Pesti Srácok

"Ki kell mondani, hogy mára Brüsszelben a normalitás hiánycikk lett" – A nemzeti szuverenitás védelmével összefüggő alaptörvény-módosításról is szavaztak a Parlamentben

Számos kétharmados törvényt fogadott el keddi ülésén az Országgyűlés. A képviselők döntöttek többek között a nemzeti szuverenitás védelmével összefüggő alaptörvény-módosításról, a fővárosi választási rendszer átalakításáról és az idegenrendészeti szabályok szigorításáról.

Az ülés 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője pártja két választási tárgyú javaslatáról szólva azt mondta: a keddi szavazáson a Mi Hazánk – mint fogalmazott – "történelmi lehetőséget" ad arra, hogy a szerinte rendkívül igazságtalan, aránytalan választási rendszert megváltoztassák. Hozzátette, hogy a fővárosi választási rendszer átalakításával a 2014 előtti helyzetet állítanák vissza.

– fogalmazott a frakcióvezető.

PestiSracok facebook image

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: különös, hogy a fővárosi választási rendszerre vonatkozó javaslat 2014-ben a baloldali pártok álláspontja volt, most pedig a Mi Hazánk nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az államtitkár ugyanakkor sok sikert kívánva a Mi Hazánknak abban, hogy elhatárolódjon a baloldaltól.

Gurmai Zita, az MSZP képviselője a felszólalásában Balatonvilágoson épülő villákra hívta fel a figyelmet. Szerinte ez azért baj, mert az – ahogy fogalmazott – az ingatlanspekulánsok megszegik a törvényeket ezzel a beruházással.

Válaszában Ágh Péter államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány elkötelezett a Balaton védelmében, ezért fogadták el azt a szigorított szabályozást, amely többek között szól a különböző parti sétányokon lévő ingatlanok építéséről is. Mint mondta, a kormány elkötelezett abban, hogy semmi ne épüljön úgy Magyarországon, amely ütközne a helyi érdekek képviseletével.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője a nemzeti konzultációról beszélt napirend előtti felszólalásában. Mint mondta, azt látjuk, hogy Brüsszelben minden áron be akarják juttatni Ukrajnát az Európai Unióba, amihez asszisztál a magyar ellenzék is.

– emelte ki a képviselő.

Rétvári Bence államtitkár válaszában kifejtette, hogy az elmúlt évek nehézségekkel tűzdelt évek voltak. Szerinte ilyen időkben államférfiakra van szükség és nem "lájkhuszárokta", akik meg akarnak felelni a brüsszeli bürokratáknak. Kiemelte, hogy a nemzeti érdekek adják ki az európai érdeket. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb érték és érdek Európában a béke, és erről kellene, hogy szóljanak a hírek, és nem arról, hogy hány fegyvert szállítottak Ukrajnának.

Halász János, a Fidesz képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy másfél éve robbant ki az elmúlt 33 év legnagyobb pártfinanszírozási botránya. Mint mondta, a dollárbaloldal lebukott; szerinte a Biden-adminisztrációhoz köthető üzleti körök 4 milliárd forinttal szálltak be a kampányába és ez súlyos beavatkozás Magyarország szuverenitásába.

– emelte ki Halász János.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt, hogy ez a téma a közelmúlt egyik legfontosabb közéleti eseménye, és tudni lehet, hogy a kampányidőszakban 4 milliárd forintnyi összeg érkezett magyarországi civil szervezetekhez, csakhogy ezek valójában a választási kampány részesei voltak.

Napközben több mint húsz előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitáit folytatják le a képviselők.

A gyermek után járó pótszabadság biztosításáról szóló KDNP-s törvénymódosításról szóló vitában Illés Boglárka fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, hogy Magyarország kormánya számos családbarát törvényt alkotott, hogy a vágyott gyermekek megszülethssenek. Nacsa Lőrinc képviselő hozzászólásában elmondta: nagyon fontos, hogy a szülők munkahelyi jogait védjük, majd megköszönte a képviselők munkáját a törvénymódosítás kidolgozásában.

A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról szólva Illés Boglárka, a Fidesz képviselője úgy fogalmazott, hogy a törvényalkotási bizottság egy módosító javaslatot fogadott el, amely a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó szabályokat módosítja úgy, hogy a közfeladatot ellátó szervek az adatigény teljesítése érdekében minőségileg új adat előállítására nem kötelezhetőek. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslatról Illés Boglárka kiemelte, hogy az új, digitális személyazonosítást szolgáló alkalmazást az európai rendeletnek megfelelően alakítják ki, a modern kornak megfelelő felhasználóbarát megoldásokkal.

Este hat órától kezdőttek a határozathozatalok. A képviselők megszavazták a Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott javaslatot, s annak módosítóját, amelyet 135 képviselő támogatott, 40-en nemmel szavaztak, 6-an pedig tartózkodtak. Ennek értelmében visszaállítják a listás választási rendszert Budapesten, a jövő júniusi önkormányzati választáson már pártlistákra is lehet szavazni a fővárosban. E mellett a képviselők elfogadták az Alaptörvény tizenkettedik módosítását, valamint megszavazták a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot is.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)