Egyesült Államok külügyminisztériumában jártunk mindkét nap, amikor ott voltunk
– fogalmazott Márki-Zay korábban egy podcastben, majd azt is megjegyezte, hogy Maroshegyi „Albright asszony cégénél dolgozott” akkor, de hangsúlyozta, hogy nem az egykori amerikai külügyminiszter vállalatának nevében lobbizik nekik, ez csupán egyfajta önkéntes munka Magyarország érdekében. Chris Maroshegyi az Action for Democracy alelnöke, globális baloldali aktivista, aki Soros György alapítványánál dolgozott, majd egy, az amerikai külügyhöz közel álló cégben is. Albright cége pedig szoros kapcsolatban van az Action for Democracyval. A történetből következtethető, hogy már régóta készült az amerikai külügy beavatkozni a magyar választásokba.
Magyar származású árulók
Márki-Zay Péter szintén egy podcastban elárulta:
Kati Marton és barátai nagyon sokan, nagyon sokat tettek azért, és gyűjtöttek a kinti magyarok is, nyilván nemcsak a magyarok körében, hogy sikeres lehessen ez a kampány.
Kati Marton újságíró, aki szoros kapcsolatban áll a spekuláns Soros Györggyel és fiával, Alex Sorossal.
A baloldal kampányfinanszírozását szervező Action for Democracy amerikai irányítását bizonyítja az a tény is, hogy a szervezet tanácsadó testületében kulcsszereplő Wesley Clark nyugalmazott tábornok, akivel Márki-Zay – elmondása szerint – a választási kampány finisében „konzultált”.
A CIA támogatja a független újságírást
Augusztus végén pedig egy felvétel került nyilvánosságra, amelyen ifjabb Robert F. Kennedy amerikai demokrata elnökjelölt-aspiráns a The Epoch Times nevű hírportálnak arról beszélt, hogy a CIA mára az újságírás egyik legnagyobb támogatója világszerte, és a források döntő hányadát a USAID-en keresztül juttatják el.
Az Egyesült Államok a világ szinte minden országában pénzeli az újságírást. Birtokában vannak médiumok, és több ezer újságírónak állja a fizetését. Ezt nem tehetik meg az Egyesült Államokban, de 2016-ban Obama elnök úgy módosította a törvényt, hogy az legális legyen a CIA számára, hogy propagálják az amerikaiakat
– fogalmazott Kennedy. Mint ismert, a baloldali sajtónak is jutott az amerikai pénzekből a kampány során.
Az amerikaiak már 2014 előtt is beavatkoztak
A Nemzeti Információs Központ (NIK) összegzésében többek között azt írja, hogy „a rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását – egyben a választás eredményének befolyásolását – egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte”.
Figyelemre méltó a következő megállapítás is, amely szerint a rendszer zárt és a politikai nézetek szerint meghatározott. A zárt jelleget példázza, hogy az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt – aktuálisan a DatAdat-csoporthoz köthető – személyi kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választás alkalmával és a NED támogatásával. Itt magyarázatként fel kell idézni, hogy a Bajnai Gordon és egykori titokminisztere, Ficsor Ádám érdekeltségébe tartozó DatAdat nevű cég bonyolította az ellenzéki tavalyi kampányát, és a négymilliárdos külföldi támogatás jelentős része felett is ez a cégcsoport rendelkezett.
A titkosszolgálati jelentés a NED 2014-es felbukkanásáról úgy fogalmazott, hogy az egyes vélemények szerint az USA nemzetbiztonsági szerveihez szorosan kapcsolódó szervezet már tíz évvel ezelőtt, az Együtt 2014 párt megalapításával és felépítésével kísérletet tett a magyarországi választások eredményének befolyásolására – többek között – a DatAdathoz köthető Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor szerepvállalásával. A NIK szerint szoros kapcsolat mutatható ki a DatAdat-csoport mögött álló egykori magyar politikusok – rajtuk keresztül pedig az Action for Democracyt alapító Korányi Dávid – és a NED között. Utóbbi szervezetet egyébként sokan Amerikában úgy jellemzik, mint „a CIA hivatalossá tett megjelenését külföldön”. A National Endowment for Democracy (NED) finanszírozója 99 százalékban az amerikai kormányzat, tavaly háromszázmillió dollár volt a bevételük.
A NED mellett a legfontosabb szereplőként a German Marshall Fund (GMF) nevű szervezetet említik. A GMF egy pártoktól független, mintegy húszmillió dollár összegű költségvetéssel gazdálkodó amerikai közpolitikai think thank, amely az együttműködést és a kölcsönös megértést kívánja elősegíteni Észak-Amerika és az Európai Unió között. A szervezetet egykor nyugatnémet kormányzati finanszírozással hozták létre, és gyakorlatilag amerikai trójai falóként működik.
A Partizán, a Political Capital és a K-Monitor is a finanszírozottak között
A NED és a GMF a mindenkori erőviszonyokat mérlegelve a megítélt támogatásokon keresztül különböző portfóliókat alakít ki a politika, a civil társadalom és a média kiválasztott szereplőiből. Mindkét szervezet támogatja a Partizánt és a K-Monitor Egyesületet, a NED ezen felül a Magyar Helsinki Bizottságot és a Political Capital Kft.-t is finanszírozza. A GMF továbbá támogatja az Amnesty International Magyarországot, valamint a Független Médiaközpontot. A két szervezet, a NED és a GMF a 2022-es országgyűlési választás releváns időszaka alatt mintegy 158,6 millió forint támogatásban részesített magyar civil szervezeteket és alapítványokat. Ezek csak azok az összegek, amelyek a NED és a GMF vonalán különböző magyar szervezetekhez, „politikai influenszerekhez” érkeztek, a szektorba juttatott külföldi támogatás teljes összege ennél jóval több lehet – olvasható a NIK jelentésében.
Nemzetbiztonsági kockázat
Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha a Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással – vonták le a következtetést a titkosszolgálati jelentés készítői.
Tíz éve ezt írjuk...
A választások külföldi befolyásolása és az abban részt vevő szereplők feltérképezése régi küldetése a PestiSrácok.hu-nak, hiszen már a 2014-es választási kampány során igyekeztünk rávilágítani, hogy e hálózat alapjaiban fenyegeti hazánk szuverenitását és a választások tisztaságát. Korai oknyomozó írásunk minderről többek között itt olvashatóak vissza:
Gulyás Márton állítja: a Krétakör nem pártpolitizál (2013)
Ténykérdés, hogy politikai balhékeltésre költötték a Norvég Alap forrásait (2014)
Forrás: Magyar Nemzet, PestiSrácok.hu, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
