Varga Mihály: a jegybanki törvénymódosítás támogatja a költségvetési egyensúlyt is

- emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés keddi ülésén.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a módosítás lényege az, miszerint a jegybank veszteségét - hasonló nemzetközi példák alapján - nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel. A módosítások elfogadása esetén 2024. január elsején a 2024-es költségvetéssel egyidejűleg léphetnek hatályba az új szabályok. Felhívta a figyelmet, hogy az ilyen típusú rendszerbe Horvátország 2020-ban állt át, jegybanktörvényük a magyar szabályozáshoz is mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank (EKB) kritériumából indultak ki. Hozzátette, hogy a tervezetet egyeztették az EKB-val, amely szintén jóváhagyta az elképzelést. Varga Mihály kiemelte:

A vitában Csárdi Antal, az LMP politkusa hozzászólásában arról beszélt, hogy szerinte a Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter közötti konfliktust lezáró javaslatról tárgyalnak és az indítvány Varga Mihályt hozza ki győztesnek. Varju László, a DK képviseletében úgy fogalmazott, hogy alapvető nézetkülönbségük van a miniszterrel a helyzetértékelésben, mert a tárcavezető az inflációval kapcsolatban olyan indokokra hivatkozik, amelyek valós hatása a töredéke a kormányzati gazdaságpolitika hatásának.

Hollik István, a KDNP képviselője felszólalásában kiemelte, hogy a törvényjavaslat arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is tudja az infláció elleni harcát hatékonyan folytatni. Szerinte aki a javaslatot támadja és nem támogatja, az valójában az infláció elleni harcot támadja.

A kormány nagy mértékben támogatja a tudósokat

A vita előtt Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője napirend előtti felszólalásában azt a kérdést tette fel, hogy miért külföldön végzett munkájuk után kapták az elismerést a Nobel-díjas magyar tudósok. Szerinte Magyarország nem kedvez a tehetségeknek.

Válaszában Vitályos Eszter államtitkár kifejtette, hogy tudósaink mindig a világ legjobbjai között voltak, például évek óta támogatja a kormány Krausz Ferenc kutatásait. Mint mondta, jelenleg is támogatja a kormány a magyar kutatási hálózatot, a modellváltással olyan környezetet alakított ki, amellyel motiválják a fiatal tudósokat. Hozzátette: 1000 milliárd forintot költött az elmúlt időszakban a kormány a magyar egyetemek fejlődésére, működésére.

-emelte ki Vitályos Eszter.

A Jobbik az EU migrációs politikája mellett áll ki

Sas Zoltán, a Jobbik képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a határok közelében terroristák jelentek meg, hogy bejussanak az EU-ba és úgy látja, hogy a határvédelem nem megfelelő. Ezért a párt javasolja az önálló határőrség felállítását.

Válaszában Rétvári Bence államtitkár kifejtette: a Jobbik korábban a határkerítés ellen beszélt.

-emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette, hogy az EU-s krízisrendeletet is támogatta az ellenzéki párt, szerinte ezért is veszélyes a Jobbik politikája.

Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy szerinte nem az előnyére változott a vadászati törvény, Mint fogalmazott, a gazdálkodás és a vadászat nincs egyensúlyban egymással, újra kellene gondolni a törvényt. Hozzátette, hogy a vadgázolások is egyre nagyobb problémát jelentenek az utakon.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy reagált, hogy ez egy mindig fontos téma, amely sosem tud nyugvópontra kerülni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a most elkészült jogszabály próbál eligazítást adni minden résztvevőnek. Szerinte elsősorban a közlekedők magatartására kellene nagyobb hangsúlyt helyezni, mert a balesetek gyakran a magasabb sebesség miatt következnek be.

Szigorú szabályok vonatkoznak az akkumulátorgyárak létesítésére

Hegedűs Andrea, a Demokratikus Koalíció képviselője az akkumulátorgyárak hatásairól beszélt felszólalásában. Mint mondta, akik ezek közelében élnek, zajra és szennyezett környezetre panaszkondka. Azt követelte, hogy azonnal állítsák le az összes akkumulátoripari beruházást, és soha egyet se kezdjenek el az emberek véleményének kikérése nélkül.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a beruházásoknál a legszigorúbb szabályok szerint járnak el, ha ezt mégsem tartanák be, akkor a környezetvédelmi hatóságok fellépnek. Hozzátette, hogy az akkugyártás terén verseny zajlik, példaként Németországot és az Egyesül Államokat hozta fel, ahol szintén újabb gyárakat terveznek.

Az Országgyűlés ma kivételes eljárásban tárgyalta az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadását. A Párbeszéd és az LMP is egyetértett az egyes új génkezelési technikákkal kapcsolatos uniós rendelettervezet elutasításával.

Ez után a magyar és a szerb kormány között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetésének általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország számára Szerbia fontos nemzetközi partner. Kiemelte, hogy a várakozási idők olyakor hosszúra nyúlnak a határon való átkeléskor, emiatt a magyar-szerb egyeztetésen a felek arra jutottak, hogy az Ásotthalom és Bácsszőlős közötti határátkelőhelyen indokolt lenne az országok közötti távolsági autóbuszok közlekedését engedélyezni. Szerinte a módosítás fokozhatja a régiók közötti mobilitást, csökkentheti a várakozást, és javíthatja a határmenti településeken lakók közlekedési lehetőségeit

Vita lesz Magyarország és Ecuador között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodásról. Utolsó napirendi pont a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat vitája.

Fotó: MTI